Bolygónk magyar vándora, Juhász Árpád

Juhász Árpád geológus a napokban Seregélyesen járt, második alkalommal hozta el úti kalandjait a településre. A művelődési ház színháztermében pedig fiatalok, idősek várták, milyen mesés világba pillanthatnak be az előadó segítségével. Hiszen a helyiek 1986-ban már egy alkalommal kalandozhattak Tibet különleges világában a geológussal, aki úgy számolja, 33 ázsiai országban járt már.

Juhász Árpád geológus ma már inkább környezetvédőnek tartja magát, az ismeretterjesztés a hivatása (Fotó: Lovász Lilla)

A napjainkban a 78. életévét taposó geológus energikusságával ezúttal sem okozott csalódást, sőt
-Geológus szakon szereztem diplomámat az ELTE-n, s fiatalon az ismeretterjesztést tekintettem egyik fő feladatomnak. Aztán kutattam a kőolaj nyomát szakemberként, de ma már inkább vagyok környezetvédő, mint geológus. A világ számtalan országát megjártam, s megtapasztaltam, mi, emberek milyen pazarlóak vagyunk, s hisszük azt, hogy amit ma látunk, amiben ma élünk, holnap is itt lesz. Pedig ázsiai útjaim során megtapasztaltam, miként tűnnek el az esőerdők, s népcsoportok egészének hogyan veszhet nyoma. De nem kell messzire mennünk, elegendő a közeli ausztriai gleccsereket megfigyelni ma, majd néhány év múlva visszatérni. Évtizedekkel ezelőtt láttam, amint a gleccser több ezer tonnányi jege tűnt el, vagyis bátran beszélhetünk globális felmelegedésről – mesélte a geológus.

Juhász Árpád elárulta, az Antarktisz kivételével az összes kontinens gleccsereit végiglátogatta közel ötven év alatt, és csaknem mindenütt drasztikus rövidülést észlelt. A megfigyelt változások alapozva a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek. A hosszukban, és a jégtömegükben bekövetkezett változások nem egy-két esztendő szeszélyes időjárását tükrözik, hanem több évtizedes csapadék- és hőmérsékletátlagokat.

Az ikrek, Kata (balra) és Nóri édesapja 1986-ban már találkozott Juhász Árpáddal, akkori előadása lebilincselő volt, ezért most lányait és feleségét is elhozta, akik szívesen kalandoznak vele együtt

– A könyvem a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában jelent meg, mely azért fontos, mert arra törekszem, hogy a fiataloknak átadjak valamit tudásomból, szemléletemből. Hiszem, hogy az én generációm már nem tud, s nem is akar változtatni. Azonban a gyerekek, a fiatalok fogékonyak, ők még arra is képesek, hogy szüleiket megtanítsák a változások, s a Föld védelmének fontosságára. Közeledik a Föld napja, s mi, egyének is tehetünk valamit bolygónkért. Ha csak kicsiny lépést teszünk, az is szükséges. Hisszük, vagy sem, de számít, ha a televíziót nem csak a távirányítóval kapcsoljuk ki, ha a mobiltelefon töltőjét kihúzzuk a konnektorból, ha a készülék feltöltődött, s olykor-olykor kerékpárra szállunk, vagy a tömegközlekedést választjuk autónk helyett.
Saját pénztárcánkon is spórolhatunk, de a bolygónkért is tehetünk valamit. Sajnos a nagy hatalmak, az USA vagy Kína nem törődik igazán a globális felmelegedéssel, a Földet veszélyeztető káros anyagokkal. Pazarlóan élnek, s nem is törekednek arra, hogy ezen változtassanak. Azonban bízom a mai fiatalokban, akik példát mutathatnak az idősebb generációknak. Hiszen mint az ENSZ környezetvédelmi programjának magyar nagykövete feladatomnak éreztem, hogy ezekről a gyermekeink és unokáink jövőjét is befolyásoló tényezőkről minél többet tudjanak – mondta végül Juhász Árpád.

Akit bátran nevezhetünk világutazónak, sőt, népszerű televíziós geológusnak is, hiszen jelenleg is egy tíz részes tévés sorozaton dolgozik. Az időnyomozó eltűnt népcsoportok, eltűnt tájak után kutatva abban bízik, unokáink a világunkat még mai formájában ismerhetik meg.

Jegyzet - A legönzőbbek vagyunk
Miskei Anita 

Gondolatban, vagy a filmek, könyvek segítségével mindannyian szívesen kalandozunk a világban. Izgalmas tájak, különleges népcsoportok, mely ma még ott élnek, ahol elődeik letelepedtek. Ott vannak a bennszülöttek, akik tudják, a hegyen túl nem szabad a birkát legeltetni. Ott vannak az őserdők, melyeket az emberek egyre inkább birtokukba vesznek. Van, aki azért, hogy egy természetesebb közegbe térjen vissza, s az egyszerű életet élje, mások a birtoklás öröméért rombolnak, pusztítanak. A legcivilizáltabbnak hisszük magunkat, miközben a hátunk mögött csak bajt, betegséget, s romokat hagyunk. Pazarlón élünk, s miközben felsőbb rendűnek tartjuk magunkat mindennél, előbb pusztulunk el, ha egyedül maradunk, internet, telefon és fegyverek nélkül, mint a legtörékenyebb, legvédtelenebb állat.