2 órája
Németh Zsolt: tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen
Tiltakozni kell az erőszak és az agresszivitás eszkalációja ellen – mondta Németh Zsolt szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.
Résztvevők érkeznek a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2024. július 23-án
Forrás: MTI
Fotó: Veres Nándor
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: dráma, hogy megtörténhetett, hogy előre megfontolt ideológiai és politikai szándékkal rálőhettek az amerikai elnökjelöltre, Donald Trumpra, és néhány héttel korábban ugyanúgy rálőttek Robert Fico szlovák miniszterelnökre.
Fotó: Veres Nándor / Forrás: MTI
Az erőszak és az agresszivitás eszkalációja megköveteli, hogy demonstráljanak, tiltakozzanak ez ellen. Ez elfogadhatatlan és szembemegy mindazzal, amiért 33 éve elindították Tusványost
– rögzítette a fideszes politikus.
Kitért arra is, hogy az Európai Parlamentben létrejött egy olyan többség, amely lábbal tiporja az EP alapvető eljárási szabályait, egyúttal lehetetlenné téve a pozíciók mandátumarányos elosztását.
Kijelentette:
tiltakozni kell a konfrontáció, az eljárási szabályok lábbal tiprása ellen, ki kell állni a kooperáció, az együttműködés, a dialógus mellett.
Mi egy ilyen országot és egy ilyen Európát szeretnénk építeni, ahol a különféle gondolkodásmódok, szempontok, politikai megközelítések megférnek egymás mellett
– fogalmazott Németh Zsolt, aláhúzva, kritikai gondolkodás nélkül nem lehet normális politikát, normális demokráciát építeni.
Örömét fejezte ki, hogy ellenzéki képviselők, vezető román politikusok elfogadták a meghívást a szabadegyetemre, és számtalan náció képviselői jelen vannak.
A bizottsági elnök szerint fontos, hogy magukkal szemben is gyakorolják a kritikai gondolkodást, mint mondta, az visz előre, ha maguknak is képesek kérdéseket feltenni.
Összegzése szerint nehéz kérdésekre kell megfelelő válaszokat találni, és az egyetlen, ami nem segít ebben, az az agresszivitás, a pisztolylövés vagy az eljárási szabályok semmibe vétele.
Kitért arra is, hogy jobboldali előretörés szemtanúi vagyunk, erről szóltak az európai parlamenti és a nemzeti választások, erről szólnak az utóbbiak a jövőben is. Kulcsfontosságú, hogy létrejött egy pálya, és ennek a pályának a bemozgása lesz az egyik legfontosabb feladatuk. Jelenleg a Patrióták Európáért a harmadik legerősebb frakció az EP-ben – mutatott rá, és Illyés Gyula író gondolatait idézte, miszerint a nacionalizmus jogot sért, a patriotizmus pedig jogot véd.
Úgy értékelt, valóban jobb pályán vannak, mint az előző időszakban voltak, és a jobb pálya a jobboldali politikai családok közösségét jelenti.
Szólt arról is, hogy a szomszédunkban zajló háború mellett a Közel-Keleten is háború zajlik, és kiemelte: proaktív politikával elébe kell menni, és mindent meg kell tenni, hogy ezeknek véget vessenek. Rámutatott: a nemzetközi jog mentén kívánnak ennek érdekében fellépni.
Tudják, hogy komoly falakba ütköznek folyamatosan az elkötelezettségükkel, de senki sincs abban a morális helyzetben, hogy Magyarországnak az első és második világháborúban elszenvedett veszteségei után felrója a békepolitikáját, a béke melletti elkötelezettségét.
Hangsúlyozta azt is, készülni kell a háború utáni helyzetre, új helyzet van és teljesen új helyzet lesz a háború után.
Azbej Tristan: korunk legnagyobb emberi jogi válsága a keresztényüldözésKorunk legnagyobb emberi jogi válságának nevezte a keresztényüldözést Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerdán Tusnádfürdőn. Azbej Tristan a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: egy olyan ezeréves keresztény nemzetnek, mint a miénk, amely a vérzivataros évszázadok alatt megtapasztalta az üldöztetést és az elnyomást, erkölcsi kötelessége, hogy üldözött hittársai felé forduljon. A magyar nemzetnek két ilyen felelőssége van, az egyik a külhoni magyarok, a másik az üldözött keresztények felé fordulás –mutatott rá. Aláhúzta: azért is szükség van arra, hogy Magyarország felelősséget vállaljon, mert az üldözött keresztényeknek világszerte az alapvető emberi jogai sérülnek. Különböző kutatásokra hivatkozva rámutatott: több mint 300 millió olyan ember él a világon, akinek az alapvető emberi jogait csorbítják vagy éppen életét veszik el, mert megvallják Jézus Krisztus nevét. Ez egy emberi jogi kérdés, korunk egyik legnagyobb emberi jogi válsága – állapította meg. Megjegyezte: ehhez képest a nemzetközi fórumokon, a diplomácia világában az üldözött keresztények ügye gyakorlatilag nem kap említést, az emberi jogi fórumok inkább foglalkoznak a transzgender emberek mosdóhasználatával a közintézményekben, mint az üldözött keresztények helyzetével. Kitért arra is, hogy elsőként Magyarország hozott létre kormányzati egységet a megsegítésükre. A Hungary Helps Ügynökségen keresztül eddig több mint 50 országban több mint egymillió ember számára nyújtottak sokszor életmentő segítséget. Büszke arra, hogy a magyar nemzeti segélyezést megteremtették, erre korábban nem volt precedens. A titkát a személyes jelenlétben látta, első kézből szereznek információt a humanitárius igényekről, személyesen látogatnak el az adott országba. Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy a megsegítés módját, eszközét az adott ország és az ott élő keresztények helyzete határozza meg. A keresztényüldözés napjainkban nem csak a legnagyobb humanitárius katasztrófa, hanem a legelhallgatottabb is – fogalmazott. Kitért a kereszténység stabilizáló erejére, és azt mondta, a stabilitás megőrzéséhez szükség van arra, hogy a Hungary Helps programon keresztül segítséget nyújtsanak. A közel-keleti vagy az afrikai keresztények számára a legnagyobb kockázat, ha a többségi muszlim társadalom azt látja, nincsen szövetségesük, mindenki magukra hagyta őket – hívta fel a figyelmet. Ez a megerősítés, helyben is nagyon sokat segít – tette hozzá. Ha a Közel-Keleten eltűnik a kereszténység, utána elsőként Európából tűnik el, és ezzel elveszítenénk identitásunkat. Nem beszélhetünk erős Európáról anélkül, hogy a Közel-Keleten ne lenne stabilitás és ebben a kereszténységnek nagyon fontos, ha nem egyedülálló szerepe van – rögzítette. |
