2020.02.16. 10:00
Látogatottsági rekordra számítanak az idei mohácsi busójáráson
Minden eddiginél több, 1750 maskarással űzik a telet a mohácsi busójáráson. Az ország legrégebbi és legismertebb farsangi karneválja február 20. és 25. között rengeteg kalandot és színes programot kínál.
A busóálarcok ma is ugyanúgy néznek ki és ugyanúgy készülnek, mint egykoron – erről a maszkfaragók gondoskodnak
Fotó: mohacsibusojaras.hu
A mintegy 20 ezer állandó lakosú Duna-parti városban a szervezők idén látogatórekordra számítanak, amenynyiben az időjárás kedvez a szabadtéri programoknak. Az előrejelzések alapján az ország legnagyobb télbúcsúztató rendezvényére 50-60 ezer látogató is érkezhet. Nem véletlen, hogy ekkora az érdeklődés a mohácsi busójárás iránt, amely 2009 óta az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi reprezentatív listáján is szerepel, igazi kuriózum és életre szóló élmény, amelynek részesei lehetünk.
A busójárás hagyománya a Mohácson élő sokác népcsoporthoz kötődik. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busóálarcok ma is ugyanúgy néznek ki és ugyanúgy készülnek, mint egykoron. Erről a Mohácson dolgozó hagyományőrző maszkfaragók gondoskodnak, néhányan közülük népi iparművészi szintre fejlesztették a hagyományos mesterséget, és igyekeznek továbbadni a fiataloknak is az álarckészítés titkait.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/r2aYVv_ltvHo3oAmyBrfX7DTwBFW_oz8Rr5zH-rR5Wk/fill/10200/7155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQzNjMxNjViYzcyNDRkYzk5NmI0Y2IzYzc1MTlmMTNi.jpg)
Fotó: mohacsibusojaras.hu
A busók jellegzetes ruházata bocskorból vagy csizmából, színes harisnyából, fehér vászongatyából, bundájára kifordított birkasubából áll, amelyet kenderkötéllel vagy lánccal kötnek a derekukra. Ezen lóg a kolomp, a vállukon tarisznya, a kezükben pedig kereplő, buzogány vagy hosszú fakürt, esetleg díszesen faragott mosósulyok vagy vízhordó fa van. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepük, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól.
A busójárás népszerűségét az évszázadok során az is növelte, hogy farsang idején a busók cselekedeteinek megítélésére nem vonatkoznak az általános morális szabályok. Ez a szerep minden korban nagy vonzerővel bírt, hiszen inkognitóban és a sajátos „felfüggesztett” tudatállapotban a busóknak sok minden megengedett volt.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/VGXHqt55tqFHd795bVGyEj63dDL1aOptW35Lo4-XJi8/fill/700/525/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRjNzBhOTBkYTFjNDQ0M2RiN2I0ODkwNzBiZDU2ZWM4.jpg)
Fotó: mohacsibusojaras.hu
Napjainkban jókedv, móka és kacagás övezi a karnevál minden rendezvényét. Idén nyolcvan program közül lehet választani, február 20-tól február 25-ig, húshagyókeddig 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a szórakozásról. Táncházak, bálok, kiállítások, busóbemutatók, kézműves-foglalkozások, színházi előadások, családi programok és koncertek sora – felsorolni is lehetetlen, mi minden szerepel a hat nap kínálatában.
A karnevál csúcspontja a farsangvasárnapi felvonulás február 23-án. A busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vízre teszik a farsangi koporsót. Délután aztán elszabadulnak a kedélyek, megkezdődik a felvonulás. A főtérre érve már farsangi hangulat uralkodik, a busók táncolnak, bolondoznak, játszanak a közönséggel együtt. Mikor besötétedik, meggyújtják a tér közepén elhelyezett hatalmas máglyát, és itt elégetik a telet jelképező koporsót. A szimbolikus télűzés húshagyókedden, a karnevál zárónapján is megismétlődik. Amikor az éj közepén elhamvad a parázs, vége a farsangnak, érkezik a tavasz, a természet megújulása.