A korosztályos válogatottban szerepelt a fehérvári kosaras

Nagy utat járt be be koronázóvárosi társaival, a nyár elején feljutottak a legmagasabb osztályba. A fehérvári tehetség a címeres is magára ölti évek óta, az elmúlt napokban a 3x3-as, U21-es válogatottban lépett pályára, Szolnokon, nemzetközi tornán.

- Az Alföldön rendezett viadal a Nations League névre keresztelt tornasorozat egyik európai állomása volt. Bronzérmesek lettünk, többek között Románia, Németország, Törökország es Spanyolország volt az ellenfelünk. Rendkívül színvonalas tornán szerepeltünk, a szervezés tekintetében és a játék minőségében is. Rajtam kívül Szabó Zita, Dul Terka, Telegdy Zsófia, Andi Hanna es Horváth Bogi alkotta a csapatot. Három esztendeje vagyok tagja az együttesnek, először az U17-es csapatban szerepeltem, Eb-selejtezőn. Azóta részt vettem U18-as világbajnokságon, valamint a mostanihoz hasonló, U21-es Nemzetek Ligája eseményen is.

Azt mondja, ez a 3x3-as verzió teljesen más, mint a korábban megszokott kosárlabda, hiszen sokkal kevesebb a támadóidő, ezért sokkal gyorsabb és pörgősebb a játék.

- Ráadásul itt csak egy csere van, ebből következően fárasztóbb is, valamint a játékstílus, a taktika is nagyban különbözik az 5-5 elleni kosártól. Mindegyiket nagyon szeretem, más-más okok miatt: a 3x3-at a gyors játék, az 5x5-öt pedig a taktikusabb elemek miatt. Utóbbit gyerekkent, 6 évesen kezdtem, a 3x3-at pedig egy évtizeddel később, 16 esztendősen. Előzőleg több sportágat kipróbáltam, a műkorcsolyát és a balettot is, végül a kosár mellett döntöttem. Ezt egyébként nem apukám, hanem a nővérem, Dominika befolyásolta, hiszen akkoriban ő szinten kosarazott. Aput természetesen láttam játszani, emlékek bevillannak, de a csapatokra és a helyszínekre nem emlékszem, mert még kisgyerek voltam. A családban nem csak apukám és a nővérem, anyukám is kosarazott. Anyukám nagyon büszke rám, ezt nem is titkolja, de úgy gondolom, a többiek is. Apuval sokat beszélgetünk a játékomról szezon közben, mindig elmondja, miben tudnék még fejlődni a kosárlabda különböző területein.

Bedobóként, tehát 3-as poszton szerepel mezőnyben, de sokszor bevethető a palánkhoz közelebb, 4-es poszton is.

- Nagy álmom, hogy majdan az Euroligában szerepeljek. Ez persze még távoli, most a DKKA NB I-es idényére koncentrálok, hétfőn kezdjük a felkészülést az új szezonra. A cél a bennmaradás, tavaly nagyon sok munkát fektettünk bele az edzésekbe és meccsekbe, ennek meg is lett a gyümölcse. Az alapszakaszban átlagosan 10-15 percet kaptam, a rájátszásban pedig általában 8-10 percet játszottam, amivel nem voltam elégedetlen. Várom az NB I-es bajnokságot, a következő szezonban is megpróbálok maximálisan teljesíteni az edzéseken és a mérkőzéseken. A 19 évemmel fiatalnak számítok, ezért az U20-as szabály alapján minimumként meghatározott a játékidő, amit egy fiatalnak a pályán kell töltenie. Abban reménykedem, hogy én is kapok lehetőséget a bizonyításra a legmagasabb osztályban.

A kosárlabda nagyon sok mindenre megtanította, leginkább kitartásra, szorgalomra, valamint arra, hogy mindig csapatban gondolkodjon.

- Továbbá arra is, hogy kemény munkával bármi lehetséges. Apukámra és anyukámra példaképként tekintek, apura nem csak korábbi kosárlabdázóként, hanem emberként is. A jelenben a női NBA-ben, azaz a WNBA-ben szereplő Indiana Fever kulcsemberétől, Caitlin Clarktól sokat lehet tanulni, a játéka nagyon szimpatikus számomra.