Cél a bennmaradás, de az evés közben megjöhet az étvágy Sárbogárdon

Mikor került az együtteshez, mennyire ismeri a csapatot?

– Nagyon sok játékost ismerek a csapatból elég régóta, hiszen annak idején játszottam is itt, csak a sérülések miatt abbahagytam a sport játék részét. 2022-ben aztán edzőként vettem át a felnőtt csapatot, Rehák Tamással közösen dolgoztunk Simontornyán és onnan érkezett a felkérés, hogy foglalkoznék-e az együttessel itt Sárbogárdon. Elvállaltam, aztán az első évben építkeztünk, a következő évre terveztük a feljutást, ami aztán tavaly sikerült is. A másodikak lettünk a Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér vármegye csapataiból alkotott bajnokságban a Tatabánya U20-as csapata mögött, Fejérben pedig a legjobbak, így indulhaunk el idén az NB II-ben.

Az osztályváltás miatt a nyár folyamán gondolom nem sok idő jutott a pihenésre.

– Sok mindennel kellett foglalkoznunk, például az anyagi háttér megteremtésével, valamint azzal, hogy a csapat magját olyan játékosokkal egészítsük ki, akikkel szintet tudunk lépni. Hála Istennek úgy gondolom sikerült jól abszolválni ezeket a feladatokat, és sok olyan játékost tudtunk igazolni, akinek kötődése van Fejér megyéhez, ehhez, a Sárbogárd környéki vidékhez. Olyan játékosokra próbálunk építeni, akik vagy sárbogárdiak, vagy a környékből származnak, de van olyan is persze, aki messzebbről jött azonban már itt van annyi ideje, hogy bőven a csapat része. A fiatalok mellett pedig olyan rutinos kézilabdázókat kerestünk és igazoltunk, akik segíteni tudnak a fejlődésükben. Ami fontos, hogy olyanok érkeztek, akik odaadóak és nem megélhetési kézilabdázók, hanem a sport szeretete miatt jöttek ide.

Négy felkészülési mérkőzésen vannak túl, NB II-es csapatok ellen. Hogy értékelné az elmúlt időszakot?

– Mind a négy találkozót olyan csapat ellen játszottuk, akik meghatározó szereplői ennek a bajnokságnak, talán az Éles Kézisuli utánpótlás csapata ez alól a kivétel, de idén már ők is az NB II-ben vitézkednek majd. A felkészülés összességében jól sikerült, az első kettő meccsünk kimondottan. A harmadikon aztán egy félidő erejéig előjött a rosszabbik énünk, de a második játékrészben, valamint a múlt hétvégén játszott záró edzőmeccsen kifejezetten jó kézilabdát játszott a csapat. A szurkolóinknak és a szponzorainknak is köszönjük a támogatást, amit a felkészülés alatt nyújtottak és mindenkit várunk szeretettel a hazai és az idegenbeli meccsekre is a bajnokságban.

Milyen célokkal vágnak neki újoncként az NB II-es bajnokságnak?

– Egy megfogalmazott célunk van, az pedig a bennmaradás. Nem szeretek nagy dolgokat mondani, és a vezetőséggel is próbáltunk a talajon maradni, szeintünk ez lehet reális cél. Emellett szeretnénk építeni a fiatal játékosainkat, hogy minél többet fejlődjenek, jobb NB II-es játékossá váljának, és akár az NB I/B-ben is tudjanak bizonyítani, ha lehetőséget kapnának rá. Van egy nagyon jó közmondás azonban, mely szerint evés közben jön meg az étvágy. Bízom benne, ha jönnek a sikerek akkor a csapat próbálni fog minél jobb lenni és minél több sikert elérni. Amit garantálni tudok, hogy küzdeni fogunk, s szorgos hangyákként dolgozunk minden egyes héten a sikerért. Nyilván lesznek olyan meccsek, ahol nem mi jövünk ki győztesen, de a kicsiknek is azt tanítom, ha egy játékos a lefújás után a tükörbe tud nézni és azt tudja mondani, hogy mindent megtett a sikerért, akkor nincs probléma. Remélem, hogy továbbra is jellemző lesz a csapatra az, hogy egy családként megyünk fel a pályára és mindenki küzd mindenkiért, akkor én már nagyon boldog leszek és akkor sikereket is tudunk majd elérni.

Szombaton elrajtol a bajnokság, a Budai Farkasok-Rév csapatát látják vendégül.

– Nagyon örülök, hogy hazai pályán kezdjük a bajnokságot. Mindenkit sok szeretettel várunk a találkozóra. Pont arról beszélgettünk a játékosokkal és a vezetőkkel is, hogy próbáljuk megteremteni azt a szurkolókkal, hogy ide Sárbogárdra minden csapat remegő lábakkal érkezzen. Jó hangulatú, szép csarnokounk van és jó szurkolóink is. Jó előjelekkel vágunk neki a pontvadászatnak, az ellenfelet pedig feltérképeztük és felkészültünk belőlük, meglátjuk hogyan bírjuk ezt a tempót. A csapatnál van egy megfelelési kényszer is, a mentális dolgokat rendbe kell tenni, hogy ez ne menjen át görcsösségbe és mindenki élvezze a játékot. Ha egy jó meccset játszunk én már nagyon fogok neki örülni.