Brókerbotrány: Kulcsár volt bankját támadta

Kulcsár Attila szerint a magát sértettnek feltüntető bank a biztosítási összeg reményében valótlan nyilatkozatokat tett az eljárás során, s ezzel hozzájárult a megalapozatlan első fokú ítélethez. 
Kulcsár a sikkasztás vádjával kapcsolatban azt mondta: korábban, a másodfokú eljárásban még a bank képviselője is megjegyezte, hogy ő közvetlenül, jogilag nem rendelkezett az ügyfelek pénzével, így hiányzik a sikkasztás egyik nélkülözhetetlen tényállási eleme, a rábízás, továbbá nem is rendelkezhetett az ügyfelek pénzével a sajátjaként, hiszen erre a bankban nem volt jogosultsága.
A vádlott emlékeztetett az eljárás egyik szakértőjére, aki szerint a szabálytalanságok áthatották az egész bankot, és felelősség terheli a vezetőket, akik ezt évekig eltűrték. 
A másodfokon eljáró fellebbviteli főügyész korábbi felszólalásában említett, "a cselekmények lehetséges minősítéseként felmerülő csalásra" reagálva Kulcsár azt emelte ki: az ügyfelek túlnyomó részét nem érte kár, és nem is kellett őket tévedésbe ejteni, hiszen nem is érdekelte őket, hogy milyen pénzügyi tranzakciók nyomán jutnak hozzá a megígért magas hozamokhoz. 
"Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek" - jelentette ki az elsőrendű vádlott. Kulcsár szerint egyébként a bank, illetve brókercége teljesen fölöslegesen fizetett ki milliárdokat az állítólag megkárosított ügyfeleknek.
A vádlott azt ígérte, hogy egy megismételt büntetőeljárás esetén minden segítséget megad ahhoz is, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén a bank visszaperelhesse a feleslegesen kifizetett összegeket. 
"Van értelme a megismételt eljárásnak. Határozott véleményem szerint ez az ügy még nincs lezárva, az elsőfokú bíróság csak 30-40 százalékban derítette fel" - mondta Kulcsár.
Csütörtökön a védői felszólalásokra reagált a fellebbviteli főügyész, aki szerint "az eshetőleges szándék határát súroló, tudatos gondatlanságról" lehet beszélni akkor, amikor valaki százmilliókat vesz át egy taxistól papírzacskóban. Azaz teljességgel életszerűtlen azt állítani: nem is sejtette, hogy a pénz bűncselekményből származik. 
"Az ügyészséggel sem ebben az ügyben, sem más ügyben nem lehet megegyezni" - szögezte le a főügyész egyes védői felszólalásokra reagálva.
Viszontválaszában több vádlott védője is nagy elismeréssel szólt a fellebbviteli főügyész több mint félszáz oldalas beadványáról, ugyanakkor felrótták a vádhatóságnak, hogy miután hét évvel ezelőtt szoros ügyészi felügyelet mellett megindult a büntetőeljárás, ma a másodfokú eljárásban az ügyész még mindig csak találgatja, hogy mi is a vádbeli cselekmények minősítése: sikkasztás, csalás vagy valami más. 
Volt olyan védő is, aki erőteljesen kifogásolta, hogy az első fokon a vádak alól felmentett Rejtő E. Tibor volt bankelnök 2003 októberi, kilencórás ügyészi meghallgatását mind a mai napig nem ismerhették meg az eljárás résztvevői.
"Itt egy háttéralku lehetősége merül fel" - jegyezte meg a másodrendű vádlott, Kerék Csaba védője, Ruttner György. 
A tábla következő, május 25-ei tárgyalásán következnek a vádlottak utolsó szó jogán előadott felszólalásai, majd várhatóan május 27-én a határozathirdetés.
A táblának arról kell majd döntenie, hogy helyt adva az ügyész és a beismerő vallomásaival kiemelkedően fontos bizonyítékokat szolgáltató Kulcsár indítványának, az első fokú ítélet másodfokon orvosolhatatlan hibáira hivatkozva új eljárást rendel el, avagy a védők többségének azzal a felvetésével ért egyet, hogy hét év után már nem várhatók új bizonyítékok egy újabb eljárástól, és ezért mégiscsak érdemi, ügydöntő határozatot hoz. 
A 2008 augusztusában első fokon nem jogerősen 8 év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélt, azóta előzetes letartóztatásban lévő Kulcsár Attila - aki emlékezetes, videón rögzített ügyészi meghallgatása óta lényegében mindmáig nem tett hosszabb, összefüggő, érdemi vallomást - csütörtökön azt ígérte, egy esetleges megismételt eljárásban minden segítséget megad ahhoz, hogy "kiderüljön az igazság".