Kérdőjelek a szabadbattyáni önkormányzatnál is

A képviselő-testület - hosszas vita után - 4 igen és 3 nem szavazattal az általános iskola működtetését és üzemeltetését is átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak.

- A költségvetés készítésekor azzal kellett szembesülnünk, hogy az iskola működtetéséhez 20 százalékkal magasabb összeget kér az állam, mint amibe 2012-ben az önkormányzatnak került - mondta lapunknak Mátrai Csaba polgármester. - Az általános iskolába járó gyerekek negyede nem battyáni, viszont az üzemeltetési költségeket teljes mértékben a helyiek adóforintjaiból kell fedezni.

Felerősödtek a kérdőjelek Szabadbattyánban is. Hol itt a könnyebbség? - kérdezik az önkormányzati képviselők, a településen élők. Nem ezt ígérték. Jól tudják: abból gazdálkodhatnak, amijük van. Némi tartalék az önerőre, működési hitel nélkül. A többi forrás hatékony beosztása a további feladatokra, sok helyi konfliktus felvállalásával.

Mátrai Csaba polgármester: Az elvárt bevételt eleve elviszi az állam. Hol itt a könnyebbség? (Fotó: V. Varga József)

Amint a polgármester megfogalmazta: az év első három hónapjában csak minimális bevétellel számolhatnak. Ehhez képest az iskola költségeit ezentúl nem utólag, hanem előre kell finanszírozniuk, valamint fizetniük kéne a megszokott közüzemi és egyéb működési kiadásokat is.

- Heteken belül vagy „becsődől” számtalan önkormányzat (ha nincs tartaléka), vagy a pályázatokra félretett önerőt kezdi el felélni, vagy valamilyen azonnali, kormányzati beavatkozás szükséges - vélekedett Mátrai Csaba. - Ez a helyzet leginkább a közepes (3-8 ezres lélekszámú) településeket érinti, ahol minden szolgáltatás biztosított, de a saját bevételek korlátozottak - tette hozzá.

Költségvetési koncepciójuk az idei esztendőre katasztrofális adatokat tartalmaz. Az előző években nagyon szoros, de mindig nullszaldós tervet tudtak kidolgozni. Most? A 2012-es bevételeik mintegy 55 százalékával számolhatnak, amellett, hogy a feladatok csaknem 90 százaléka a településen maradt. A nagyközség történetében először mintegy 30 százalékos hiány mutatkozik. A járási hivatal két dolgozót (20 százalék) vitt el tőlük, míg az ellátandó feladatok 95 százaléka náluk maradt.

- Az állam milliós, milliárdos segítségről kommunikál, de mindez nem érinti a nem eladósodott önkormányzatokat. Teljes mértékben egyetértek Úrhida polgármesterével, Bognár Józseffel - hangsúlyozta Mátrai Csaba. - A felelősen gazdálkodó települések közvetett büntetése lenne, ha őket nem támogatná az állam hasonló mértékben, mint azt teszi az eladósodottak esetében.

Az előírt, kötelező feladatokra címkézett összegek csak a személyi kiadásokra elegendőek - folytatta az elöljáró. A dologi kiadásokat és a többi „önként vállalt” feladatot a saját bevételekből kellene kigazdálkodni, ha ennek jó részét „elvárt, beszámított bevételként” eleve nem vinnék el. A törvény szerint pedig deficites költségvetést nem lehet tervezni. A huszonkettes csapdája!

- Két ígéretünk van - summázta végezetül Szabadbattyán polgármestere. - Az egyik: a nem eladósodott települések fejlesztéseik önerejéhez anyagi segítséget kaphatnak. A másik: az Állami Számvevőszék ellenőrzései az idén az önkormányzatokra fókuszálnak. És hogy mit tehetünk? Várunk, és teljes erőnkkel dolgozunk.