A Mal Zrt. cáfolja Illés kijelentéseit arról, hogy át akartak települni Boszniába

Illés Zoltán államtitkár, a tíz halálos áldozattal és sokmilliárd forintos károkozással járt katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén azt mondta: az eddigi információk és bizonyítékok azt mutatják, a katasztrófa tavaly október 4-ei bekövetkezéséig a zagytározót is üzemeltető cég semmilyen iratot nem nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz arra vonatkozóan, hogy az idén februárban lejárt egységes környezethasználati engedélyét meg kívánná hosszabbítani, és a szártechnológiára való átállásról sincsenek dokumentumok. Így elképzelhető, hogy a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat, a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat és tevékenységüket Boszniába helyezték volna át - tette hozzá.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. jogi képviselője, Ruttner György az MTI-nek küldött szerdai közleményében cáfolta a környezetvédelmi államtitkár kijelentéseit, azt hangsúlyozva, hogy azokat sem információk, sem bizonyítékok nem támaszthatják alá, és  - mint írta - az áttelepítés fizikailag is lehetetlen, egy soha meg nem térülő, 30 milliárd forintos beruházás lenne.
Illés Zoltán a bizottság előtt azt mondta: mivel a térségben már nem lehet nyereségesen bauxitot bányászni, újabb zagytározók építésére sem nyílt lehetősége a cégnek, ezért a dokumentációk szerint a X-es tározó falát újabb 2-3 méterrel szerették volna megemeltetni, hogy a még néhány hónap alatt termelődő vörösiszapot tárolni tudják.
 Ruttner György közleményében ezzel kapcsolatban azt írta: a Környezetvédelmi Hatóság, melynek felügyelete és irányítása Illés Zoltán államtitkárhoz tartozik, 2010. szeptember 28-án és 29-én tekintette meg a valamennyi érintett hatóság által engedélyezett Halimba-Mélyszint egymilliárd forintos bauxitberuházást, amely 2014. tavaszáig biztosítja a Mal Zrt. bauxitszükségleteinek jelentős részét, és 2009-ben jogerősen engedélyezte azon tározóbővítéseket, amelyek 6-8 évre biztosítanak lerakási lehetőséget.
Arra reagálva, hogy a környezethasználati engedély meghosszabbítási igényére, valamint a száraztechnológiára való átállási tervre csak a katasztrófa bekövetkezte után, az állami felügyelet alá vonást követően került sor, Ruttner György közölte: a Mal Zrt. minden előírást betartott környezetvédelmi feladatai ellátása érdekében, amelynek egyértelmű bizonyítéka, hogy idén, 2011. február 23-án jogerős hatósági engedély született a 2018-ig szóló egységes környezethasznosítási engedélye megadásáról, mely jelenleg is szabályos jogi keretet biztosít tevékenysége folyamatos gyakorlására.
A cég jogi képviselője hozzátette: a korábbi, 2006-os engedély előírása alapján a folytatásról szóló kérelmet a szükséges dokumentációval 2010. október 30-ig kellett benyújtania, és az már előkészített állapotban volt, de azt az október 4-i tragikus események után - a hatóságokkal egyetértve - később nyújtották be azt.
Közlése szerint az államtitkár állításával szemben a Mal Zrt. 2009. nyarán - közel egymilliárd forintos beruházás keretében - fejezte be azt a környezetgazdasági beruházást, mely lehetővé tette, hogy az elmúlt hónapokban úgynevezett présszűrők letelepítésével a száraztechnológiára való átállás 2011. február 28-án megtörténhessen. 
Az ügyvéd közleményében ismerteti: a félretájékoztatás azt eredményezheti, hogy a Mal Zrt. ellehetetlenítésével, védekezésre képtelen állapotba hozásával ne derüljenek ki azok a tények, hogy a katasztrófa bekövetkeztében milyen szerepe volt az állami szerveknek és intézményeknek, ugyanis a cég álláspontja szerint a gátfal leszakadását kiváltó talajtörés amiatt következett be, hogy a privatizációs szerződés szerint résfalat kellett építeni az iszaptározó körül.

A környezetvédelmi államtitkár szerint a katasztrófát "nem természeti jelenség, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység miatt bekövetkezett talajtörés" okozta, és a gátszakasz sérüléseiről a cégvezetőknek tudniuk kellett.
Az országgyűlési vizsgálóbizottság azt szeretné feltárni, hogy milyen mulasztások vezettek a tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A novemberig elkészülő jelentésben elsősorban a politikai felelősséggel foglalkoznának, illetve azzal, hogy az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatokat terheli-e felelősség a katasztrófa bekövetkeztéért. 
A testület következő ülésén egyebek között a katasztrófavédelmi főigazgatót és a Mal Zrt. vezetőit is meg kívánja hallgatni. 

A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátjának fél évvel ezelőtti átszakadást követően kiömlött erősen lúgos, mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan pedig kórházba kerültek. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.
A vörösiszap-katasztrófa kapcsán a keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló, tavaly november 6-án megjelent kormányhatározat a Mal Zrt.-t nevezi meg károkozónak. Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét és két munkatársát gyanúsították meg. A cégvezetők vagyonát zárolta a bíróság.

Cikkek az iszapömlésről itt!