Parlamenti krónika (frissülő hír)

A képviselőcsoportok tehetnek javaslatot az új alkotmány szövegére

A parlament elfogadta az új alkotmány koncepciójáról szóló határozati javaslathoz benyújtott azon kormánypárti módosító indítványt, amelyek alapján a kormány helyett minden egyes képviselőcsoport benyújthat egy saját törvényjavaslatot a következő alaptörvény szövegéről.
A Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetők által jegyzett változtatások a határozati javaslat címét is érintik, így az nem Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről, hanem az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről rendelkezhet.

 Visszamenőleg ellenőrizhetik a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását

 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) visszamenőleg vizsgálhatja a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását és a működési költségeiket; jövő tavasztól létrejöhet az egyéni tb-számla. Az Országgyűlés 296 igen és 58 nem szavazat mellett fogadta el az ezeket szabályozó, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvénymódosítást.
 A jogszabály felhatalmazást ad a Kehi-nek, hogy ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak. A hivatal feladatának ellátásához megismerhet ágazati titkokat és a törvény külön szabályt állapít meg a Kehi által az ellenőrzés lefolytatása során megismert személyes adatok kezelésére.

 További határozathozatalok és szavazás a módosító javaslatokról

 Az Országgyűlés hétfői határozathozatala során - az LMP nem szavazatai és a szocialista képviselők tartózkodása mellett - elfogadta az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosítását.
A képviselők emellett szavaztak az egészségügyi kamarákról, illetve a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló javaslatokhoz benyújtott módosításokról is. Az utóbbi esetben a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon indítványa is megkapta a parlamenti többség támogatását, amely az eljárási garanciák érvényesülése érdekében megtiltja azon bírók és bírói tanácsok eljárását a törvény által érintett ügyekben, amelyek korábban is részt vettek azokban.

 Vita a költségvetési tartalékképzésről

Az elővigyázatossággal indokolta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő jogszabály-változásokat a költségvetési és az államháztartási törvény módosításának összevont általános vitájában.
Az államtitkár hétfő esti parlamenti expozéjában emlékeztetett arra, hogy a kormány februárban hozott határozatot az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről. Kiemelte, a 250 milliárd forintos tartalékképzés célja, hogy megvédjék a büdzsét "az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől", és felkészítsék a költségvetést az utóbbi években egyre gyakoribb természeti csapások pénzügyi kezelésére. Mindez szavai szerint lehetővé teszi, hogy az évközi rendkívüli kiadások ne veszélyeztessék a 3 százalék alatti hiánycélt. A módosítással a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összesen 1,7 milliárd forinttal többet köteles a bevételei után befizetni, ami ugyanilyen összeggel javítja a költségvetés egyenlegét.
A szocialista Józsa István felszólalásában úgy fogalmazott, a kormány költségvetése szinte már az előtt összedőlt, hogy az életbe lépett volna. Az ellenzéki politikus szerint az egész gazdaság számára káros lehet, hogy a törvény által érintett hivatalok kénytelenek lesznek a büntetésből származó bevételeik megnövelésére.
A kereszténydemokrata Hargitai János azt emelte ki, hogy a kormány óvatosságból döntött a tartalékképzés mellett, amit elsősorban az általa kiszámíthatatlannak ítélt gazdasági helyzet indokol.
Scheiring Gábor (LMP) erre reagálva ugyanakkor azt kérdezte a kormánypárti képviselőktől, hogy a tartalékképzés bejelentésekor, milyen új jelei mutatkoztak az immáron több éve tartó gazdasági válságnak.
 A jobbikos Nyikos László kijelentette: pártja nem tudja támogatni a kabinet javaslatait, mivel abban szerintük sem érdemi indoklás, sem valós számok nem szerepelnek.

OLDALTÖRÉS: LMP: van-e a kormánynak lakáspolitikája?

Az innovációs alapról, a kormány lakáspolitikájáról és foglalkoztatáspolitikájáról, a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról, valamint a mobilszolgáltatókról kérdeztek a képviselők hétfőn a kérdések között.

Az innovációs alapról, a kormány lakáspolitikájáról és foglalkoztatáspolitikájáról, a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról, valamint a mobilszolgáltatókról kérdeztek a képviselők hétfőn a kérdések között.

Az innovációs alapról, a kormány lakáspolitikájáról és foglalkoztatáspolitikájáról, a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról, valamint a mobilszolgáltatókról kérdeztek a képviselők hétfőn a kérdések között.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: mikor váltják már le Alföldi Róbertet?

A munkaerőpiaci alap egy részének zárolása, Alföldi Róbert a Nemzeti Színház vezetőjének menesztése, a belvíz elleni védekezés állami segítése és a jobbikos képviselők nemzetbiztonsági kockázata is téma volt az interpellációk között az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén.

MSZP: mi indokolta a munkaerőpiaci alap egy részének zárolását

Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában kritizálta a kormányt, amiért a stabilitási alap keretein belül 16 milliárd forintot "vesznek el" a munkaerőpiaci alapból, ami az MSZP szerint 16 ezer munkahely teremtését tette volna lehetővé. A szocialista politikus hangsúlyozta: a munkaerőpiaci alap forrásai a munkahelyek megőrzésére kellenek, ezt a munkaerőpiaci szereplők fizetik be, a kormánynak "ebből nem elvenni, hanem hozzátenni kellene." Gúr Nándor azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy mi indokolta és ki hozta meg ezt a döntést, illetve mikor tárgyalták meg az alapot felügyelő testülettel?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: 2002 és 2008 ősze között 100 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ami az előző kormány "eredménytelen és elhibázott" foglalkoztatási politikájának köszönhető. Az államtitkár leszögezte: szükség van a stabilitási alapra, amely jelzi, hogy Magyarország felkészült a nemzetközi "viharokra," és a befektetési bizalom erősítésével a stabilitási alap munkahelyeket véd meg és segíti az újak teremtését is. Cséfalvay Zoltán hozzátette: nem végleges elvonásról van szó, hanem csak ideiglenes zárolásról.
Gúr Nándor válaszában leszögezte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2002 és 2008 között minden évben nagyobb volt a foglalkoztatottak száma, mint az azt megelőző négy évben. A szocialista képviselő nem fogadta el az államtitkár reagálását, mert szerinte egyetlen kérdésére sem kapott választ.
Az Országgyűlés 224 igen és 90 nem szavazattal elfogadta az államtitkári választ.

Jobbik: mikor váltják már le Alföldi Róbertet?

Novák Előd (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte a kulturális kormányzattól: meddig hagyják még, hogy a "Nemzeti Színházat melegedőnek használja a színház igazgatója?" A Jobbik szerint semmi akadály nem lenne akár évad közben is meneszteni Alföldi Róbertet, aki ezzel szemben már 2012-re tervezi a bemutatókat. A képviselő "devianciát a színpadra vivő igazgatónak" nevezte Alföldi Róbertet, aki "perverz átírásokat" enged megjelenni a színházban.Szőcs Géza államtitkár válaszában leszögezte: nem az Országgyűlés hatásköre eldönteni, hogy "mi a művészi szép, a jó, a követendő és a nemzeti igazgatójának személye sem törvényhozói, hanem szakmai kérdés." Alföldi Róbertnek határozott idejű szerződése van és "a kormány a jogszabályok és tisztesség keretein belül fog eljárni, a kérdésben kialakították az álláspontjukat, a döntést a megfelelő pillanatban nyilvánosságra hozzák." Szőcs Géza hozzátette: "nem fogadjuk el, hogy egy másik párt mondja meg mikor mit csináljunk."
Novák Előd nem fogadta el a választ és a Jobbik szerint felháborító, hogy "keresztényellenes, polgárpukkasztó darabok" kerülhetnek a nemzeti színpadára.
Az Országgyűlés 176 igen, 39 nem szavazattal és 42 tartózkodás mellett elfogadta a választ.

 Jobbik: hét kérdés a belvízhelyzet kapcsán

Gyöngyösi Márton (Jobbik) hét kérdést tett fel a nemzetgazdasági miniszternek. Ezekben az egyre súlyosabb belvízhelyzettel kapcsolatban azt szerette volna megtudni, hogy "miért kell például három hetente bonyolult pályázati dokumentumokat benyújtani a vis maior keret igénybe vételéhez, miért kell több tízezer forintért kikérni a földhivataltól a dokumentumokat, illetve van-e esély a biztosítók bevonására a károk rendezéséhez?"
 Tállai András államtitkár válaszában hangsúlyozta: nem kell három hetente újabb pályázatokat benyújtani, hanem egyszer - a katasztrófa megtörténtekor - elég; nem kell kikérni a földhivatalból a dokumentumokat; a biztosítókat pedig nem lehet bevonni a rendezésbe, mert kötnek belvízkárokra biztosítást nemzetközi jogi hivatkozásokkal.
Tállai András elismerte, hogy ezen a téren van tennivaló: a katasztrófavédelmi koncepció tartalmaz egy olyan alternatívát, amely nemzeti veszélyhelyzeti ingatlanbiztosító pénztár felállítását tenné lehetővé, ez lehetne a megoldás a jövőbeni ingatlankárok kezelésére.
Emellett Tállai András szerint "előre kell gondolkodni:" ki kell tisztítani a több mint 3000 kilométernyi csatornát, a szivattyútelepeket rendbe kell hozni és 133 belvíztározót is karban kell tartani.
 Gyöngyösi Márton komolyabb odafigyelést sürgetett a kormánytól és nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 231 igen és 88 nem szavazattal megtette ezt.

Jobbik: a politika falaz a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak

Staudt Gábor (Jobbik) interpellációjában kritizálta a kormányt, amiért "feltételezések" alapján minősítettek 2010 tavaszán nemzetbiztonsági kockázatnak négy jobbikos képviselőt és ennek  alapján nem foglalhatták el helyüket a parlamenti bizottságokban. A jobbikos képviselő szerint előre megírták a szakvéleményeket, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) pedig csak adta meg. Eredetileg 2031-ig titkosították is a szakvéleményeket, így a Jobbik szerint a politika "falaz Bajnai Gordon emberének Balajti Lászlónak, az AH főigazgatójának."
 Staudt Gábor szerint ha "D-209 Medgyessy és pufajkás Horn Gyula nem voltak nemzetbiztonsági kockázatok," akkor ők hogyan lehettek azok?
Kontrát Károly a Belügyminisztérium (BM) államtitkára leszögezte: az AH a jogszabályi előírások betartásával, minden külső befolyás nélkül végezte el a nemzetbiztonsági vizsgálatokat.
Staudt Gábor a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 259 igen, 39 nem és 12 tartózkodás mellett elfogadta azt.

OLDALTÖRÉS: KDNP: mit tesz a kormány a bankadó költségeinek áthárítása ellen?

A kormányhivatalok tisztségviselőinek fizetéséről, a Semmelweis-tervről, a bankadó költségeinek esetleges áthárításáról és a kormány földbirtok-politikájáról volt szó hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

MSZP: csökkent a vidéki kormányhivatalok dolgozóinak jövedelmet

Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy a vidéki kormányhivatalok tisztségviselői jelentős jövedelemcsökkenést szenvedtek el januártól. A bércsökkenés ügyében valamit sürgősen tenni kell - szögezte le, hozzátéve: híradások szerint miután késve értesítették az államkincstárat erről a döntésről, így januárra még a magasabb béreket kapták az érintettek. Ha ezt a márciusi bérből vonják le a dolgozóktól lesz olyan aki 16-20 ezer forintot kap kézhez - jegyezte meg. A falugazdászokat, állatorvosokat és a többi köztisztviselőt ilyen helyzetbe hozni nem lehet - mondta.    
Szabó Erika a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta, hogy a kormányhivatalok egyes jogelőd szervezeteinél az illetménykiegészítések megállapítása korábban jogellenesen történt, s értetlenségének adott hangot, hogy az előző kormány ezügyben miért nem intézkedett. A jogsértő illetménykiegészítések rendezése közel 3 ezer főt érintett, a kormánytisztviselők többségének - mintegy 20 ezer főnek - azonban nem csökkent az illetménye, sőt 15 ezernek öt százalékkal nőtt a kiegészítése a korábbi 30-ról 35 százalékra. Szerinte a szocialista képviselő által elmondottak a helyzet nem megfelelő ismeretét jelzik.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 214 igen és 92 nem szavazattal jóváhagyta.

Fidesz a Semmelweis-terv jövőjéről

Jánosiné Bene Ildikó az egészségügyi ellátások átalakítása kapcsán azt kérdezte, hogy a megyei konzultációk alapján hogyan látja a tárca vezetője a Semmelweis-terv jövőjét, az egészségügy kataszter elkészítése milyen fázisban van? Megkapták-e a szakmától, helyi politikától a támogatást a vidéki road-show során? Nagy a várakozás az egészségügyben dolgozók és a betegek részéről egyaránt - mondta a kormánypárti politikus.

 Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: a tervet vitairatnak szánták, s ahhoz 2000 oldal és 600 hozzászólás érkezett. Két-három hónapig tart a kataszter felvétele, a kérdőívekre az intézmények március közepéig válaszolnak - tette hozzá. Három beavatkozási irányt jelölt meg: hatékonyabb rendszer kialakítását, az ezt ösztönző finanszírozást, s az emberi erőforrás- és népegészségügyi krízis-helyzet kezelését.
A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: mit tesz a kormány a bankadó költségeinek áthárítása ellen?

Spaller Endre arról beszélt, hogy már a bankadó bejelentésekor tudták, a bankok mindent elkövetnek azért, hogy a bankadó minél nagyobb részét áthárítsák az ügyfelekre. Ez azonban nem elfogadható - szögezte le, hozzátéve: ezzel pont annak célja veszne el. Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy a betéti kamatok csökkentésén keresztül ne tudják áthárítani a költségeket, elegendő eszköz áll-e rendelkezésre az PSZÁF rendelkezésére ügyfelek megvédésére.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában felidézte, az Országgyűlés tavaly törvényt fogadott el a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevők megsegítésére. Az új rendelkezés szerint az ilyen hitelszerződésnél csak a kamat módosítható, és csak akkor, ha a törvényben felsoroltak változása indokolja. A PSZÁF tájékoztatója szerint a pénzügyi intézetek a hiteltermékek díjainál nem hajtottak végre jelentős emelést az elmúlt időszakban, a betéti kamatok csökkenése a rövidebb futamidejű és látra szóló betéti kamatoknál tapasztalható. A hosszabb futamidejű, tartós lekötésű a hitelintézetek többsége kiemelkedő kamatot fizet. További törvényi korlátozást a tárca nem tart indokoltnak - tette hozzá.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: mit tesz a kormány a birtokviszonyok rendezése érdekében?

Szabó Rebeka azt kérdezte mit tesz a kormány a birtok viszonyok rendezésére a földmoratórium újabb három éve alatt. A moratórium szerinte esélyt ad arra, hogy a földpiac megnyitását felkészülten várja az ország - emelte ki. Rámutatott: a földkérdést széleskörű társadalmi egyeztetéssel lehetne megnyugtatóan rendezni.
Az LMP-s képviselő a birtokpolitikai reform meghirdetését hiányolta, s azt kérdezte többek között, tervezi-e a kormány a költségvetési forrásokból kiépített földhivatali nyilvántartáshoz való hozzáférés ingyenessé tételét. Tervezik maximálni a megvásárolható földterület nagyságát, milyen eszközökkel biztosítaná a kormány, hogy termőföld árának várható növekedésével az életvitelszerűen gazdálkodók ne szorulhassanak ki a földekről? - sorolta további kérdéseit.
Ángyán József államtitkár válaszában kiemelte: cél változatlanul az önrendelkezés, a gazdálkodó családok kezelésében szeretnék megtartani a termőföldet. A nemzeti földalapról szóló törvényben rögzítették a birtokpolitikai alapelveket, s a földtörvényt is módosították nyáron, az állam elővásárlási joga épp a földspekulációt igyekszik megakadályozni - közölte. A moratórium három éve alatt konszolidálni szeretnék a földpiacot, az állam beavatkozó szerepére épp emiatt van szükség - hangsúlyozta, s megjegyezte: a bérleti viszonyok is elképesztőek, itt is rendet kell teremteni. Kitért még arra, hogy a birtokviszonyok áttekinthetetlenek, s azt mondta: szeretnék, ha a föld védelme megjelenne az alkotmányban. Módosítják a földtörvényt és az üzemszabályozási törvényt is, és az európai normáknak megfelelő védelmi rendszert szeretnének kialakítani. A vonatkozó stratégia napokon belül nyilvánosságra kerül és széleskörű társadalmi vitára bocsátják - jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: az MSZP a korrupció pártján áll?

A Zuschlag-ügy kapcsán, valamint a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólaltak fel a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A Zuschlag-ügy kapcsán, valamint a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólaltak fel a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A Zuschlag-ügy kapcsán, valamint a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólaltak fel a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

 Fidesz: az MSZP a korrupció pártján áll?

Kósa Lajos arról beszélt, hogy 2011 januárjában jogerősen lezárult a Zuschlag-ügy. Mint mondta, a bíróság szerint bűnszövetkezetben követték el a szocialista politikusok a bűncselekményeket.
Véleménye alapján a korrupció ellen csak akkor lehet küzdeni, ha a korrupciónak van személyre szabott politikai felelőse is. Hozzátette: az ügy politikai felelőseit még nem vonták felelősségre.
Közölte: ezek az estek akkor történtek, amikor az Ifjúsági- és Sportminisztériumban Gyurcsány Ferenc volt a miniszter és Mesterházy Attila volt az államtitkár. Véleménye szerint egyetlen lehetséges következtetés van, az érintettek a politikai felelősök.
Feltette a kérdést a szocialista pártnak: akarják-e azt a jelzőt magukra venni, hogy önök a "politikai korrupció pártja"?
A felszólalásra a kormány nevében nem kívánt válaszolni senki.

LMP: ki számoltatja el az elszámoltatókat?

Schiffer András szerint Magyarországnak szüksége van az elszámoltatásra.
Véleménye szerint az igazi kérdés az, hogy ki fogja elszámoltatni az elszámoltatókat. Hozzátette: az LMP a közbeszerzési törvény módosításánál előterjesztett egy olyan javaslatot, mely valóban elűzné az "off-shore lovagokat" a közbeszerzések környékéről, azonban az Országgyűlés azt leszavazta.
Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Esztergom önkormányzata 6,1 millió forintért rendelt főzőműsort Meggyes Tamás polgármester ideje alatt.
Szólt Papcsák Ferenc Zugló polgármesterének szerződéseiről is. Mint mondta, a szerződések egyrészről "országos fideszes holdudvarhoz tartozó kifizetések", másrészről korábbi helyi fideszes képviselők, valamint alföldi cégek részére történtek.
 "A banánköztársaságot egy narancsköztársaság váltotta fel" - jelentette ki.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt válaszolta: a jelenlegi kormány abban hisz, hogy tenni kell valamit a korrupció ellen. Véleménye szerint a korrupciós stratégia nem old meg semmit.
A kormány azt tette, hogy többlet költségvetési juttatásokat adott a bíróságoknak és az ügyészségnek - tette hozzá.
    
Jobbik: a kommunizmus áldozataira hívta fel a figyelmet

Balczó Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy pénteken volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Kiemelte: mind a mai napig nem történt meg a Rákosi-diktatúra idején munkaszolgálatra elhurcoltak kárpótlása.
 Húsz évvel ezelőtt, a 17 ezer egykori munkaszolgálatosból még 14 ezer életben lévő reménykedett abban, hogy kárpótlást kapnak - tette hozzá.
A jobbikos képviselő hangsúlyozta: a rendszerváltás utáni kormányok a kárpótlási törvényekből kirekesztették a Rákosi-rendszer munkaszolgálatosait.
Hende Csaba honvédelmi miniszter azt válaszolta: a politikai kárpótlásról egy 1992-es törvény rendelkezett.
Mint mondta, nem igaz az, hogy kizárólag a második világháborús üldözötteket kárpótolta volna az akkori Országgyűlés.
Hozzátette: a jobbikos képviselő törvényt kezdeményezhet, hogy az Országgyűlés a politikai kárpótlást terjessze ki az általa indokolt mértékben.
    
A KDNP is a kommunizmus áldozataira hívta fel a figyelmet

Harrach Péter is a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólalt fel. Mint mondta, a XX. század egyik őrült eszméjéről van szó, amely diktatórikus hatalomgyakorlásban nyilvánult meg.  Kiemelte: ma is minden pártnak van valamilyen eszmeisége. Hozzátette: reméli, hogy minden parlamenti párt mögött egy olyan eszme áll, ami az ember méltóságát tartja a legfontosabbnak.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: Magyarországon is nemcsak a baloldali totalitárius diktatúrákra kell emlékezni, de a jobboldaliakra is.
Hozzátette: ma már Európában egyre többen ismerik fel, hogy a kommunizmus és a nemzeti szocializmus emberéletben, civilizációs pusztításban összemérhető erejű volt.
    
  Az MSZP a kormány eddigi tevékenységéről

Gúr Nándor arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc hónapot a kirúgások, bércsökkenések, bérkommandó, munkanélküliség rohamos növekedése jellemzi. Ez a kilenc hónap torzót szült - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a kormány büntető adót vetett ki a végkielégítésekre öt évre visszamenőleg, "azonban arra nem volt bátorságuk", hogy 2002. januártól tegyék ezt meg.
Arról is beszélt, hogy a kormány a kis- és kisvállalkozásokhoz bérkommandót akart kiküldeni. Mint mondta, az egykulcsos személyi jövedelemadó a kormány tagjainál 2-300 ezer forint nettó többletet jelent.
Kormányozni kellene, nem harcolni a világgal - jelentette ki.
Véleménye szerint az élő munkára rakódó járulékok csökkentését kellene folytatnia a kormánynak.
 Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány politikája koherens, a kormány a gazdaság növekedését kívánja elősegíteni. Kiemelte: az adórendszer teljesítményre ösztönöz, egyszerű és átlátható.
 Véleménye szerint a legjobb korrupcióellenes fellépés az, ha az állam terjedelme csökken.
    
 Mikola István lemond képviselői mandátumáról

Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette: Mikola István március elsejétől az OECD nagykövete lesz, ezért képviselői mandátumáról lemond.
  (Az OECD nagykövet képviseli a magyar kormány álláspontját az OECD Tanácsüléseken és egyéb olyan rendezvényeken, amelyen nagyköveti részvétel szükséges.)
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta, hogy március 8-án legyen a demográfiai parlamenti vitanap.

Az MSZP az innovációs alapról

Kolber István arról beszélt: az Új Széchenyi Terv célul tűzte ki, hogy 2015-re a kutatásfejlesztési ráfordítás a GDP másfél százaléka legyen.
Kiemelte: tavaly 16 milliárd forintot zároltak az innovációs alapból, és 2011 elején újabb kilenc milliárddal kurtították meg az alapot.
Meddig tartja fenn a kormány a zárolást? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: az előző szocialista kormányok felelőtlen forrásfelhasználási gyakorlatot folytattak.
Hozzátette: az innovációs alaptól teljesen független pályázati célokra is folyósítottak támogatásokat.
A költségvetés helyzete miatt indokolt volt egyes források összkormányszintű zárolása - jelentette ki.
    
LMP: van-e a kormánynak lakáspolitikája?

 Vágó Gábor arról beszélt, hogy "több mint százezer család feje felett a kilakoltatás réme lebeg". Azt kérdezte: van-e a kormánynak lakáspolitikája?
Azt is tudakolta: milyen megoldásokkal készül a kormány a szociális katasztrófa elkerülésére, ugyanis másfél hónap van hátra a kilakoltatási moratórium lejártáig.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: a kormány látja a lakásprobléma összetettségét. Hozzátette: olyan lakáspolitikára van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a lakásmobilitást.

Az MSZP a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójáról kérdezett

Sós Tamás felszólalásában azt kérdezte, hogy mikor áll elő a kormányzat valós foglalkoztatáspolitikai koncepcióval?
Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliek 53 százaléka egy évnél hosszabb ideje keres állást.
Hozzátette: a KSH adatai szerint a munkanélküliség időtartama 2,5 hónappal hosszabb, mint egy évvel ezelőtt.
Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: pusztán foglalkoztatáspolitikai eszközökkel nem lehet megoldani a foglalkoztatás problémáit.
A kormány a foglalkoztatáson azzal segít, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, ahol megéri új munkahelyeket létrehozni - jelentette ki.
    
Az MSZP a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról kérdezett

 Simon Gábor a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról kérdezett. Mint mondta, több százezer azon családok száma, akik reménytelen helyzetben vannak.
 Azt kérdezte: mikor hozza nyilvánosságra a kormány az eszközkezelőről szóló részleteket?
Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy fogalmazott: az utóbbi években meglódult a devizában való eladósodás. A kormány legfontosabb feladata, hogy konszolidálja az államháztartást és csökkentse az államadósságot. Az eszközkezelővel kapcsolatos egyeztetések folynak - mondta.

A Jobbik a mobilszolgáltatók lefedettségéről kérdezett

Farkas Gergely arról beszélt, hogy a határmentén a mobiltelefonok rendszeresen átváltanak a szomszédos ország hálózatára, ezzel megdrágítják az előfizetők költségeit.
Azt kérdezte: mit kíván tenni a kormány, hogy mindenhol megfelelő minőségű mobilszolgáltatást kapjanak a magyar állampolgárok?
 Fónagy János államtitkár azt válaszolta: Magyarországon nemcsak a lakossági mobiltelefon ellátottság mértéke kimagasló, hanem a területi lefedettség.
Mint mondta, a mobilpiacon egymással versengő szolgáltatók érdeke az elérhető legjobb szolgáltatás biztosítása, a hálózat kialakítása.

OLDALTÖRÉS: MSZP: megváltozott a tévészékház-ostromlók fideszes minősítése

A tévészékház ostromáról, a benzinárról és a munkahelyteremtésről is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

A tévészékház ostromáról, a benzinárról és a munkahelyteremtésről is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

A tévészékház ostromáról, a benzinárról és a munkahelyteremtésről is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

MSZP: megváltozott a tévészékház-ostromlók fideszes minősítése

Molnár Csaba (MSZP) a Magyar Televízió székházának 2006 őszi ostromával kapcsolatban azt mondta: a parlamenti bizottság nyilvánosságra került jegyzőkönyve szerint a történtek után, menetközben megváltozott a székházat ostromlók fideszes minősítése. Úgy tűnt - a jegyzőkönyv alapján -, hogy a fideszes képviselők egyetértenek az MSZP akkori értelmezésével, és ez csak később változott rendőrattakra - közölte. "Tömegbe lövetést támogatott ezen a bizottsági ülésen a Fidesz, most pedig semmisségi törvényt akar" - fogalmazott a szocialista politikus.
Válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta Molnár Csabának: a szocialisták nem csak akkor hazudtak, "ön most is hazudik". Rámutatott, Szilvásy György akkori titokminiszter kezdeményezte, hogy az említett bizottsági ülés zárt legyen.

Jobbik: mit tervez a kormány benzinárügyben?

A jobbikos Volner János arról érdeklődött, mit tervez tenni a kormány benzinárügyben. Lassan 400 forint az üzemanyagok literenkénti ára, virágkorát éli a benzinturizmus, visszaesett az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalma - sorolta, feltéve a kérdést, megteszi-e a Fidesz, amit ellenzékben megígért.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta: vizsgálják a benzinár esetében felmerülő lehetőségeket, egy esetleges adócsökkentést azonban nem tartanak indokoltnak.

LMP: mit tesz a HM a romaintegrációért?

Dorosz Dávid (LMP) azt kérdezte, mit tesz a Honvédelmi Minisztérium (HM) a romaintegrációért. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis a honvédség egyik fontos feladata a társadalmi integrációban való részvétel. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hadsereg kitörési lehetőséget biztosíthat a hátrányos helyzetű fiatalok számára - tette hozzá.
Hende Csaba honvédelmi miniszter egyetértéséről biztosította Dorosz Dávidot, és elmondta: minden évben tartanak esélyegyenlőségi napot, és idén lesz esélyegyenlőségi tábor is.

Fidesz: programhiba okozta a bércsökkenést a közszférában

A fideszes Balla Mihály, a Fidesz-KDNP által létrehozott bér- és adómonitoring bizottság tagja, elmondta: munkájuk során kiderült, hogy a közszférában is vannak olyan munkavállalók, akiknek a januári bérében nem szerepel a kompenzáció, holott ennek a vonatkozó kormányrendelet alapján meg kellett volna történnie. Ennek egyik lehetséges indoka egy bérszámfejtő program hibás működése - közölte, majd azt kérdezte, hogyan fordulhatott elő a programhiba, indult-e vizsgálat.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: részben egy jogértelmezési problémáról van szó a nettó illetmény megállapításánál, egy szűk kört érintően. Hozzátette, az informatikai programot azóta módosították. Közlése szerint a probléma az államkincstár által számfejtett több százezer foglalkoztatott közül mintegy 2.500-at érintett, de az ő bérüket is rendezik visszamenőlegesen.

Az MSZP a munkahelyteremtésről

Varga László (MSZP) arról érdeklődött, hogyan kíván a kormány munkát biztosítani a legrászorultabbaknak. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy januárban 93 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, amit részben a közmunkaprogram "szétverésének" tulajdonított.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában elmondta: a kormány által elindított közmunkaprogram több mint 200 ezer embernek biztosíthat munkalehetőséget, ez azonban csak átmeneti megoldás. Hozzátette: a munkaerőpiaci intézkedések helyett az államháztartás stabilitása, az adócsökkentés, az adminisztrációs terhek egyszerűsítése és az uniós források jobb felhasználása garantálhatja a munkahelyek számának növekedését.
Kifejtette: a magyar gazdaságnak nem érdeke, hogy a piacon keletkező állások helyett hosszú időn át bent tartsanak embereket a másodlagos munkaerőpiacon.
Sós Tamás (MSZP) azonnali kérdésben a KSH adataira hivatkozva közölte: 2010 novembere és 2011 januárja között tovább, 474 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta így 11,2 százalék.
Cséfalvay Zoltán viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanebben az időszakban 26 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, amit biztatónak nevezett.

A Jobbik a liberális értelmiségről

A jobbikos Pörzse Sándor a filozófuspályázatokkal kapcsolatban rákérdezett: mikor távozik a liberális értelmiség a közéletből? Kifogásolta, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár egy lapinterjúban boszorkányüldözést emlegetett, védelmébe véve azokat a filozófusokat, akik ellen Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett.
 Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára úgy felelt: arról, hogy ki mikor távozik a közéletből, a választók mondanak véleményt, és ez - folytatta - a liberális értelmiség pártjaként emlegetett SZDSZ esetében tavaly megtörtént. Az államtitkár elmondta: "nagyon jó, hogy dolgozik" az elszámoltatási kormánybiztos, és szerinte is úgy lenne szerencsés, ha a kormány tagjai egymás között tisztáznák a véleményüket.

 Az LMP a bölcsődék finanszírozásáról

Ertsey Katalin (LMP) elmondta, hogy egy héten keresztül gondozónő volt egy bölcsödében, mert így kívánta ráirányítani a figyelmet az intézmények finanszírozásának problémáira és arra, hogy a heti 19 ezer forintért dolgozó gondozónők filléres gondokkal küzdenek. Kiemelte, hogy az egy főre jutó normatíva mindössze a bölcsődei költségek 32 százalékát fedezi.
Halász János államtitkár közölte: a kormány szerint is érdemes átnézni a normatívára vonatkozó szabályokat, annak összege azonban évek után idén először nem csökkent.