A Helsinki Bizottság szerint az Országgyűlés az uniós szabályozás megsértésére készül

A Magyar Helsinki Bizottság szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: kedden az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága törvényjavaslatot nyújtott be az "egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról". A javaslat a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás szabályainak jelentős módosítását kívánja végrehajtani. A törvényjavaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, azonban még ennél is súlyosabb probléma, hogy tartalma nemzetközi egyezményt és készülőben lévő uniós irányelveket is sért - írták. 
A szabályozás a szervezet közlése szerint arra kötelezi az előzetes letartóztatások elrendelése során eljáró bírákat, hogy legyenek figyelemmel a nyomozó hatóság és az ügyész speciális nyomozástaktikai szempontjaira. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendőr vagy az ügyész dönti el, hogy egy bírói eljárásban a bíró milyen bizonyítékot ismertethet meg a terhelttel, illetve annak védőjével, amikor az előzetes letartóztatásról dönt.
"Ez önmagában is abszurd, és egyúttal ellentétes azzal az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott szabállyal, miszerint a védőnek hozzá kell férnie azokhoz az iratokhoz, amelyekre ügyfele fogva tartását alapozzák" - írta a szervezet. Hozzátették: hasonló tartalmú rendelkezést tartalmaz majd az Európai Unió készülőben lévő - a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb céljaként meghatározott - irányelve is, így a tervezett rendelkezés az irányelv hatálybalépésekor az uniós joggal is ellentétes lesz.
A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy egyes ügyekben a bírói felülvizsgálat nélküli fogva tartás 120 óráig tartson - ez a Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint szintén sérti az egyértelmű strasbourgi gyakorlatot. Egyes kiemelt ügyekben a javaslat értelmében a gyanúsított az őrizet első negyvennyolc órájában nem találkozhat védőjével, aki ezalatt még kihallgatáson sem jelenhet meg - mutatott rá a szervezet, amely szerint ez a szabály szintén szembemegy a bíróság gyakorlatával, illetve egy másik, készülőben lévő uniós irányelv rendelkezésével is.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint amennyiben az országgyűlési képviselők "nem kívánják hazánk nemzetközi kötelezettségeit megsérteni, nem szavazzák meg ebben a formában a tárgyalt törvényjavaslatot".