Szimulálják a doni viszonyokat, tökéletesítik a katonai ruházatot

"Ami a viseletet  illeti, posztó ruhát, bőrbakancsot és hosszú gatyát hordtunk, valamint alsó ruhát, úgynevezett haskötőt és egy vékony, nyakig érő garbót, ami nem védett a fagyos hideg ellen. A köpeny és a tábori sapka is posztó volt"  - emlékezett vissza Pfannl Tamás nyugállományú százados, aki a doni túlélők egyike,  Révai Tamás főorvos betege. Az ötlet, hogy a doni körülményeket  vizsgálva a ma szélsőséges viszonyok között szolgálatot teljesítő katonákat is segíthetnék,  éppen a túlélők kezelése során  érlelődött meg  a doktor gondolatai között.
- Ma már tudjuk, a Don-kanyarban katonáink ruházata nem felelt meg az időjárási viszonyoknak. Ezen  nem segíthetünk, bármilyen szomorú fejezete  a magyar történelemnek 1943 januárja. Ám a túlélők visszaemlékezéseit kutatva, valamint a fennmaradt egyenruhák vizsgálatával most már  javára  lehetünk katonáinknak.
Tény, hogy az 1943 januárjában megindult támadás miatt a bunkereket el kellett hagyni, és akkorra ugyan kiszállították  az ujjatlan báránybőr bekecseket, valamint a téli kucsmákat, de a kiosztásukra csak későn, vagy egyáltalán nem került sor. Ráadásul a kiadott bakancsok a nagy hidegben és hóban nem váltak be. A hólevet, vizet áteresztették, ezért a meleg gyapjúkapca ellenére is  sok amputációt kellett végezniük  a katonaorvosoknak  - foglalta  össze lapunknak a főorvos.
- Az adatok  még nem állnak teljes mértékben rendelkezésre. Szeretnénk rekonstruálni a doni viszonyokat,  képet kapni arról, milyen lehetett a katonák komfortérzete. Tudjuk azt, hogy 1942 augusztusában, amikor megérkeztek katonáink a Donhoz, plusz harminc fokos meleg volt.  Aztán  1943 januárjában, a visszavonulás időszakában mínusz 19 fok körüli értékeket mértek.

A nemrég megkezdett kutatás során méréseket végeznek, szimulálják a doni időjárást, a hőmérsékletet, a szélerősséget és sebességet, az egyenruha hőegyenértékét.  Szerencsére teljes rend  korabeli egyenruhák állnak a kutatók rendelkezésére - jelenleg  ezek mérése történik, tudjuk meg a kutatás egyik vezetőjétől, Révaitól.
A donihoz hasonló időjárású területeken napjainkban is szolgálnak magyar katonák. A vizsgálatok abban segíthetnek, hogy az ő komfortérzetükön javítsanak. Főként az afganisztáni kontingensnek válhatnak hasznára  majd a kutatások, hiszen a doni viszonyok - ahogy megtudtuk - igen hasonlatosak voltak az ottani   időjáráshoz.
A személyes kötődésen  - orvosként  doni túlélőket is kezelt - és a jelenlegi katonai ruházatok tökéletesítésének feladatán túl Révai Tamás történelmi kötelességének is tartja az események kutatását.
- Igen szomorú fejezete a visszavonulás időszaka a magyar történelemnek. Több tízezren maradtak holtan a hófödte csatatereken. Az újabb, a tudomány fejlődésével egyre korszerűbbé váló kutatásokkal pedig fontos, lezáratlan részletekre derülhet fény.