Elhunyt a MÁV Előre egykori középhátvédje, Szabó Gyula

A szomszédos Komárom-Esztergom megyében, Kisbéren született 1951. január 10-én, majd kezdett futballozni, a helyi, megyei első osztályú csapatban, 1968. nyarán került Fehérvárra, az NB III-ban szereplő MÁV-hoz. Két évvel később vonult be katonának, két szezonon át a szintén a harmadosztályú Tapolcai Honvédban szerepelt, 1972-ben tért vissza a közlekedésiekhez, kilenc éven át, 1981-ig futballozott az először NB III-as, majd NB II-es, végül NB I-es Előrében. Tagja, sőt oszlopa volt az 1977-ben élvonalba jutó gárdának, a legmagasabb osztályban három idényen át szereplő csapat meghatározó játékosa volt, az 1980-as kiesés után még egy évet rúgta a labdát a második vonalban. Az NB I-ben összesen 91 alkalommal lépett pályára, a bajnoki találkozókon egy gólt szerzett.

Rendkívüli gyorsaságára, játékintelligenciájára az akkori szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán is felfigyelt, a Szőke Szikla egy baráti beszélgetés során azt mondta róla, ha tíz centiméterrel magasabb lenne ­- Szabó 175 cm-re nőtt -, behívná a nemzeti együttesbe. A klubhoz a rivális Videotontól érkező Hartyáni Gáborral alkotott védőpárosa országosan elismert volt, az egyik legjobb duónak számítottak a legmagasabb osztályban. Szabót kiváló, sportszerű, céltudatos, szorgalmas futballistaként tartották számon, aki nem csak a pályán alkotott maradandót, az iskolapadban is. Üzemmérnöki diplomát szerzett, sportolói pályafutása végeztével sem szakadt el a vasúttól, nyugdíjba vonulásáig dolgozott a MÁV Járműjavító Üzemben, a cég egyik műszaki vezetőjeként.

Temetéséről később intézkednek.