Hol várhatók a legnagyobb viták? Önkormányzati feladatok, átalakulóban

 - Elképzeléseink szerint 2013. január elsejétől jönnének  létre az államigazgatásban a járások, ami azt jelenti, hogy a járási szint lesz az államigazgatás végpontja - mondta lapunknak Navracsics Tibor közigazgatási és önkormányzati miniszter, miniszterelnök-helyettes.

- A jelenlegi elképzelések szerint milyen munkaköröket kap majd egy-egy járás?
 
- Úgy gondolom, az, hogy milyen feladatokat látnak majd el, részben adódik a mostani szabályozásból. Hiszen a járási kormányhivatalok a megyei kormányhivataloknak mintegy alárendelve, részben azokat a feladatokat látják majd el járási szinten, amelyeket a megyei kormányhivatalok megyei szinten. Másrészt a jelenleg folyó tárgyalásoktól is függ ez, amelyeknek eredményeképpen, várhatóan az év második felében az Országgyűlés elfogadja majd az önkormányzati törvényt. Az határozza meg, hogy mely feladatok maradnak a jövőben is az önkormányzatoknál, és melyek lesznek azok, amelyek átkerülnek az állami feladatellátás körébe, és így az államigazgatás részévé válnak. A héten (azaz az elmúlt hét csütörtöki napján - a szerk.) bemutatta a belügyminiszter a törvény koncepcióját, és most kezdődnek meg az egyeztetések.

- Milyen eredményt vár?

- Én az előzetes viták és egyeztetések alapján úgy látom, azaz nagyjából azt látom körvonalazódni, hogy a hatósági feladatok, másként mondva az eddig az önkormányzatok által ellátott állami-hatósági feladatok szinte kivétel nélkül átkerülnek majd az államigazgatás területére. Ezzel bővülne a kormányhivatalok hatásköre.

- Mely területek válthatják ki a legnagyobb ellenállást?

- A legnagyobb vitákat az oktatás és az egészségügy területén látom: most a Belügyminisztérium által elkészített koncepció azt a javaslatot tartalmazza, hogy az oktatás esetében a személyzetet az állam biztosítsa, tehát a pedagógusok állami alkalmazottak lennének, az intézményi infrastruktúra fenntartását pedig az önkormányzatok vállalnák. Az egészségügy területén pedig: a fekvőbeteg-ellátás, tehát a kórházak állami kezelésbe kerülnének, amíg a járóbeteg-ellátás terhe és felelőssége az önkormányzatoknál maradna. Ez a kiindulópont. Ehhez képest még változhat a viták során a megoldás. Nyilván ez meghatározza azt is, hogy a járási, illetve a megyei kormányhivatalok milyen feladatokat kapnak.

- Milyen lesz a megyék jövője? Ez egyértelmű?
 
- Úgy tűnik, hogy ez az év valóban egy új fejezet kezdete lesz a megyék számára, hiszen húsz év tétovaság, határozatlanság és definiálatlanság után most végre valós feladatokat kapnak. Az államigazgatás területén a megyei kormányhivatalokkal ismét megteremtettük az állam, a központi kormány megyei, összehangolt, és reméljük, hatékony jelenlétét, és az önkormányzatok területén is ez a koncepció. A Belügyminisztériumnak az önkormányzati törvényre vonatkozó tervezete a megyei önkormányzatok számára a területfejlesztést is garantálná. A területfejlesztési intézmények és források elosztása is megyei szintre kerülne. Ez egy olyan erős térségi jogosítvány, amit megérdemelnek a megyék és a megyei önkormányzatok, s ezzel új és az eddiginél sokkal jelentősebb szerephez jutnak.

 - Nem mindegy, hogy miből, mennyiből kell gazdálkodniuk helyben az önkormányzatoknak.

- Ma még vita folyik arról, hogy a helyi adók miként alakulnak, s pontosan ki, milyen adókivetési joggal rendelkezhet majd. Természetesen ez is egy nagy gazdasági lehetőség. Látjuk az egész önkormányzati szférán, hogy gondolkodnunk kell egy olyan megoldáson, amely a jelenlegi adósságcsapdából a megyéket és a helyi önkormányzatokat is kivezeti.

- Mit szól az olyan ötletekhez, mint amilyen például a helyi pénz bevezetése?

- Támogatom ezeket a megoldásokat, mert úgy gondolom, ezek speciális cafeteria-rendszernek tekinthetőek, olyanoknak, amelyek jó erővel, nagy hatékonysággal tudják bevonni a helyi forrásokat és a helyi vállalkozók számára érvényesülési többletlehetőséget jelentenek. Úgy tudom, Sopronban meglehetősen eredményesen működik a helyi pénz, de több más településről hallom már, hogy előkészítettek hasonlót. Az ilyen megoldás hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez.

A tervezetből

- A pedagógusok bérét az állam fizetné, az önkormányzatok csak az épületek fenntartásáért felelnének.

- A járóbeteg-ellátás önkormányzati feladat, a fekvőbeteg-ellátás állami felelősség.
- A pénzben érkező segélyekről továbbra is az önkormányzatok döntenének, az állam közvetlenül a jogosultnak utalná a pénzt.

- A katasztrófavédelmi törvényre hivatkozva megerősítik, hogy a tűzoltóság működtetése állami feladat.

- Az állam megszabná, hogy részben mire kell költsék a települések az iparűzési adót. Az önkormányzatok adókivetési jogot kapnának, de ezzel együtt egy területfejlesztési alapot kell alakítaniuk.

- A települések csak saját költségvetési főösszegük feléig adósodhatnának el. (Néha ez ma 100 százalék.)

Átkerülő feladatok

A tervezet szerint az államigazgatási hatósági feladatok (mint például a gyámügy és az okmányiroda) döntő többsége a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz kerülne. Megyénkben 13 településen található okmányiroda, ami vélhetően ugyanennyi járási székhelyet is jelent.
A községek szintjén változás, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken megszűnne az önálló polgármesteri hivatal, és a jelenlegi körjegyzőségekhez hasonlóan létrejönne az önkormányzatok egyesített hivatala, amelyeket a jegyzők vezetnének, a polgármesterek mellett pedig hivatalvezetők fognak dolgozni. Lehetséges, hogy megszűnik a nagyközségi státusz, a száz fő alatti települések pedig részönkormányzatként csatlakoznának a közeli, de nagyobb központokhoz. Ezen változások szóba kerültek múlt csütörtökön, a Fejér Megyei Kormányhivatal jegyzői értekezletén is.

Szerintem - Tribolt Lajos jegyzete

A járások a hetvenes években szüntek meg, a járási vezetés összeolvadt a járási székhely városi vezetésével. Az 1990-es önkormányzati törvény európában egyedülállóan nagy hatáskört adott az önkormányzatoknak, méretüktől függetlenül. Azonos jogosítványa volt minden településnek, így elméletileg Bakonykúti a maga százegynéhány lakosával egyetemet is alapíthatott volna. Idővel persze jöttek a felismerések, hogy minden feladatra nincs mindenütt képzett szakember, és az építésügyi irányítás, a gyámügy hamar a városoknak átadott feladat lett. Ha ezek állami kézbe kerülnek, az csak jót tesz az ügyeknek. Ma az oktatási intézmények működtetéséhez szükséges pénznek 40-50 százalékát fedezi az állami fejkvóta. A többit a települések teszik hozzá. Állami kézbe kerülésük az önkormányzatok terheit csökkentené. Csakhogy az állam a személyzeti politikát is átveszi, s több helyen attól tartanak, ez negatívan hat arra a mai helyzetre, hogy a pedagógusok, iskolavezetők a helyi közélet meghatározói.