2019.08.11. 09:00
A fél évszázados Capri nem más, mint maga a valóra váltott ígéret
A nagy hódítások éve volt az 1969-es esztendő, hiszen abban az évben ember lépett a Holdra, évtizedekig tartó hatással volt a zenére és a szívekre a woodstocki fesztivál, és éppen abban az évben vette birtokba a legelső Boeing–747-es repülőgép a légteret. Mikor lehetne alkalmasabb piacra dobni egy új és nagyon menő járgányt, ha nem a nyitottság évében? Megjelent az európai utakon a Ford-gyár nagyágyúja, a Ford Capri kupé változata.
Nem ez volt az első, hiszen az autógyár három különböző modellje is erre a névre hallgatott. Az egyik a Ford Consul Capri, melyet a brit vállalat gyártott 1961 és 1964 között, ám a legismertebb verzió mégiscsak az 1969 és 1986 között gyártott kupé volt, mely gyártása során három generációt ért meg.
Még negyvenhét évesen is lefutja naponta a száz kilométert
Bár eleinte 1340 köbcentiméteres, három főcsapágyas motorral szerelték a Caprikat, de azok sem túl harapósak, sem kifejezetten időtállók nem voltak. Utóbbira bizonyíték volt az is, hogy sok esetben korán meghibásodott a főtengely.
Mire kialakult az 1969-es kupé változat – az összetéveszthetetlen lendületességet sugalló vonalvezetése, nagy csomagtere és a kupékra annyira jellemző, oszlop nélküli teteje –, addigra már erősödtek a motorok. Az 1962-es évtől már 1498 cm³-es motor volt a sikk a Fordnál. Ennek öt főtengelycsapágya volt, de természetesen a fejlődés haladt tovább a maga útján, így később kétliteres motor is húzta ezt a kultikus szekeret.
Az első időkben az volt a reklám szövege, mellyel vásárlásra kívánták csábítani a látványtól már eleve elveszett embereket, hogy: „Az autó, amit megígért magának”. Arra a kérdésre, hogy a kocsi vagy a reklámszöveg volt-e a hatásosabb, nem tudjuk, mi a jó válasz, de annyi bizonyos, hogy a szóban forgó ígéretet nem kevesebb, mint 1,8 millió ember váltotta valóra. Mivel ezt a kivitelt 17 éven és három modellgeneráción át gyártották a német Ford Kölnben felállított üzemében, így elmondhatjuk, hogy több mint százezer darabot adtak el minden áldott évben ebből a négylámpás szépségből.
Az 1986-os év tipikusan az az esztendő, amely nem éppen a legpozitívabb történésekről híres. Gondolhatnánk a csernobili atomkatasztrófára is, de azért az is jelentős veszteség, hogy a Capri gyártását leállították abban az évben. De hát ami jó, az jó, így nem mehet ki a divatból, ahogy a Boeing masinái és a Woodstock zenei irányzatai sem, ezért azóta is számtalan autós ad súlyos összegeket azért, hogy élvezhesse az oldalt elsuhanó tájat és a motor mélyéről érkező zúgást és rezgést, ami miatt Európa egyik legnépszerűbb sportkocsijává vált a Capri.
A modell képzeletbeli ásványiolaj-tortáján, ha lenne, 50 gyújtógyertya lobbanna, és ennek tiszteletére a büszke autógyár egy teljesen új videót készített, amelyben az ínyencfalatnak számító RS2600 Capri egy hosszú nosztalgiatúrára indul: A kirándulás során útba ejti szülőhelyét, az Eifel hegység erdőit, melyben a prototípusstátusban végigdolgozott tesztidőszak boldog perceit töltötte, és ellátogat a belga Spa, majd a holland Zandvoort versenypályákra, ahol egyik díjat zsebelte be a típus a másik után. A Capri-mozi forgatása során egy olyan V6-ost vett elő a gyár saját gyűjteményéből, amely még ma, 47 évesen is kibírta, hogy a hat forgatási nap alatt 700 kilométert lefusson, és nemcsak közúton, hanem versenypályán is.
