Innovatív trükkök sora a járulékcsökkentésért

Tipikus, hogy közhasznú szervezetekkel kötött megbízások - „kutatás-fejlesztési szerződéskötés" - alapján olyan tanulmányokat mutattak be az adóellenőröknek teljesítés igazolásként, amelyek semmilyen szempontból nem felelnek meg egy kutatás-fejlesztési (K+F) munka dokumentációjaként.

Gyakran az igénybe vehető adókedvezmény érvényesítését olyan tanulmányokkal igazolták, amelyek az internetről bárki által letölthető, nyilvánosan hozzáférhető, több éve vagy évtizede megjelent publikációk, oktatási anyagok vagy ezek összeollózott változatai voltak. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény szerint járulékcsökkentő tételként csak olyan alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés lett volna elszámolható, melynek során valamilyen új tudományos vagy műszaki eredmény, ismeret születik, és a fejlesztési munka célja valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása - tájékoztatott Szénásy Péterné,  a NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága ellenőrzési szakkoordinátora.

Ipari tevékenységet végző cégeknél előfordult az is, hogy különböző méréseket tüntettek fel kutatás-fejlesztésként. A rutinszerű mérések azonban  - a rutinszerű szoftverfejlesztéshez hasonlóan -, valamint az olyan kutatások, melyek során csak rutinszerű eljárásokat vagy változtatásokat végeznek, nem minősülnek a törvény szempontjából K+F-nek - mutatott rá. Így az adóellenőrök az ilyen tanulmányokra, mérésekre, fejlesztésekre kifizetett összeget adókülönbözetként állapították meg, amely után az adózónak bírságot és késedelmi pótlékot is kellett fizetnie.

- Nem szabályszerű K+F teljesítmények alapján természetesen soha nem lehet adóalap-kedvezményt érvényesíteni. Ettől függetlenül az adóalanyok figyelmébe ajánljuk, hogy az innovációs járulék szabályai 2011. és 2012. évekre vonatkozóan is változtak -  figyelmeztetett Szénásy Péterné.