Ország-világ

2021.01.15. 14:03

Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

Hiába álltak nemzeti parlamentek, az Európai Parlament és több mint egymillió uniós állampolgár az ügy mögött, az Európai Bizottság pénteken csalódást keltő hírt közölt, miszerint nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján.

2021. január 14-én az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament (EP) állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó EP, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak – idézi a Magyar Nemzet cikke Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Euró­pai Nemzetiségek Föderatív ­Uniójának (FUEN) elnöke péntek közleményét, amelyet a politikus a weboldalán tett közzé.

Az EB végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.

Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

– Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – írta közleményében Vincze, aki az EP-ben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az EB döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.

Pedig hatalmas a tábor az ügy mögött

A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2020 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős EB előtt. A járványhelyzet nyomán az EP csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől.

A magyar Ország­gyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.

Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik,

a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – pontosan nem rendelkezik minimumkövetelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben Věra Jourová liberális alelnök felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.

Az EB szerint már sokat tettek a nemzeti kisebbségekért

Az EB hozzáállását a témához egyébként jól jelzi, hogy

a Minority SafePackre adott választ mindössze három nyelven tették közzé a testület weboldalán.

Ebben kifejezték, hogy noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió (EU) egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Még 2013-ban az EB egyébként épp azzal utasította el a Minority SafePacket, hogy az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az uniós Törvényszék mondott nemet egy 2017-es ítéletben, így menetelhetett tovább a projekt.

Brüsszel egy másik érve arra vonatkozott, hogy az emlegetett hatáskörök alapján lényegében már eleget tett a kisebbségvédelmi témában. Idézték többek között a romák védelmére vonatkozó új stratégiai kerettervet, az Erasmus+ program kisebbségi közösségekre vonatkozó ajánlásait, valamint a testület rasszizmus elleni cselekvési tervét.

Hidvéghi: Jourová döntése felháborító

A döntést Vera Jourova, az EB alelnökének előterjesztésére hozta a testület – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán.

A magyar politikus felháborítónak nevezte az EB döntését, amelyet annak ellenére hozott meg a testület, hogy 50 millió uniós polgár tartozik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, és hogy több mint 1 100 000 uniós polgár kérte e közösségek hatékonyabb védelmét Brüsszeltől, illetve hogy a szükséges mennyiségű aláírás az előírt 7 helyett 11 tagállamban gyűlt össze.

„Vera Jourova, mint felelős biztos, lesöpörte a kezdeményezést az asztalról. Csak emlékeztetőül: ő az, aki rendszeresen minden létező szexuális kisebbség és bevándorlócsoport jogairól litániákat zeng. Azonban ma Európa őshonos nemzeti kisebbségeit egy kézlegyintéssel elintézte” – írta Hidvéghi Balázs, aki arra is emlékeztetett, hogy a cseh politikus az, aki „rendszeresen minősíthetetlen stílusban oktatja ki a tagállamokat demokráciából”, de „aki ma megmutatta azt is, mit jelent számára az emberek véleménye”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában