Klasszikus és kortárs előadások, összművészeti bérletkonstrukció – évadhirdetőt tartott a Vörösmarty Színház

Klasszikusok és kortárs művek, vígjátékok, tragédiák és musicalek is helyet kaptak a Vörösmarty Színház következő évadának repertoárjában. Az évadhirdető sajtótájékoztató előtti percekben elsőként váltotta meg a következő évadra szóló bérletét Cser-Palkovics András polgármester.

– Nagyon érdekes és izgalmas évad vár ránk. Ez az évad is jó példája az együttműködésnek, hiszen a város kulturális életének gazdagságát is be tudjuk mutatni. Az önkormányzat büszke arra, hogy kulturális intézményeket tart fenn, hiszen ezek az intézmények Székesfehérvár és a régió kulturális életében is meghatározóak – fogalmazott a polgármester.

A teátrum társadalmi szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, aki arról beszélt, a teátrum a közösség színháza is.

– A közösség színházának van egy komoly társadalmi szerepvállalási feladata, ami a kultúra közvetítése mellett az, hogy folyamatosan keressük azokat az új formákat, melyekkel meg tudjuk szólítani a város közösségét, illetve megnyilvánulási, önkifejeződési formákat adjunk számukra – mondta Szikora, s példaként elmondta: mindezen törekvéseket szolgálja az évről évre megrendezett Atlantisz Program, a rendhagyó irodalomórák és a színházi beavatók.

– A következő évad műsortervét a klasszikus és a kortárs irodalom reprezentánsaiból való válogatás jellemzi. Idén is folytatjuk az együttműködési szándékunkat, a komáromi és a debreceni színházzal hozunk létre együttműködési formákat. Előbbivel koprodukciót, utóbbival pedig előadáscserét csinálunk, melynek keretében Debrecenbe visszük A király beszédét, ők pedig a Lúdas Matyi című mesejátékot hozzák Fehérvárra. Bérletkonstrukcióink között újdonságként vezetjük be a Szurdi Miklós bérletet, ebben zenés művek és a vidám, népszerű produkciók kapnak helyet – ismertette a teátrum igazgatója.

A sajtótájékoztatón a következő évadban közreműködő rendezők ismertették az általuk színre vitt produkciókat. Horváth Csaba rendezésében Móricz Zsigmond Úri muri című regényének színpadi adaptációját láthatják a nézők.

– A regényből készült adaptációk népszerűsége töretlen, valószínűleg azért veszik elő a színházcsinálók újra és újra, mert valamifajta örökérvényűséget boncol Móricz, és tabukat nyitogat egy olyan felvilágosult és bölcs szellemiségben, ami nagyon ritka a magyar és a kortárs irodalomban is – mondta az éles társadalmi kritikát megfogalmazó zenés, táncos előadásról a fizikai színház tagozatvezetője, aki színre viszi továbbá Eugene O'Neill Amerikai Elektra című drámáját. Az erőteljes érzelmi hőfokon játszódó családtörténetben O'Neill az antik görög drámát modernebb környezetbe adaptálja.

A windsori víg nők című Shakespeare-drámát Szikora János rendezi, aki a mű kapcsán úgy fogalmazott, bár nem a legsikeresebb Shakespeare-vígjátékok között tarják számon, meggyőződése, hogy ez az egyik legmélyebb mondanivalóval rendelkező Shakespeare-mű, mely nem korlátozódik kizárólag a csattanókra, a szövegpoénokra és a helyzetkomikumra, hanem van egy mélyebb vonulata is, amit az előadás váratlan meglepetésként mutat majd be.

Szikora rendezésében láthatja a közönség Térey János drámatetralógiája, a napjainkban játszódó A Nibelung-lakópark ősbemutatóját, valamint a színházigazgató viszi színre a Jókai Mór regénye nyomán készült Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalt.

A színház rendre nagy hangsúlyt fektet a kortárs előadásokra, most sem lesz ez másként. Ivan Viripajev Részegek című drámáját Bagó Bertalan rendezésében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel koprodukcióban viszik színre.

– Ez egy szimbolikus cím, egy ürügy arra, hogy olyan dolgokat tegyenek a szereplők, amiket az emberek csak illuminált állapotban mernek megtenni. Ez nem egy realista gondolkodású mű, hanem egy szimbólum arra, hogy hogyan tudunk egymás mellett élni. Hogyan tudunk olyan helyzeteket teremteni és kimondani olyan dolgokat, amihez kell valami katalizátor – fogalmazott Bagó Bertalan, aki a koprodukció kapcsán elmondta: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói – akik egyébként Dobri Dániel, az ARSO művészeti vezetőjének tanítványai – írnak zenei tételeket, amik élőben szólalnak meg az előadásokon. A Vörösmarty Színház művészeti vezetője rendezi továbbá Herczeg Ferenc Kék róka című darabját, tisztelegve az író halálnak 70. évfordulója előtt.

Húsz év után Telihay Péter rendezésében tér vissza a fehérvári teátrum színpadára a Hegedűs a háztetőn, a világ legismertebb musicalje.

– Nagyon nehéz örökség, hogy ennek a történetnek legkevésbé központi problémája a pénz, amiről oly népszerű videó készült Bessenyei Ferenc főszereplésével. Igazgató úr érdekes végszót adott nekem: remény és közösség. Ez a két, nehezen megfogható fogalom ennek a darabnak a központi szervező ereje. Egy nagyon erős, összetartó közösséget látunk a történet elején, melynek megvannak a maga tradíciói. Aztán annak vagyunk tanúi, hogy a közösség erejét hogyan írja felül a szerelem, három lány bátorsága, és hogy az édesapjuk ezt hogyan szenvedi meg, s hogyan kénytelen megkötni a maga alkuját a szeretet nevében – magyarázta Telihay az elengedés témakörét és a menni vagy maradni kérdéskörét is körbejáró előadásról.

Az idei évi Atlantisz Program fődíjas produkciói egész estés előadássá forrnak össze. A TeDi és a Fejér Holló diákszínjátszóinak közös, kétfelvonásos, A mi Rómeónk és Júliánk című darabját Ferenczy Noémi és Somos Ákos drámapedagógus-rendezők viszik színre.

A következő évadban is elérhető lesz az Ars Regia összművészeti bérlet, mely a fehérvári kulturális élet szereplőinek együttműködésével valósulhatott meg. A bérletkonstrukcióban ezúttal az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában Mozart Cosi Fan Tutte vígoperáját, a Székesfehérvári Balett Színház Parádé című produkcióját, az Alba Regia Táncegyüttes Örökül kaptuk, örökbe adjuk táncelőadását, valamint a Vörösmarty Színház Ne most, drágám! című vígjátékát láthatja a közönség.