Aranyhíd vezeti át a gyerekeket a legendák és a kultúra világába (videó)

Az Aranyhíd egy olyan, elsősorban fiatal korosztálynak szóló közművelődési program, amely a Pannon térség településeit és Európát tudja kulturális értelemben vett hídként összekötni a választott európai kulturális fővárossal, Veszprémmel. A programok élmény alapú edukációs, ismeretterjesztő elemeket kínálnak, amelyek a Veszprém–Balaton térség helytörténeti értékeit mutatják be egyedi, sajátos módon. A cél, hogy bemutassuk mindazt, ami összeköti a régió településeit és az ott élő embereket, és létrehozzuk a kontinens és Magyarország új kulturális-kreatív régióját a térségben. A programnak több székesfehérvári vonatkozása is van, hiszen mi székesfehérváriak tudtuk csak Szent István kultuszát beemelni Gizella királyné palásthímzési történetén keresztül a kulturális főváros európai emlékezetébe – tudtuk meg Nagy Judit Ildikótól, a Szabad Színház művészeti vezetőjétől.

– Az eddigi tapasztalataink alapján nagyon hatásos módszer ez a gyerekeknél. Csináltunk nekik vetélkedőt, amelyen lehetett nyerni korona alakú perecet is, és visszakérdeztük tőlük a látottakat, hallottakat: ki volt ennek vagy annak a felesége, kik nyugszanak a romkertben, stb. A gyerekek nagyon jól teljesítettek, nem voltak hosszúak a jelenetek, maximum 8-10 percesek voltak, így rövid, tömör formában át tudtuk adni nekik az információkat, amelyeket meg is tudtak jegyezni – mondja a Szabad Színház művészeti vezetője, aki azt is elárulja, hogy a gyerekek nemcsak a saját lakóhelyük történetével, legendáival ismerkedhetnek meg. – Rájöttem, hogy nagyon fontos, hogy a településen kívül élők is ismerjék annak történelmét, így székesfehérvári fiatalokat kérdeztünk arról, hogy milyen információik vannak például a balatoni legendákról. Mint kiderült, semmit sem tudtak ezekről a dolgokról. Így nagyon fontos volt, hogy elkezdjük ezt a projektet. Szeretnénk ezeket a legendákat átadni még több gyerekcsoportnak. Most például székesfehérvári táborozóknak mutatjuk be – az elsősorban Székesfehérvárhoz kötődő – legendákat a gyerekeknek. De érdekesek lehetnek nekik a balatoni legendák is, hiszen sok gyerek jut el a Balatonhoz a nyár folyamán is – mondja Nagy Judit Ildikó.

– Egy város jövőképe csak tágabb környezetével összhangban képzelhető el, hiszen azok ezer szálon kötődnek egymáshoz gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben is. Pályázati programunkban éppen ezt a több kulturális szálon való kapcsolódást, kötődést szerettük volna hangsúlyozni. A kapcsolódás fontos eleme azonban, hogy legyenek olyan szellemi értelemben vett hidak, amelyeken keresztül át tudjuk vinni, adni azokat a hagyományértékeket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy hasonló programok nélkül feledésbe merülnének, mert nem megfoghatók, nem tehetők vitrinbe, nem állíthatók ki múzeumban. Éppen ezért Aranyhídnak neveztük el azt a fiatal korosztálynak szóló közművelődési programot. Mivel mi magunk is integrált projektekben gondolkodunk, Aranyhíd címet viselő programunkat összekötöttük egy másik eredetmondákat feldolgozó intermédiás kísérleti programmal, a Suttogó nádasok, igéző vizek cíművel – fogalmaz a művészeti vezető.

Míg a Suttogó nádasok egy kreatív fejlesztő, az Aranyhíd inkább egy hullámkeltő, forrásgyűjtő, feldolgozó, disszeminációs program, ahol valóban a kapcsolódás, az értékátvitel volt a cél. A programokra a települések felhívásra jelentkeztek; Hévíz, Vonyarcvashegy, Zalacsány és Veszprém. Székesfehérvárra pedig mint kutatási és disszeminációs helyszínre tekint az egyesület. A felsorolt települések történelmi és turisztikai szempontból is gazdagok, polgáraik pedig nyitottak az újra, a fejlődésre, és meg szeretnék osztani a világgal településeik hagyományait, történeteit. Ezért keresik a közösségépítő lehetőségeket, hiszen ebben van a jövő és ezért is fogadták örömmel a SZÍN-TÉR egyesület együttműködési megkeresését. A veszprémivölgyi Gizella legenda, a Hévizi Flavius forrás legendája, a vonyarcvashegyi Szent Mihály hegy és az építtető Negyven halász legendája, valamint a nemrég felfedezett Zalacsányi pálos monostor eredetmondája mind-mind olyan élménygazdag értékek, amelyek továbbélésre alkalmas értékek, főként, ha sikerül turisztikai attrakciókat, kulturális-kreatív ipari hasznosításra alkalmas „termékeket” ráépíteni – vallja Nagy Judit Ildikó.

– Például egy helyi legenda nyomán Szí Árpád balatonedericsi költő megírja a Negyven halász legendája című verset, amiből születik egy kis film, ami inspirálja a színjátszó gyerekeket egy jelenetre, a kisebbek pedig megrajzolhatják vagy kifesthetik a jelenetet. A Balaton Múzeum halászati tárlói mellett, valamint a Szent Mihály hegyen is egy QR-kód segítségével előhívható lesz a program. A programmal összekötöttük az alkotókat, és újabb hullámokat keltettünk. E híddal kötöttük össze a fehérvári István- és Gizella-legendákat, és ezzel a pálos rend történetét Zalacsánnyal, és az ókori pannon kultúrát Hévízzel. Ezekből kisfilmek születtek, amelyek kreatív feldolgozására számos példát találtunk a programon belül gyermek és ifjúsági foglalkozásokon keresztül.

Az Aranyhíd program további ötleteket és biztatást is kapott, például Kovács Emőke Balaton-kutató, történésztől. „ […] érdemes lenne tematikus koncepcióba rendezni és kiegészíteni a programot több balatoni legendával, és egyéb történeti síkokkal (pl. tihanyi apátság, Szent György hegyi Emmaus kápolna). Nagyon szívesen segítek a jövőben is, mindenképp értékes és fontos, amit csináltok! Gratulálok, hiánypótló!” – írta a SZÍN-TÉR Egyesületnek Kovács Emőke.

– Ha létezik olyan projekt, amiről azt mondhatjuk, hogy sohasem ér éget, akkor az Aranyhíd bizonyosan ilyen, hiszen épp a hullámkeltés, a figyelem fókuszálása, inspirációk generálása, és a disszemináció volt a célunk. Ennek megfelelően nem is tudjuk abbahagyni a munkát, mert a program minden eleme újabb és újabb közösségi kapcsolódásokat generál. Sok-sok közösségi, családi és diaszpórabéli találkozáson vagyunk túl, aminek nyomán nem az a lényeg, hogy eredményesen zárul a projekt, hanem az, hogy érdemes folytatni – vallja Nagy Judit Ildikó.