Woyzeck: közönyös kisember a társadalom peremén

A székesfehérvári Vörösmarty Színház május közepén a Pelikán Fészekben mutatta be Georg Büchner drámatöredékét. A prózában írt alkotás 24+7 jelenetét Büchner 1836-ban kezdte írni, s 1837-ben bekövetkezett haláláig nem fejezte be. A félbemaradt szöveg színpadi adaptációi a befejezetlenség miatt számos, egymástól eltérő adaptációt ihlettek. A Woyzeck sikere töretlen, mára a legnagyobb hatású és leggyakrabban játszott német színdarabbá nőtte ki magát.

Van-e kiút a kínkeserves létből?

A címszereplő, Franz Woyzeck (Krisztik Csaba) közkatona, aki kínlódva, keservesen próbálja eltartani szeretőjét, Marie-t (Kiss Diána Magdolna) és közös gyermeküket. Olykor borbélyként is dolgozik: vendégei sorát gyarapítja a Kapitány (Kuna Károly), aki borotválás közben az erkölcsi prédikációkkal sem fukarkodik. Woyzeck – ugyancsak pénzszerzés céljából – eljár a Doktorhoz (Kricsár Kamill), aki bár az ember szabadságáról papol neki, mégis kihasználja őt, s kísérletei alanyává teszi: több hónapos borsókúrára fogja Woyzecket, hogy testi és szellemi reakcióiból tudományos magyarázatokat szűrjön le.

Főhősünket saját sorsa terhe alatt látomások, hallucinációk kezdik gyötörni: olykor félelmetes hangokat hall, máskor szabadkőművesek machinációit sejti. Mindeközben, bár minden keresetét hazaadja, otthon sem talál vigaszt. Szeretőjét, Marie-t a törvénytelen kapcsolat miatti aggodalma és Woyzeck furcsa viselkedése egy másik férfi, nevezetesen az Ezreddobos (Sághy Tamás) karjaiba sodorja. A testileg és lelkileg is tönkretett, megalázott kisember élete ezen a ponton végleg darabjaira hullani látszik, s ezzel az érzéssel már nem tud tisztességes emberhez méltóan megküzdeni.

A főhős érzései az egész előadás atmoszférájára kihatnak, kínkeserves életérzése átragad a nézőkre. A kiváló színészi alakításnak köszönhetően lehetetlen nem átérezni mindazt, amin Woyzeck keresztülmegy.

Létrák kereszttüzében szárnyalnak a dallamok

Büchner drámájának musical adaptációját sajátos stílusban, prózai, zenés és fizikai színházi elemek ötvözetével vitte színre Horváth Csaba, az előadás rendezője. A fizikai erőre és állóképességre összpontosító mozgások az előadás rendkívül stabil alapját adják – ahogy történt ez korábban például a Szentivánéji álom előadásai során is, ami szintén Horváth-rendezés volt. A díszletet szinte kizárólag létrák alkotják, teret adva érzelmi megnyilvánulásoknak, nagyívű kinyilatkoztatásoknak, érkezésnek és távozásnak. A mobilizált elemek mozgatása a színen lévők feladata, akik a homlokukon legördülő izzadságcseppek ellenére, nézői szemmel szinte már a fizikai teljesítőképesség határait súrolva teszik rendkívül látványossá az előadást. A tánccsapatban Rovó Tamás koreográfus mellett jelen vannak a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színházrendező fizikai színházi koreográfus szak hallgatói, név szerint Kondákor Ajsa Panka, Hevesi Fanni, Tarjányi Liza, Bari István Péter és Lehel Vilmos.

Musical lévén a tánc és a mozgás mellett a zene, az énekszó adott keretet az előadásnak. A társulati tagok igazán színvonalas előadásai mellett kiemelendő Fehér Diána Aida alakítása, aki színészi játéka mellett énekhangjával is elkápráztatta a közönséget. Hogy teljes legyen a zenei élmény, az énekszóhoz dukáló zenei alapot élő zenekar adta. Tom Waits ikonikus dallamait Hámori János zenei vezetésével Réti Anikó, Kovács Zsolt, Nagy Ferenc és Fövenyi Máté szólaltatta meg.

Nem a fantázia szülte

A Woyzeck cselekménye megtörtént eseményen alapul. A hírek szerint a német Johann Christian Woyzeck szegény körülmények között nevelkedett, családi háttere rendezetlen volt, édesanyját 8, édesapját 13 éves korában veszítette el. Élete során céltalanul sodródott a különböző szakmák között: volt borbély és katona, szabó és könyvkötő is, végül mégis a bűnözői élet mellett döntött. 1821-ben a Lipcsében élő férfi féltékeny dühében hétszer szúrta meg – késelte halálra – feleségét. Egyes források szerint az igazságügyi orvosszakértő véleménye úgy szólt: bár Woyzecket hallucinációk gyötörték, téveszmék tartották fogva, időnként nyomást érzett a koponyájában és gondolatkiesései is voltak, tettét előre megfontolta, az elkövetéskor józan ítélőképessége birtokában volt.

Noha a Woyzeck-ügy egy volt csupán a sok gyilkosságba torkolló féltékenységi dráma közül, mégis precedens értékűvé vált. A férfit 1824 augusztusában Lipcse főterén, csaknem ötezer ember jelenlétében egy hóhér fejezte le. Woyzeck történetét Georg Büchner tette halhatatlanná.

A Pelikán Fészekben jelen évadban június 4-én, kedden 19 órától láthatja a közönség utoljára az előadás.