Csukott szemmel életveszélyes az autóvezetés

Hivatásos sofőr ismerősöm mesélte nemrég egy társaságban, hogyha vezetés közben elfárad, akkor az autópálya hosszú egyenesében helyben rendszeresen alszik néhány másodpercet, és ezzel tökéletesen kipiheni magát. A módszer állítása szerint teljesen biztonságos, mivel pontosan szabályozni tudja az alvás időtartamát. Bár a hallgató közönség akkor elismerő pillantásokkal díjazta a mesélő „tudását”, a példa nemcsak hogy nem követendő, de minden bizonnyal lódítás van benne jócskán. Ahogy a kútba hulló követ sem lehet zuhanásában feltartóztatni, úgy az ólmos szempillákat sem lehet csupán néhány pillanatra lebocsátani. Az autóvezetésben érzékszerveink közül ugyanis szemünknek jut a legtöbb inger, és a kifáradt szem pislogással, könnyezéssel figyelmeztet arra, hogy nem képes ellátni feladatát. Ilyen esetben azonnal meg kell állni, és tíz-húsz percig lehunyt szemmel pihenni. Ezalatt a vezetéstől, vagyis a koncentrációtól elfáradt szaruhártya „feltöltődik”, és egy ideig ismét vezethetünk.

Sötétben a szembejövő autó fényszórói fokozottan irritálják a szemet. Ennek káros hatása csökkenthető az éjszakai szemüveg használatával, amelynek sárgás lencséje polarizálja a mesterséges fényforrások sokszor bántóan erős fényét. Bár a szem teljesítőképességének mértéke tulajdonképpen alkati kérdés, mégis szorosan összefügg a szervezet általános állapotával. A testileg és szellemileg fáradt vezető szervezete csak a legszükségesebbekre koncentrálja energiáit, így a kimerült sofőr látásával együtt a többi érzékszerve is csak korlátozottan működik. Ez azt jelenti, hogy az elalvásból származó – sokszor halálos kimenetelű – balesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Valószínűsíthetően a fáradtság rovására írható azoknak a tragédiáknak a tetemes hányada is, ahol a baleset jegyzőkönyvében konkrét okként szabálytalan előzés, az út viszonyoknak nem megfelelő sebesség megválasztása, illetve kis követési távolság szerepel. A szem kifáradása az utolsó figyelmeztető jel, úgyhogy higgyünk a szemünknek!

– A szem kifáradása kapcsolatban áll a központi idegrendszer állapotával. Az általánosan használt „izgató”- szerek, például a kávé és a tea, valamint a kóla koffeint tartalmaznak. Ez éppúgy a központi idegrendszert stimulálja, mint a mostanában divatos energiaitalok taurin- és glükózkoncentrátuma. Mivel ezek a hatóanyagok a mellékvesehormonok serkentésével felfokozott idegállapotban stresszt okoznak, a hatás csak időleges, a fáradtság utólag még nagyobb.

 Felvetődik az a kérdés is, hogy együnk vagy ne együnk az utazás előtt? Együnk, de csak mértékkel. Az édesszájúak biztosan tapasztalták már, hogy a csokoládé, cukor fogyasztásával javul a koncentráció. Ez az édességben levő szőlőcukornak köszönhető, amely az agyi sejtek egyetlen tápláléka – tájékoztatta a Fejér Megyei Hírlapot Nagy Adrienn, egy fővárosi kórház belgyógyász szakorvosa. 

S most térjünk rá arra, hogy a mai technika sok mindenre lehet képes, de…

Az újabb autókban megtalálható vezetéstámogató és aktív biztonsági rendszerek az esetek többségében hozzájárulnak a baleset megelőzéséhez, illetve csökkentik a már bekövetkezett baleset mértékét. Egy dologra azonban nem képesek, nem pótolhatják a legfontosabb tényezőt: az emberi figyelmet – szögezi le a Drive Me Baby portál. Ehhez még szolgáljon adalékul a következő, igaz, nem nálunk végzett közvélemény-kutatás.

„A megkérdezett amerikai autósok harmada ismerte el egy felmérésben, hogy a megelőző hónapban nagyon álmosan, a szendergéshez közeli állapotban vezetett, noha csaknem mindannyian elfogadhatatlannak tartották, hogy így menjen a forgalomba valaki. Egy amerikai közlekedésbiztonsági alapítvány közzétett felmérésének eredményéből kiderült, hogy bár a válaszadók 96 százaléka veszélyesnek, emiatt elfogadhatatlannak tartja az álmos vezetést, a gyakorlatban sokan nem eszerint járnak el. Minden hatodik, halállal végződő autóbalesetet vezetés közbeni elalvás okozott az Egyesült Államokban, a súlyos sérüléssel járó karambolok közül pedig minden nyolcadiknak az álmos vezetés állt a hátterében. Az amerikai autósok 41 százaléka ismerte el, hogy életében legalább egyszer vele is előfordult, hogy elaludt a volán mögött” – írta decemberben az MTI

Ezek elgondolkoztató adatok, és így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy a halálozási statisztikák az egekben vannak, s úgy tűnik, mintha levegőbe beszélnének a szakemberek, akik hosszú évtizedek óta szajkózzák: csak kipihenten üljünk a volán mögé! Amen - nyiben pedig elkerülhetetlen, akkor pedig nyomjuk a féket, és még véletlenül sem a gázt!