EU-elnökség - Montenegrónak további biztatás kell a tagsághoz

Anica-Maja Boljevic kifejtette: a tagjelölti státusz ugyan azt üzeni az embereknek, hogy kedvezőbben alakulhat az ország sorsa, de nem tudják pontosan, mit is jelent az EU a mindennapokban, milyen hatással lehet az életükre. Azt sem látják át teljesen, hogy a tagjelölti státusz elnyerése után milyen lépések következnek, mi történik az országban a csatlakozásig - tette hozzá.
Az EU-belépés lehetősége ennek ellenére lelkesíti a montenegróiakat, különösen a fiatalokat, ebben szerepet játszhat az is, hogy nemrégiben egy fiatal, modern politikus vette át a kormányfői posztot. Ebben a tekintetben Montenegró egyedülálló a nyugat-balkáni országok között - jegyezte meg.
(A montenegrói kabinetet jelenleg Igor Luksic vezeti, aki 2010. december 29-én került a kormányfői székbe, miután Milo Djukanovic lemondott tisztségéről.)
Anica-Maja Boljevic szerint az országban senki sem vonja kétségbe, hogy Montenegrónak csatlakoznia kell az unióhoz. Az odáig vezető út azonban hosszú, és mivel ez az egész országnak fontos ügy, a civil szervezetek feladata, hogy figyeljék és ha kell, kritizálják a történéseket - vélekedett.
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel Montenegrónak a csatlakozási folyamatban szembe kell néznie, a korrupció - jelentette ki. Mint mondta, az ország helyzete nagyon speciális: kevesebb mint 700 ezer lakosa van, s az emberek hagyományosan szoros kapcsolatban állnak egymással. Bár ebből a szempontból az ország mérete nehezítheti a korrupció elleni küzdelmet, másfelől előnyös: a letartóztatások, felelősségre vonások hatásosabbak, az embereket közelebbről érintik ezek az esetek, így nagyobb lehet a visszatartó erejük - mutatott rá.
A másik komoly problémának a gazdasági helyzetet nevezte. A lakosság mintegy 12 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és nagyon sok ember jövedelme alig haladja meg ezt a határt - mutatott rá. Hozzátette: nagy, és tovább nő a szegények és a gazdagok közötti szakadék.
Kedvező adottsága az országnak ugyanakkor, hogy a régióban egyedülálló módon kis helyen nagyon sok természeti érték található, a tengerpartot, a hegyeket és a tavakat jól ki lehetne használni a turizmus fejlesztésére - közölte. 
Anica-Maja Boljevic megjegyezte: még nem lehet előre látni, hogy a régió országai együtt csatlakozhatnak-e majd az unióhoz, vagy külön-külön, ez az EU tagállamainak döntésétől függ. Montenegró valószínűleg könnyebben juthat be az unióba, mint más államok a térségben, de ehhez a társadalomnak még nagy változáson kell átmennie - hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, nem biztos, hogy a társadalom elég "érett" ahhoz, hogy az EU része legyen, és kérdéses, hogy mikor lesz az.
Az uniónak jelenleg 5 tagjelöltje van: Horvátország, Törökország, Montenegró, Macedónia és Izland.
A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban úgy vélte, nagyobb lenne a hatása Montenegróra, ha egy szomszédos államról lenne szó, az országba nem nagyon jutnak el a hírek Magyarországról, az emberek keveset tudnak róla.

Montenegró 2008-ban nyújtotta be az unióhoz a csatlakozási kérelmét, miután 2006-ban független állammá vált. 2010 decemberében, a nyugat-balkáni országok közül harmadikként vált hivatalos tagjelöltté. Az ország 2002-ben bevezette az eurót, korábban a német márkát használta. Egy 2009-es felmérés szerint az ország lakosainak túlnyomó többsége, 76,2 százaléka támogatja Montenegró uniós tagságát.
Az Európai Parlament (EP) kedden áttekintette Montenegró elmúlt egy évben elért eredményeit. Győri Enikő EU-ügyi államtitkár Montenegróról szólva fontosnak nevezte az ország EU-belépése lehetőségének megerősítését, mivel ez szerinte azt üzeni a nyugat-balkáni térségnek, hogy a bővítési folyamat tovább halad.
Montenegró megítélése kedvező volt az EP-vitában. A képviselők üdvözölték, hogy a nyugat-balkáni ország hivatalos tagjelöltté vált. Ugyanakkor Montenegró esetében is szóvá tettek súlyos hiányosságokat, elsősorban a korrupciót, a szervezett bűnözést, a diszkrimináció elleni fellépést, illetve a sajtószabadságot említve.