Tegnap, 10:36
Kamala Harris a gázai helyzetről egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel
Az izraeli–palesztin háború 294. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje (j) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a washingtoni Fehér Ház kertjében álló Eisenhower kormányzati irodaházban tartott találkozóján 2024. július 25-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Julia Nikhinson
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát
Az UNESCO Világörökség Bizottsága úgy döntött, hogy felveszi a világörökségi listára a Gázai övezet középső részén fekvő Tell Umm al-Amr-i Szent Hilarion-kolostort.
A döntésre sürgősségi eljárás keretében került sor, tekintettel "a Gázai övezetben folyó konfliktus miatt e világörökségi színhelyre leselkedő veszélyekre".
A helyszínt egyúttal felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is. A bizánci időben épület kegyhely egy faluban található, amely alig tíz kilométerre fekszik Gázavárostól.
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bizottsága 46. ülésszakán jelentette be a döntést pénteken, Újdelhiben.
Az UNESCO közölte: a döntéssel mind a kolostor kivételes egyetemes értékét, mind a küszöbönálló veszéllyel szembeni védelem kötelességét elismerték.
A Tell Umm al-Amr-i Szent Hilarion-kolostort, a Közel-Kelet egyik legrégebbi kolostorát Szent Hilarion alapította, és az első szentföldi kolostori közösség otthona volt - közölte az UNESCO a döntésről kiadott közleményében.
"Az Ázsia és Afrika közötti kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél fekvő kolostor a vallási, kulturális és gazdasági érintkezés központja volt, és a bizánci kor sivatagi kolostorainak fellendülését jelképezte" - írták.
"Nagyon fontos számunkra a felvétel (a világörökségi listára), mert reményt nyújt a gázaiaknak, akik elmenekülnek otthonukból, nincs élelmük, fedél a fejük felett, sem vizük" - közölte egy palesztin képviselő Újdelhiben. "Ezzel azt üzenjük nekik, hogy nem feledkeztünk meg róluk" - tette hozzá.
A palesztin képviselő felszólított minden országot: kérjék Izraeltől, hogy ne vegyen célba kulturális javakat Gázában, továbbá haladéktalanul és véglegesen vessen véget a háborúnak.
A WHO több mint egymillió gyermekbénulás elleni vakcinát küld a Gázai övezetbe
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint egymillió gyermekbénulás elleni vakcinát küld a Gázai övezetbe - közölte a szervezet főigazgatója pénteken.
A gázai szennyvízben már a múlt héten kimutatták a poliovírus jelenlétét, így a vakcinákat már a következő hetekben beadják a gyerekeknek megelőzésképpen.
Bár még nem rögzítettek gyermekbénulásos esetet, azonnali tettek nélkül csak idő kérdése, hogy mikor éri el a kór a védtelen gyermekek ezreit
– írta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a The Guardian brit lapban megjelent véleménycikkében.
A főigazgató rámutatott, hogy a vírusos betegség főként az öt év alatti gyerekeket fenyegeti, de a háború során megzavart oltási kampányok miatt a kétévesnél kisebbek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.
Az izraeli hadsereg vasárnap jelentette be, hogy az övezetben lévő összes jelenlegi és későbbiekben belépő harcosát beoltja járványos gyermekbénulás ellen, a korábban beoltottak számára pedig emlékeztető oltást tesz lehetővé.
Ausztrália, Új-Zéland és Kanada azonnali tűzszünetre szólított a Gázai övezetben
Ausztrália, Új-Zéland és Kanada pénteken azonnali tűzszünet elfogadására szólított a főleg palesztinok lakta Gázai övezetben, ahol Izrael a Hamász palezstin szélsőséges szervezettel áll fegyveres konfliktusban.
A három ország vezetője közös nyilatkozatot adott ki, amelyben arra is felszólították Izraelt: válaszoljon az ENSZ Nemzetközi Bíróságának, amely a múlt héten kimondta, hogy a palesztin területek megszállása és az ottani telepek illegálisak.
Hangoztatták, hogy „Izraelnek meg kell hallgatnia a nemzetközi közösség aggodalmait”. Mint kifejtették:
A civilek védelme elsődleges fontosságú és a nemzetközi humanitárius jog követelménye. Nem lehet a palesztin civilekkel megfizettetni a Hamász legyőzésének árát.
Leszögezték azt is, hogy Izraelnek felelősségre kell vonnia a szélsőséges telepeseket a palesztinok elleni erőszakos cselekményekért, vissza kell vonnia ciszjordániai telepesprogramját, és a kétállami megoldás felé kell haladnia.
Izrael ausztráliai nagykövetsége csütörtökön azt közölte, hogy elítéli a palesztin közösségek elleni erőszakos cselekményeket.
Az izraeli külügyminisztérium a múlt héten elutasította a Nemzetközi Bíróság véleményét, mert az szerinte „alapvetően téves” és egyoldalú, és megismételte álláspontját, miszerint politikai rendezés a térségben csak tárgyalások útján érhető el.
A mostani közös nyilatkozatban, amely február óta a második erről a témáról, a három ország aggodalmát fejezte ki az Izrael és a Hezbollah libanoni szélsőséges szervezet közötti erőszak fokozódása miatt is. Kiemelték egyben azt, hogy egy szélesebb körű regionális háború kockázata még sürgetőbbé teszi a gázai tűzszünetet.
Kamala Harris a gázai helyzetről egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel
Kamala Harris amerikai alelnök „rendíthetetlen támogatásáról” biztosította Izraelt a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel helyi idő szerint csütörtök este folytatott washingtoni tárgyalásán, felszólította ugyanakkor a zsidó állam vezetését arra, hogy tegyen többet a palesztinok lakta Gázai övezetben élő civilek védelme, illetve a jelenlegi „katasztrofális” humanitárius helyzet javítása érdekében.
A demokraták várható elnökjelöltje a találkozót követő sajtótájékoztatón aggodalmának adott hangot a gázaiak szenvedésének mértéke és a „túl sok ártatlan civil halála” miatt.
Izraelnek joga van megvédeni magát, de nem mindegy, hogy ezt miként teszi. (.) Nem nézhetünk félre e tragédiák láttán. Világossá tettem, hogy komolyan aggódom az ottani szörnyű humanitárius helyzet miatt. És nem fogok hallgatni
– fogalmazott.
Harris egyúttal arra kérte az amerikaiakat, hogy a gázai helyzetről alkotott véleményük kialakításában tartsák szem előtt a konfliktus összetettségét és a régió történelmét, azonban a terrorizmust és az erőszakot szerinte egyöntetűen el kell ítélni.
„Mindannyian tegyünk meg mindent, amit csak tudunk, hogy megakadályozzuk az ártatlan civilek szenvedését! És ítéljük el az antiszemitizmust, az iszlamofóbiát és a gyűlölet minden formáját!”
– mondta.
Közölte továbbá, hogy „reményteli előrelépések történtek” Joe Biden Benjámin Netanjahuval folytatott csütörtöki találkozóján, amelyen a vezetők a gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről egyeztettek.
A Fehér Ház beszámolója szerint a találkozón Joe Biden annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megvalósuljon a májusban általa bejelentett többlépcsős tűzszüneti terv, amely elvezethet a még a Hamász kezében lévő összes túsz kiszabadulásához.
Netanjahu a tervek szerint pénteken, Floridában találkozik Donald Trumppal, a Republikánus Párt elnökjelöltjével.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
A tűzszünet és a kétállami megoldás fontosságát hangsúlyozta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Gázai övezetben Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között dúló harcok azonnali beszüntetését sürgette pénteken az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki az X-en közzétett üzenetében kiemelte: az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egyetért abban, hogy a konfliktus rendezéséhez és a tartós békéhez vezető út a kétállami megoldás.
Josep Borrell, aki Laosz fővárosában, Vientiánban találkozott az ASEAN-tagországok külügyminisztereivel, az üzenetében ismét a gázai harcok azonnali beszüntetését és a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedésére szólított fel.
Hozzátette: az ASEAN több tagországa „mély megdöbbenését” fejezte ki a gázai konfliktussal kapcsolatban.
Emellett kiemelte az EU és az ASEAN-tagországok közötti kapcsolatok fontosságát, hozzátéve: az új uniós vezetés továbbra is külpolitikájának egyik fontos elemeként tekint az ASEAN-nal ápolt viszonyra.
Itt az idő megerősíteni a kereskedelem, a biztonság, a digitalizáció, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni harc terén kialakult együttműködéseket
– szögezte le.
Az X-en előző nap közzétett üzenetében Borrell bírálta az izraeli kormány azon döntését, amely az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynökségét (UNRWA) törvénytelennek minősítette, és elutasította azt az izraeli vádat, amely szerint az ügynökség terrortevékenységet folytatna.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Palesztin zászlók a párizsi lelátón: botránnyal indult az olimpia
Botrányos közjáték zavarta meg az olimpia nem hivatalos nyitónapján rendezett Mali–Izrael labdarúgómérkőzést (1–1) – írja a Mandiner. A párizsi Parc des Princes stadion (a PSG hazai pályája) lelátóin kifütyülték az izraeli himnuszt,
és több helyen is feltűntek palesztin zászlók, sőt egy „Szabad Palesztina” feliratot is formáltak az aktivisták.
A biztonsági őröknek adtak feladatot a történtek, a hivatalos személyzet tagjai igyekeztek kirángatni a szurkolók kezéből a zászlókat.
Ez történt csütörtökön:
