Megnéztük, milyen lenne lebontani a fehérvári paneleket?

Az ország számos településéhez hasonlóan a székesfehérvári tágabb belvárost is körbeveszik a panelházas negyedek. A 60-as évek végétől a 80-as évek elejéig több hullámban készült épületek akkoriban olcsó, könnyen elérhető lakásmegoldást jelentettek a falvakból a nagyvárosba tömörülő munkásrétegeknek.

A különböző minőségben készült toronyházakat annak idején 80-100 évre tervezték, ám ennyi idő alatt természetesen elengedhetetlen a karbantartás és bizonyos felújítások elvégzése. Így az ún. panelprogramok keretében a fehérvári panelházakben is elvégezték – igaz, váltakozó minőségben – a falszigeteléseket, tetőfelújításokat, nyílászáró-cseréket. Az ingatlanpiac jelenlegi tendenciái szerint a panel ma  korántsem ciki, sokan szívesen vesznek az életkezdéshez jó környéken lévő, ügyesen felújított toronyházi panellakást.

A miniszterelnök-helyettesi ötletről, miszerint le kéne bontani a honi, rosszabb állapotú panelházak legfelső szintjét és onnan komfortosabb, családi házakba költöztetni a lakókat, megkérdeztünk néhány valóban érintett, jelenleg is ilyen épületekben, s éppen a 10. emeleten élő fehérvárit. A családi házba költözés a télen huzatos, nyáron kályhameleg tizedik emeletekről mindenkinek tetszene, ám a megvalósítás lehetőségei számukra is kétségesek.

Szalay Ákos szerint a tizedik emeletek lebontása mostanában nem valósul meg, egy sor komoly akadály miatt

Mi lesz az így legfelső emeletivé váló 9. szint lakóival? A liftaknákkal? A komplettre tervezett szellőzőkkel?  Mivel egy ilyen bontás is csak az épület teljes kiürítésével kezdődhetne meg, hova menjenek addig az alsóbb szinteken élők? Hogyan valósulna meg a közlekedés és más tényezők egy ekkora, több, mint 50x50 méteres bontási területen? És milyen lakást kapnának – s persze milyen konstrukciókkal – cserébe a panelért az elköltöző tetőlakás-tulajdonosok?

Komolytalannak tartja az ötletet Szalay Ákos építészmérnök is.

– A jelenlegi munkavédelmi szabályokat nézve lehetetlennek tűnik lehatárolni az építési területet úgy, hogy a lakók bent lakjanak. Csak bontás esetén legalább 2 hónapra ki kellene költözni, ráépítés esetén ez túllépheti az 1 évet is akár. Jogi aggály a tulajdoni hányadok kérdése: egy társasház ilyen megbontását csak új törvénnyel lehet felülírni és még sorolhatnánk.

Azért van lehetőség a rehabilitációra, de az nem feltétlenül a bontás, mondja az építész.

- Sajnos intenzív zöldtetőt a már létező panelek nem kaphatnak, mert a födémek nem bírnák el. Ám a felforrósodás ellen lehet védekezni úgynevezett  hidegtetővel, melyet akár a mostani épületekre is fel lehetne tenni, mert olcsóbb lehet, mint a lapostető teljes felújítása  és kisebb a felső szint felmelegedése.

Most is ezt a megoldást alkalmazzák a legtöbb lapostetős  társasházon, mert relatív olcsó és gyors. Néhány szint visszabontása esetén az 50 méteres távolságú 10 emeleteseknél - amennyiben 5 szint maradna meg - a két épület közötti területen középen még egy alacsonyabb épülettömb elhelyezhető lenne.

Hogy mégis hogy kerülhetett ennyire előtérbe most a panelbontás, arra Szalay Ákos szerint az a magyarázat, hogy 2020 után az EU-s támogatások fokozatosan kifutnak, s ingatlanpiaci várakozások szerint megszűnik, vagy lassuló üteművé válik a mostani CSOK is. A piac addigra várhatóan telítődik új lakásokkal. Az építőipar nehéz helyzetbe fog kerülni minden területen, a most felvillantott panelbontások viszont munkát jelenthetnek a honi építőipari munkaerőnek.

A szakember ugyanakkor arra figyelmeztet,  a panelprogramban felhasznált anyagok, a munka silány minősége és a szigetelőanyagok nem kellő vastagsága miatt 15-20 év múlva ismét szükség lesz felújításokra. Az pedig sokaknak kellemetlenebb lesz majd, mint eljátszani a bontás gondolatával.

A költségekbe beszállni nem tudók az újonnan épülő lakóparkokba költözhetnek, s egy távoli vízió szerint a panelépületek inkább gettókká válhatnak, mint vonzó lakókörnyezetté. Székesfehérváron erre szerencsére kisebb az esély, mert a legtöbb lakótelep nagyon frekventált helyen van - ellentétben pl. Miskolccal  (Avas lakótelep), Békásmegyerrel, vagy Veszprémmel (Haszkovó), ahol viszonylag távolabb a belvárostól koncentráltan csak panelépületek találhatók.

Eddig Magyarországon egy nagyobb méretű panelépület lebontása volt publikus, mégpedig a Finta József által tervezett pécsi Volga Szállóé, ezt azonban nem szintenként bontották le. Utóbbi technológia igen drága, mert hatalmas az élőmunka igénye, s az elemek elszállítása tetemes költség, ahogyan azok lerakása, elhelyezése is.