Átalakulóban a felsőoktatás: mi a visszhangja megyénkben a terveknek?

- Mindent megteszünk, hogy önálló intézményként működjünk tovább, ha pedig ez nem lehetséges, akkor egy, dunaújvárosi központú integráció jöjjön létre - hangsúlyozza a Dunaújvárosi Főiskola rektora.
- Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően olyan intézménnyé váltunk, amellyel számolni kell, és számolnak is. Ha reálisan nézzük a helyzetünket,  akkor már ez is  óriási eredmény. A kormány képviselője leült velünk tárgyalni, kifejthettük az álláspontunkat, ám hogy mi lesz az integráció vége, egyáltalán lesznek-e  átalakítások,  azt jelen pillanatban nem lehet megjósolni  - hangsúlyozza  Bognár László.

 Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a kormány támogatja-e a megmaradt állami, vidéki főiskolákat. Az elmúlt tíz évnek ugyanis éppen ezek az intézmények lettek a legnagyobb vesztesei. 2001 és 2010 között huszonkét százalékról tizenkét százalékra olvadt a vidéki főiskolákra felvett hallgatók aránya, miközben például a fővárosi egyetemek hallgatói keretszáma ugyanilyen arányban növekedett. Az elmúlt tíz évben zárt be a többi között a békéscsabai, a szarvasi, a szombathelyi vagy a mezőtúri főiskola. Mára mindössze hat, állami, vidéki főiskola működik Magyarországon.  
- Nagy  várakozással tekintünk a júliusi pontszámhúzás elé. Abban reménykedünk, hogy a kormány a vidéki főiskolák keretszámait megemelve tartja magát  ígéretéhez és mérsékli a hallgatói keretszámok elosztásában  meglévő jelentős aránytalanságokat.
Azt Bognár László sem  vitatja, hogy a szakok harmonizációja és az intézményi igazgatási költségek területén megtakarítással  járhatna egyfajta  integráció, ám úgy látja, ennek is vannak korlátai: 
- Az alapszakok elburjánzásának valóban véget kell vetni.   A mi főiskolánk  ezen a téren a legszerényebbek közé tartozik: a nyolc alapképzés mellett egy mesterképzést kínálunk a jelentkezőknek.  Egy-egy rektori helyet összevonásokkal meg lehet  spórolni, de hogy az oktatók nyolcvan-száz kilométerre járjanak el tanítani, vagy egy  technikai személyzetet két-három intézmény vegyen igénybe, nehezen elképzelhető.

 -   Már az idei megszorítások miatt is közel százhúszmillió forinttal kevesebb az állami normatívánk. Napi likviditási problémák adódnak, szerencsére a bérek kifizetésével (idáig)  még nem  késtünk - jellemzi a helyzet komolyságát a rektor. A  tízmilliárd forintot  meghaladó Campus-beruházások sem jelentenek garanciát a megmaradásra, de a rektor így is bizakodó: 
 - A  régió meghatározó ipari központjában, a paksi atomerőmű bővítése előtt  szükség van egy önálló Dunaújvárosi Főiskolára. Több országgyűlési képviselő,  Dorkota Lajos és a paksi körzetben győztes Tóth Ferenc is értünk lobbizik, ez  sokat számíthat a végső döntés meghozatalakor. 
 
- Nem állami felsőoktatási intézményként immár 18 éve a  minőség és a költséghatékonyság az alapelvünk, a drasztikus pénzelvonáson azonban mi is átestünk, de már öt évvel ezelőtt. Ez ugyan nehéz időszak volt, de talán ettől is rugalmasabbak, gyorsabbak lettünk - fogalmazott kérdésünkre Szabó Péter, a fehérvári központú  Kodolányi János Főiskola rektora, aki szerint soha  nem volt még ekkora pénzügyi kényszer a racionalizálásra. Ha ennek a valóban nehéz folyamatnak a végeredménye az lesz, hogy nemzetközi szinten  versenyképesebb oktatóktól tanulhatnak majd a magyar felsőoktatás hallgatói, akkor megérte az átalakítás. A Kodolányi rektora szerint az egész rendszernek jót tenne, ha végre kialakulnának a stabil jogszabályi keretek, egyetlen felsőoktatási intézménynek sem tesz jót, hogy egymásnak  ellentmondó pletykák vannak adott egyetem, főiskola bezárásáról vagy megmaradásáról. Szabó Péter kiemelte, jó kapcsolatokat ápolnak például a Dunaújvárosi Főiskolával, készek megosztani az átalakulással kapcsolatos tapasztalataikat az ezt kérő más intézményekkel.

Alba Regia Egyetemi  Központ néven működik  Székesfehérváron egy ideje a nemrégiben Óbudai Egyetemmé alakult Budapesti Műszaki Főiskola kara. Györök György, az egyetemi központ főigazgatója lapunk kérdésére annyit mondott, számos ellentmondó hír jelent és jelenik meg a sajtóban, amivel kapcsolatban az  Óbudai Egyetem szenátusa, rektori tanácsa és a hallgatói önkormányzat állásfoglalást adott ki. Véleményük szerint az intézményi struktúra átalakításának szükségessége, annak tervezett megvalósítása nincs hatástanulmányokkal és elemzésekkel megalapozva. "Értetlenül állunk a Felsőoktatási Minőség Díjjal kitüntetett Óbudai Egyetem megszüntetésének hírével szemben, mert az intézmény -  a Kandó Kálmán, a Bánki Donát és a Könnyűipari Főiskola összevonásával létrehozva a Budapesti Műszaki Főiskolát -  már 2000-ben teljes körű integrációt hajtott végre" - derül ki a közleményből, amely szerint az intézményben közel 12 ezer hallgató 12 alapszakon, illetve 6 mesterszakon folytat tanulmányokat, elsősorban a keresett villamosmérnöki, gépészmérnöki, könnyűipari és informatikai szakokon, amely képzések hallgatói létszámát a kormány is kiemelten kezelve növelni kívánja.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem fehérvári Geoinformatikai Karának dékánja, Mélykúti Gábor az információhiány ellenére bizakodó: - Az országban egyedül mi képzünk földmérő mérnököket, így talán a létünk sem forog veszélyben. A PPP-konstrukcióban felújított épületünk fenntartása azonban nagy terhet ró ránk, ennek megoldása szükséges az esetleges átalakítás során.

Déri Jánosra emlékeztek

Déri János Emléknapot rendezett szerdán a Dunaújvárosi Főiskola médiacentruma. A rendezvény 10 órakor az intézmény melletti emlékoszlop megkoszorúzásával kezdődött, majd a főiskola A épületében szakmai előadásokkal folytatódott. Ősz Rita tanszékvezető főiskolai docens köszöntötte az érdeklődőket, majd előadást tartott többek között Dér Tünde, az ISD Dunaferr Zrt. TQM szakértője, és Pomezsánszki György, a Duna TV volt alelnöke. Végül felidézték a mérnökből lett újságíró Déri János rövid, ámde annál emlékezetesebb pályafutásának legfőbb állomásait. Szó esett egyebek mellett az Ablak című közéleti magazinról, amelyben Déri sajátos eszközökkel nyitott ablakot a nagyvilágra.