Aggódik az EP liberális frakciója a leendő alkotmány miatt

"A magyar alkotmánytervezet alapjogi katalógusa az Európai Unió Alapjogi Chartájára épül, ugyanakkor egyes jogok még a Chartában előírtaknál is erősebb védelemben részesülnek. A tervezet választ ad a XXI. századi kihívásokra, és iránymutató szabályokat tartalmaz a környezetvédelem, a kisebbségi jogok, valamint az állami eladósodottság féken tartása terén" - hangsúlyozták a magyar néppárti EP-képviselők.
Közleményében Verhofstadt abszolút érvényűnek nevezte az alapvető emberi jogokat, és hozzátette: "az olyan szövegezés, amely lehetőséget ad ezek korlátozására, elfogadhatatlan attól a tagállamtól, amely a teljes EU-jogrendszerhez csatlakozott".
A volt belga miniszterelnök "mindannyiunk érdekének" nevezte, hogy "az alkotmány ne váljék trójai falóvá egy tekintélyelvűbb, állandósult egypárti uralmon alapuló politikai rendszerhez Magyarországon". Egyúttal arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy az új alkotmány szövegét juttassák el az Európai Bizottsághoz értékelésre, és ha bármelyik része nincs összhangban az EU-értékekkel, azt vizsgálják felül.
A liberális közlemény szerint az alkotmánytervezet nem tiltja kifejezetten a diszkriminációt szexuális irányultság, etnikai hovatartozás, kor, illetve genetikai sajátosságok alapján, a házasság és a család definíciójából kirekeszti az egyszülős családokat, az együttélést és az azonos nemű párokat. A magzati életnek a fogantatás pillanatától való védelmét a közlemény úgy értelmezte, hogy az elvezethet az abortusz betiltásához. Bírálták a liberálisok az Alkotmánybíróság hatalmának korlátozását.
A különböző kötelezettségeknek - az idős szülőkről való gondoskodás kötelezettségének, illetve a munkavállalók és a munkaadók közösségi célok érdekében történő együttműködési kötelezettségének - megfogalmazását szokatlannak nevezte a liberálisok közleménye, hangot adva annak a feltételezésnek, hogy az túl tág jogi értelmezésekre ad lehetőséget.
A liberálisok szerint a magyar nemzet meghatározása, amely a határon túl élő magyarokat is magába foglalja, "könnyen nyithat utat irredenta cselekedeteknek". Ezen túlmenően úgy vélekedtek, hogy a szövegezés folyamata nem volt eléggé átlátható és rugalmas, hiányzott belőle a kompromisszumkészség, és nem állt rendelkezésre elegendő idő a vitára.
 A magyar néppárti képviselők szerint ugyanakkor a magyar alkotmánytervezet a közös európai hagyományokon és értékeken, az emberi méltóság és szabadságjogok tiszteletén, a demokrácia és jogállamiság elvein alapul. A tervezet európai elkötelezettségű dokumentum, mely beépítette a Lisszaboni Szerződés vívmányait, és kiáll az európai integráció és az európai egység megteremtése mellett.
"Az új magyar alaptörvény felváltja a jelenlegi, még a sztálinista kommunizmus alatt 1949-ben született oktrojált alkotmányt. A tervezet az alapjogokat a jelenlegi alkotmánnyal szemben a dokumentum elején sorolja fel. A vádakkal szemben nem tiltja be az abortuszt, és nem szít irredentizmust. A tervezet rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét" - állapította meg a néppárti válaszközlemény.
A néppártiak felhívták a figyelmet arra, hogy az új alkotmány irányadó rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági alkotmányozás terén, s a jövő nemzedékekért való felelősség és a fenntartható fejődés szempontjaira különös hangsúlyt fektet. Az alkotmánytervezet korlátot szab az állami eladósodottság mértékének, valamint megteremti a garanciális feltételeit annak, hogy a mindenkori kormányzat ne léphessen át bizonyos eladósodottsági kritériumokat. 
 "Guy Verhofstadtnak az Alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos észrevételei a kettős mérce alkalmazásának nyílt megnyilvánulása. A jelenlegi liberális frakcióvezető ugyanis hosszú évekig egy olyan ország miniszterelnöke volt, ahol az alkotmánybíróságként működő szerv jogkörei lényegesen szűkebbek, mint akár a régi, akár az új magyar alkotmány szerint a magyar Alkotmánybíróságé. Belgiumban nincs sem kisebbségi, sem a jövő nemzedékekért felelős ombudsman, míg Magyarországon ezen területek jogvédelmét továbbra is ellátja majd a két ombudsman-helyettes" - olvasható a magyar néppárti közleményben. 
 Ami az alkotmány előkészítési folyamatára vonatkozó vádakat illeti, a magyar néppárti EP-képviselők leszögezték: az új magyar alkotmány megalkotása már 20 éve napirenden van Magyarországon, a tervezet előkészítését pedig széles körű társadalmi konzultáció előzte meg. 
 "A magyar polgárok a tavalyi országgyűlési választásokon a szocialista-liberális erőkre megsemmisítő vereséget mérve utasították el azok korrupt és szélsőséges politikáját, a jelenlegi kormánypártoknak pedig felhatalmazást adtak az alkotmányozásra és Magyarország megújítására" - írta a magyar néppárti EP-képviselőcsoport. 
 Verhofstadt a hónap elején már az EP plenáris ülésén José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek is felvetette, hogy fenntartásaik vannak a készülő alkotmánnyal kapcsolatban. Barroso akkor azt válaszolta - és egy európai bizottsági szóvivő pénteki közlése szerint ez érvényes továbbra is -, hogy az alkotmányozás folyamata az Európai Unióban teljes egészében egy-egy ország lakosságára és intézményeire tartozik. Leszögezte a bizottsági elnök azt is, hogy minden EU-tagország számára kötelezettség a közös uniós értékek tiszteletben tartása.