Többszáz tégla, középkori kő a felsővárosi gyűjteményben

Hornyolt ívtöredék a 12-13. századból, románkori hengertagos borda, 15. századi mészkő koronapárkány, római sírkőtöredék az 1-2. századból, főúri és egyházi égetőkből származó téglák. Eddig csak kiállításokon volt lehetséges a hatalmas gyűjtemény egy-egy darabját megtekinteni, most Kőrösi Jenő teljes kőtára nyitva áll az érdeklődők előtt a Havranek utca 5. szám alatt.

 Kőrösi Jenő már gyerekkorában érdeklődött a történelem és  a régészet iránt.  A könyvek, múzeumi füzetek hívták fel a figyelmét a sokat látott kövek fontosságára és segítettek a kor és a lelet eredeti helyének meghatározásában is. Ugyan munkatársai csodabogárként tekintettek rá, kőműves szakmája tette lehetővé, hogy építési és bontási munkálatok, vezetékfektetés, épületalapozás során megmentse városunk föld mélyén pihenő vagy befalazott értékeit. De tudatosan kereste is a bontási helyszíneket. Az első leletet 1965-ben fedezte fel a mai Havranek utca 1. szám alatti épületben két ablak közé befalazva. Ez a valószínűleg a Bazilikából származó kő ma a Szent István Király Múzeum raktárában pihen.

 E kövek rávilágítanak arra, hogy Fehérvár középkori léptékkel mérve a mainál is jelentősebb város volt. Nemcsak azért, mert itt koronázták és temették el királyainkat, hanem azért is, mert hatvan templomot tartottak számon ebben a városban. Siklósi professzor meg is találta e csodás középkori építmények alapjait egy-egy ház pincéjében vagy újabb építésű házak alapozási munkálatainál.  Az a tény, hogy ezek az épületek még romjaikban láthatók, világossá teszi Fehérvár zivataros történelmét. Ezért olyan fontos e kövek megmentése, mert most már csak ezek a puzzle-darabkák tanúsíthatják városunk egykori, páratlan jelentőségét  - szögezi le a ma már többezezer kötetes könyvtárral is rendelkező amatőr régész, akinek udvarán 110 kő és 700 tégla látható. Reményei szerint ez a lapidárium  nem teljes, ezért gyűjt, amíg egészsége engedi.