Ők öten és a 20. század

- Kik voltak a bárki által szabadon látogatható beszélgetések résztvevői?

- Faragó Erzsébet gyógyszerész asszony jól kiegészítette az én humán érdeklődésémet, ő a természettudományokról, főleg az orvoslásról, kémiáról, pharmakológiáról beszélt. Erzsébet delegálta a férjét, Bubenik Tibor vállalkozót, aki élményszerűen, fimon humorral, és igen tájékozottan ecsetelte a technikai haladást. Salgói János helytörténészt kértem még fel, aki ragaszkodott Rajos Zoltán tanár úr személyéhez, így lett végül ötfős a csapat. Salgói János fotóalbumokat hozott, Rajos tanár úr pedig saját kutatásai és olvasmányélményei alapján szólt Bodajk múltjáról.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Kik voltak a bárki által szabadon látogatható beszélgetések résztvevői?

- Faragó Erzsébet gyógyszerész asszony jól kiegészítette az én humán érdeklődésémet, ő a természettudományokról, főleg az orvoslásról, kémiáról, pharmakológiáról beszélt. Erzsébet delegálta a férjét, Bubenik Tibor vállalkozót, aki élményszerűen, fimon humorral, és igen tájékozottan ecsetelte a technikai haladást. Salgói János helytörténészt kértem még fel, aki ragaszkodott Rajos Zoltán tanár úr személyéhez, így lett végül ötfős a csapat. Salgói János fotóalbumokat hozott, Rajos tanár úr pedig saját kutatásai és olvasmányélményei alapján szólt Bodajk múltjáról.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Faragó Erzsébet gyógyszerész asszony jól kiegészítette az én humán érdeklődésémet, ő a természettudományokról, főleg az orvoslásról, kémiáról, pharmakológiáról beszélt. Erzsébet delegálta a férjét, Bubenik Tibor vállalkozót, aki élményszerűen, fimon humorral, és igen tájékozottan ecsetelte a technikai haladást. Salgói János helytörténészt kértem még fel, aki ragaszkodott Rajos Zoltán tanár úr személyéhez, így lett végül ötfős a csapat. Salgói János fotóalbumokat hozott, Rajos tanár úr pedig saját kutatásai és olvasmányélményei alapján szólt Bodajk múltjáról.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Faragó Erzsébet gyógyszerész asszony jól kiegészítette az én humán érdeklődésémet, ő a természettudományokról, főleg az orvoslásról, kémiáról, pharmakológiáról beszélt. Erzsébet delegálta a férjét, Bubenik Tibor vállalkozót, aki élményszerűen, fimon humorral, és igen tájékozottan ecsetelte a technikai haladást. Salgói János helytörténészt kértem még fel, aki ragaszkodott Rajos Zoltán tanár úr személyéhez, így lett végül ötfős a csapat. Salgói János fotóalbumokat hozott, Rajos tanár úr pedig saját kutatásai és olvasmányélményei alapján szólt Bodajk múltjáról.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A beszélgetéssorozatnak melyik része alakult a legizgalmasabban? Voltak-e önök között viták?

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A legizgalmasabb talán Berkesi Andrásnak a hetvenes évek elején Bodajkról írt drámája volt, illetve az, hogy ezt egyáltalán valaki még ismeri, emlékszik rá. A helyi szövőgyár körüli botrányból született dokumentumjáték a bodajki őslakosoknak is igazi meglepetés volt. Valahogy alámerült (alámerítették?) az emlékezetben... Igazi vita nem alakult ki, inkább egymás szakterületeinek udvarias körbecsodálkozása jellemezte az esteket. Talán 1956 tárgyalása kapcsán volt némi eltérés: hogy ugyanis fel kell-e tépni a régi sebeket, vagy sem. Az ötvenhatot övező zavar, a történettudománnyal még számos ponton kapcsolatot kereső megközelítések egyelőre a helyi krónikásokat is kötik...

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Miről esett a legtöbb szó a helyi történések közül?

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A legtöbb szó Bodajk múltbéli sportéletéről esett, lévén, hogy Rajos Zoltán tanár úr erről írt éppen könyvet. Rengeteg siker, érem, országos eredmény született, jó volt hallgatni, megmártózni a múlt dicsőségében.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- Milyen volt a fogadtatás? Gondolnak-e folytatásra?

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.

- A sorozat iránti érdeklődés elmaradt a várakozástól. A bodajki tanárok, pedagógusok, közszolgák, a bodajkiságot sokszor és sok helyütt emlegető lokálpatrióták - tisztelet a kivételnek - nem látogatták a rendezvényeinket. A jelenlevők viszont elégedetten és aktívan bekapcsolódtak a disputába. Lehet, hogy az időponttal volt gond, másoknak a helyszín okozott problémát, esetleg túl sok kulturális rendezvény volt ez idő tájt Bodajkon. Nem tudom. Én magam nem kívánok jó ideig ilyesfajta vállalkozásba kezdeni, úgy érzem, háttérbe kell húzódnom a sok nyüzsgés után. Viszont mindenkit biztatok a hasonló beszélgetőkörök beindítására, mert ez a demokrácia, a civil kurázsi és a józan ész kiképzésének leghatékonyabb munkaformája. Ez úton mindenkinek köszönöm a megtisztelő részvételét.