Ismét fölfedezték: Hubay Jenő életműve ismerhető meg a rádióból

A Liszt-bicentenárium nagy nemzetközi eseménysorozata közben sem szabad elfeledkeznünk azokról a kiváló magyar muzsikusokról, akik a mester fiatalabb kortársaiként, sokszor baráti támogatását élvezve meghatározó szerepet játszottak a 20. század fordulójának magyar zeneéletében. Közülük többen Liszthez hasonló kettős pályát futottak be, előadóként és pedagógusként, a zeneakadémia tanáraiként egyaránt nevet szerezve maguknak. Ilyen muzsikus volt a hegedűművészként, világhírű hegedűiskola alapító mestereként, zeneszerzőként, karmesterként, végül nem utolsósorban a zeneakadémia főigazgatójaként kiterjedt tevékenységet folytató Hubay Jenő.

A művész Budapesten született 1858. szeptember 15-én. Zenei tanulmányait édesapja vezetésével kezdte meg, majd Berlinben Joachim József, a 19. század második felének legnagyobb hegedűse tanítványa lett. Jó viszonyban volt Liszttel, több alkalommal játszottak is együtt, 1878 májusában a mester tanácsára utazott Párizsba, ahol hamarosan a szalonok kedvelt hegedűse lett. Itt ismerkedett meg a francia-belga hegedűiskola nagymesterével, Henri Vieuxtemps-mal, akinek 1882-ben utóda lett a brüsszeli zeneakadémián. 1886-ban innen tért haza, hogy az Oktatási Minisztérium felkérésére elfoglalja a zeneakadémia hegedű-tanszékének professzori székét, amelyet néhány éven belül világhírűvé tett. Tanítványai közül többen a 20. század legelismertebb hegedűsei közé emelkedtek: Vecsey Ferenc, Szigeti József, Telmányi Emil, Geyer Stefi, Arányi Jelly, Székely Zoltán, Zathureczky Ede nevét említhetjük elsősorban. Az általa alapított Hubay-Popper vonósnégyes teremtette hagyományból világhírű magyar kvartettek (Waldbauer, Végh, Léner, Magyar Vonósnégyes) egész sora indult el. A felesége, Cebrián Róza grófnő révén a magyar arisztokrácia köreiben is elfogadott művész 1919 és 1934 között a zeneakadémia rektoraként a magyar zenei élet tényleges vezetőjének számított. Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner munkásságával szemben elutasító magatartást tanúsított, Budapesten halt meg 1937. március 12-én.

Mintegy 400 zeneművének több mint fele hegedűkompozíció: ezekből cigányos stílusú Csárdajelenetei váltak a legnépszerűbbé. Operái, nagy szimfonikus darabjai, száznál több dala jóformán teljesen feledésbe merült. Zenéjének értékelésére rányomta a bélyegét, hogy Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner munkásságával szemben elutasító magatartást tanúsított. Ezen a héten a Bartók Rádió A hét zeneszerzője című, ötrészes műsorában végre jó alkalom nyílik életművének megismerésére!

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.

Mintegy 400 zeneművének több mint fele hegedűkompozíció: ezekből cigányos stílusú Csárdajelenetei váltak a legnépszerűbbé. Operái, nagy szimfonikus darabjai, száznál több dala jóformán teljesen feledésbe merült. Zenéjének értékelésére rányomta a bélyegét, hogy Bartók, Kodály, Dohnányi és Weiner munkásságával szemben elutasító magatartást tanúsított. Ezen a héten a Bartók Rádió A hét zeneszerzője című, ötrészes műsorában végre jó alkalom nyílik életművének megismerésére!

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.

Hubay Jenő a rendelkezésünkre álló adatok szerint Fehérváron kétszer koncertezett: 1886. november 26-án a Magyar Király Szálló nagytermében kvartettjével lépett fel, 1927-ben pedig szólóestet adott.