Versek ég és föld között

A mi Gyurink értelmiségi családban nőtt fel, édesapja matematika-fizika-kémia szakosként, édesanyja zenetanárként nevelgette a fiút, aki végül ipari tanulóként az esztergályosszakmát választotta. A katonaidő után megházasodott, három gyermekük lett. Középiskolai tanulmányait felnőttként fejezte be, 1987-ben érettségizett Fehérváron, a dolgozók gimnáziumában. A becsületes munkás- és családi életet választó férfiút a hitélet is vonzotta. Beiratkozott az Adventista Teológiai Főiskolára, ahol 1993-ban diplomázott. Dolgozott, tanult, közben novellákat, verseket írt. A lapok, a folyóiratok szerkesztői szíves-örömest közlik verseit, a legtöbbet publikálók közt jegyzik. Hat kötete jelent meg, a legutóbbi a Pompeji mozaikok.

Hívő ember, de nem hitbuzgalmi verseket ír, hanem önmagáról, a hozzá közel állókról, sorstársairól vall.

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

A mi Gyurink értelmiségi családban nőtt fel, édesapja matematika-fizika-kémia szakosként, édesanyja zenetanárként nevelgette a fiút, aki végül ipari tanulóként az esztergályosszakmát választotta. A katonaidő után megházasodott, három gyermekük lett. Középiskolai tanulmányait felnőttként fejezte be, 1987-ben érettségizett Fehérváron, a dolgozók gimnáziumában. A becsületes munkás- és családi életet választó férfiút a hitélet is vonzotta. Beiratkozott az Adventista Teológiai Főiskolára, ahol 1993-ban diplomázott. Dolgozott, tanult, közben novellákat, verseket írt. A lapok, a folyóiratok szerkesztői szíves-örömest közlik verseit, a legtöbbet publikálók közt jegyzik. Hat kötete jelent meg, a legutóbbi a Pompeji mozaikok.

Hívő ember, de nem hitbuzgalmi verseket ír, hanem önmagáról, a hozzá közel állókról, sorstársairól vall.

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Hívő ember, de nem hitbuzgalmi verseket ír, hanem önmagáról, a hozzá közel állókról, sorstársairól vall.

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Hívő ember, de nem hitbuzgalmi verseket ír, hanem önmagáról, a hozzá közel állókról, sorstársairól vall.

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

- Pilinszky János mondta: Katolikus vagyok és költő. Nagyon jól tudta, hogy ideológiai meggyőződésből közvetlenül még soha nem született esztétikai érték, mert az csak a tehetségből születhet, abból az isteni szikrának is nevezett valamiből, amelyről nem tudjuk megmondani, hogy micsoda, de meglétét vagy hiányát mindnyájan érzékeljük - hangsúlyozta Román Károly. A Pompeji mozaikok szerkesztője az ünnepeltet metatefizikus költőnek nevezi, akinek líráját az ember talán két legősibb gesztusa jellemzi: a gyónás és a fohász. Felolvasott egy ars poetica jellegű bibliai parafrázist: Teremté tehát / a költő a verset / az ő hasonlatosságára / saját képére / teremté őt, / és lehellett / vala ő bele / életnek lehelletét / így lőn a vers / élő / lélékké / örök életre buzgó / víznek kútfejévé . Jókívánsága ez volt: életműve valóban az örök életre buzgó víznek forrása, kútfeje legyen.

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Születésnapi estjén örömhírrel lepett meg: a napokban jelenik meg a Ráció Kiadó gondozásában a Rések az időn című, Versek ég és föld között alcímű kötet.

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

- Harminckét tehetséges fiatal istenes verseit gyűjtöttük össze határainkon inneniektől és túliaktól. A keresés, a kitárulkozás költeményei nem útmutatást adnak, nem dogmákat, szabályokat határoznak meg, személyes, őszinte, természetes vallomások. Nem hitbéli kapcsolódási pontok mentén válogattunk, hanem magas esztétikai szempontok szerint. Az erős versek arról az emberről szólnak, aki keresi a helyét ebben a megbolydult világban, s miközben értelmet, kapaszkodókat keres, kapcsolatot teremt égi és földi világ között. A szerzők életkorukat, világnézetüket, ars poeticájukat illetően sokfélék, sokféle Isten-képük van, eltérő módokon perelnek, vitatkoznak az Úrral, magasztalását, dicséretét is mindenki másképpen zengi.

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

A lírai vallomásokat Csepregi János, Iancu Laura és Szegedi Kovács György válogatta, szerkesztette. Fejér megyéből Nagyatádi Horváth Tamás, L. Simon László, Szikra János és Szegedi Kovács verseit olvashatjuk az adventi ajándéknak szánt válogatásban. Egy falatnyi, étvágygerjesztő ízelítő a kötetből Szegedi Kovács György: De profundis. Égbe meredő / csirke-lábú kopasz faágak / billegik el hajnali fohászukat, / de én nem merek / a csillagok szemébe nézni.

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait

Az ablaknál című nyolcsoros legfrissebb remekeinek egyike: Vértesszőlősön voltunk négy napig, / és a vén Samut meg se néztük. / Csak a lerobbant teniszpálya, / s a vizeletszagú folyosó között / agonizáltam jéggé dermedt szemekkel, / odakövülve a kollégium ablakához, / mint Lót felesége, vagy akár egy fametszet, / aminek a sorsát kivésték örök időkre. Gyónás és fohász, e két ősi gesztus jellemzi verseit, bűnbánati zsoltárait