Csontvelőre vár a fiatal fehérvári lány - már nem csak hazai donorok jöhetnek szóba

Tavaly márciusban  László Judit elment egy mell-ultrahangra. A fiatal székesfehérvári lány élete attól kezdve teljesen megváltozott: kiderült, hogy  a Non-Hodgkin limfóma egyik fajtája betegítette meg. Nyolc kemoterápián van túl, ám nem rég, a kontrollon kiderült: újra előjött a betegsége. Csontvelő transzplantációs listára került, és most várja a megfelelő donort. Ahogy sok száz ember még az országban, akik csontvelőre, szívre, májra vagy éppen tüdőre várnak. Magyarország már csatlakozott az eurotranszplantációs listához, így nem csak magyar donor jöhet szóba. De mégis csak a várakozás a legrosszabb: vajon találnak számára megfelelő csontvelő donort, akinek az immunsejtjei az övéhez hasonlatosak?   

Gyenge, fátyolos hangon beszél László Judit, amikor betegségéről kérdezem. Az ifjú hölgy titkárnőként dolgozik egy székesfehérvári cégnél, ahol az elmúlt egy évben is, amióta súlyos betegsége kiderült, mellette állnak. Egy mell-ultrahanggal kezdődött minden, ahová teljesen más okból érkezett:
-   Akkor vette észre a doktornő, hogy meg vannak duzzadva a hónalji nyirokmirigyeim. Ott rögtön vettek biopsziát,  az eredménye közel 2 hét múlva érkezett meg.  Utána a  háziorvoshoz mentem, aki elküldött vérvételre, mellkas-röntgenre, hasi ultrahangra. Ezekkel az  eredményekkel küldtek el a fehérvári hematológiára, ahol megint vért vettek, CT-re küldtek, és a hónaljamból kivettek egy nyirokcsomót  a szövettan miatt. Ezekből tudtunk már biztosat, így derült ki, hogy a Non-Hodgkin limfóma egyik fajtája betegített meg, nevezetesen a CLL, vagyis krónikus limphoid leukémia - mesélt betegségének kezdetéről Judit, aki ezután az Országos Onkológiai Intézetben kezdte kezeltetni magát. Tavaly  májusban kapta az első kemoterápiás kezelést, amit még hét másik  követett.
- Novemberben kaptam az utolsót.  Egész jól helyreállítottak, és valamennyi kezelés után tudtam menni dolgozni is. Közben beadtuk a kérelmet a csontvelő-transzplantációhoz szükséges donor keresésére, mivel testvéremnél a HLA azonosság nem megfelelő - mondta.

A csontvelődonor-keresésről  Pál Katalin, a Fejér Megyei Szent György Kórház hematológiájának vezető főorvosa  mesélt:
- A csontvelő-átültetés minden más szervnél egyszerűbb és a  donornál sem okoz maradandó károsodást, hiányt - magyarázta. -  A csontvelő-transzplantációnak két típusa van:  a saját és az idegen,  utóbbi lehet rokon és nem rokon. Korábban csontvelőből nyerték az úgynevezett őssejteket, ma már a keringésből, úgynevezett perifériás vér őssejteket ültetnek át.  Szóval sokkal, de sokkal   egyszerűbb ma már, mint korábban!
A hematológus elmondta,  ha valakinek nem javallják a saját csontvelő-átültetést, elsősorban a rokonokat: testvért, unokatestvért vizsgálják. Ha nincs illeszkedés, jön az idegen donor keresés, a  HLA (szövetazonosító csoport) típusnak megfelelő nemzetközi adat- és csontvelőbankon keresztül. A keresés előzetes csontvelő átültető bizottsági döntéshez kötött, tehát várólistára kell kerülni.

László Judit sem azonnal került listára:
- Idén januárban mentem először vissza kontrollra, ahol  megállapították, hogy kis fokban megint  előjött a betegség. Február 25-én mentem újból, addigra már szépen be volt dagadva a nyakam jobb oldalán szinte az összes nyirokcsomó, a hasamban, a hónaljamban is  újra kezdtek nőni. Erősebb kezelések várnak most rám, és utána, ha megvan a donor, megcsinálhatják a transzplantációt, ami esélyt adhat egy egészséges, teljes élethez.
Juditnak sokan akartak már segíteni, de nehéz egyező donort találni.
- Ezért lenne jó, ha az emberek elmennének általános csontvelődonornak, nemcsak miattam, hanem a többi hozzám hasonló beteg miatt is - mondta.
Csontvelő mellett vesére is  sokan várnak az országban: jelenleg több mint 670-en. A megyében a vesetranszplantációs listára az átlagosnál több beteg kerül - mondta Zakar Gábor, a fehérvári művese állomás igazgatója. - A rokonok közti szervátültetéssel sokkal jobb eredményeket lehet elérni, mert a szerv megmaradása , illeszkedése biztosabb - magyarázta a főorvos.  Viszont ha nem élő személytől kerül át a szerv, az  illeszkedés szempontjából nincs különbség rokon és nem rokon között.
Gyakori, hogy a vesére várónak saját környezetéből ajánlanak fel szervet, ám a főorvos hangsúlyozta: anyagi érdekeltség nem lehet a dologban:
- Nekünk is volt olyan élődonoros transzplantációnk, amikor az élettárs ajánlotta fel a szervét, miután kiderült, kiritikusan rossz lett a beteg veséjének a működése. Ők azóta is jól vannak.
A fehérvári művese állomásra   155 beteg jár kezelésre, közülük sokan nem kerülhetnek fel a transzplantációs listára, koruk vagy a kísérőbetegségük miatt.  A maradék 20-25 százalék beteg, akik orvosilag is alkalmasak lehetnek az átültetésre, sem biztos, hogy fel akar kerülni - tette hozzá Zakar Gábor.
- Sokan félnek, vagy még várnak vele. Ezért nálunk közel 11 százalékos a listára kerülés, ami azt jelenti, hogy 22-23 fő vár vesére. Ezt az arányt szeretnénk negyedévente egy százalékkal, vagyis év végéig 15 százalékra emelni.
Zakar Gábor szerint az eurotranszplantációs listához való  csatlakozás sok előnnyel jár az országnak, s attól sem kell tartani, hogy több szerv kerül ki, mint ahány érkezhet hozzánk.
- Sőt -  tette hozzá  a szlovén példát említve - náluk sokkal többen kaptak országon kívülről szervet, mint ahányat ők kiadtak. Mi is hasonló eredményekre számíthatunk!
A várakozás azonban soha nem kellemes, aki a listán szerepel, a nap 24 órájában bármikor kaphat hívást, hogy számára megfelelő donorszervet találtak. László Judit elárulta, mi ad neki erőt a folytatáshoz:
- A legfőbb célom, így lassan 31 évesen, hogy  öt év múlva gyógyulttá nyilvánítsanak.  Egészséges, boldog családot szeretnék gyerekekkel. A többit az élet hozza...

Ha beállt az agyhalál

Sárkány Ágnes, a Fejér Megyei Szent György Kórház sürgősségi intenzív osztályának vezető főorvosa az agyhalál állapotába kerülő donorokkal kerül kapcsolatba.
- Ha valaki sajnálatos módon az agyhalál állapotába kerül, megvizsgáljuk, hogy a szervei alkalmasak-e donációra. A kórházban működik egy agyhalál megállapító bizottság, tagjai  mondják ki a végső szót. Az intenzív osztály orvosa az, aki egyeztet a szervkoordinációs irodával, s az agyhalál állapotától a szervkivételig a beteget úgy stabilizálja, hogy megtörténhessen a szervkivétel.
A kórház az átültetésről mindig kap visszajelzést, ebben megírják, hogy az eredményes donorgondozás következtében a szervet hány éves és milyen nevű beteg, illetve betegek kapták meg.

Szerintem...

Aki egy másik ember szerveivel kénytelen élni, szerencsés, ha nem lelkizi túl a világot. Koncz Antal ilyen.
 A székesfehérvári férfi  az országban az elsők között kapott új szívet, s bár nagyjából tudja, ki lehetett az, akitől megörökölte második életét,  azt mondja, emiatt nincsenek álmatlan éjszakái. Igaza van, másként nem is  lehet feldolgozni az ilyesmit. Mi, akik még nagyjából egészségesnek hisszük magunkat, hajlamosak vagyunk arra gondolni:  velünk ilyen soha nem történhet meg, mindig csak valaki más járhat pórul.
 Ám  dehogy.  Koncz Tóni  szimpla megfázást hordott ki lábon, s mire észbe kapott, a betegség ráment a szívizomra. Menthetetlennek ítélték, hacsak nem kap új szervet, s azóta két születésnapja van. Mi pedig  - azt ajánlom - nagyon örüljünk annak az egynek.         

Tihanyi Tamás