Leleményes öngondoskodók: összefogott a falu a kiskertért

Pázmánd - A magokból palánták lettek, a palántákat tegnap elültették, amikor kifejlődik a paprika, a paradicsom, óvodába, iskolába viszik, családok asztalára kerül. Kiskertet "kerteltek" a településen.

Kovalcsik Katalin

A  krumpli már mutogatja magát, a hagymából több holdnyit tudtak volna vetni, de arra nem volt szükség. Pénteken kannákkal vonultak az iskolások, később kis kerékpártúra után megérkeztek a legkisebb "napszámosok", az ovisok is. Leültek egy fa alá, elővették a kulacsokat, meghúzták a szörpöt, a teát, majd fogták pici kannáikat és elindultak a lajtoskocsi mellől, hogy belocsolják a frissen elültetett paprika, paradicsom palánták töveit.  Sulikertet  "kerteltek" a pázmándiak, dolgozott hivatali alkalmazott, tanárnő, általános iskolások, és olyan segélyezettek, akik úgy gondolják, ha rászorulnak is a támogatásra, nem baj, ha közben dolgoznak egy kicsit  a betevőért. Ha másutt nem jutnak hozzá, hát a közösben.

 

 

Tavaly Nádasdladányban műveltek közös konyhakertet, idén Pázmánd sikeres pályázatával formálódik egy falu kertje. Egyelőre palántáznak, később locsolnak, kapálnak, és őrzik is az iperedő termést, hogy jusson belőle azoknak, akik megdolgoztak érte.
A  Deák Ferenc  utcából Kiss Tibor a mezőgazdasági  gépekkel előkészítette a körülbelül kétezer négyzetméternyi  önkormányzati területet a Deák utca és a Bágyom-patak közötti területen. Tegnap délelőtt  iskolások érkeztek, hogy a több ezer  palántát elültessék.
- A paprika úgynevezett töltenivaló, de kaptunk egy kis erőspaprika-palátát is - ismertette a földbe került  magok, palánták sorát Hollósi Attila  önkormányzati képviselő, a népjóléti bizottság elnöke. - A krumpli fajtáját nem tudom megmondani, de már bújik ki a földből, bár egy kicsit elkéstünk a vetésével.
A település az Élelmiszer-lavina pályázaton nyert  500 ezer forintot, abból vásárolták meg a kerthez  valókat.
- Úgy gondoltuk, hogy azok a pázmándiak, akik rászorulnak a támogatásokra, jöjjenek és segítsenek a kert művelésében - folytatta a  képviselő. - A burgonya vetésekor is tizenöten eljöttek, mindnyájan, akiket kiértesítettünk  a támogatottak közül.

 

 


Fél éve a települési támogatásra szorulók  akkor jutnak hozzá a segélyekhez, ha  hozzájárulnak  a falu gyarapodásához.  A vállalkozók sem maradtak ki a munkából, az egyik őstermelő - neve a falubeliek előtt nem titok, de az újságban nem akart megjelenni - vállalta, hogy a magokból palántákat nevel. Nem kis munka volt, hiszen a területen több sorban álltak a palánták. Számuk többszámjegyű, ezerötszáz paprika, ötszáz tő paradicsom,  ráadásként 2-300 a csípős paprika! Kilenc mázsa burgonya-vetőmagot tettek a földbe, a hagymamagból 200 négyzetméternyit  vetettek, de futotta volna egy hektárra. Későn kapták meg a magokat,  a pályázat kora tavaszi volt, gyorsan kellett cselekedniük. Szerencsére mindenhez hozzájutottak, amiről úgy gondolták, jó lesz az őszi befőzéshez, a lecsószezonhoz, burgonya-tároláshoz.  Az iskolásoknak ez a kert tulajdonképpen gyakorlóterep  lesz, technikaórájukat tarthatják  a  földnél, munkájuk hasznát is láthatják, mi több, amikor  érik a paradicsom, a paprika, vagy már ki lehet fordítani a krumplit, készülhet belőle az ebéd, a  saját munkájuk gyümölcsét falatozhatják. 
- Nyárra is beütemezzük, hogy mikor,  kik jönnek kapálni, locsolni - fűzte hozzá Virányiné Reichenbach Mónika polgármester asszony. -  A termésből kapnak a rászorultak, az óvoda, az iskolakonyha, előbb-utóbb így szeretnénk önfenntartók lenni.
- Az elosztás nagyon egyszerű lesz - vette vissza a szót a képviselő. - Van egy munkanapló, abban vezetjük ki,  hány alkalommal jelenik meg. Mindenki tudni fogja, mikor van munka, annak megfelelően részesülhet a terményből, ahányszor kivette a részét a tennivalókból. Jövőre szeretnénk bővíteni ezt a kezdeményezést, ez az év  kísérleti. Ha úgy látjuk, növeljük majd a vetésterületet, hiszen van még telke az önkormányzatnak. A hozzáállás eddig nagyon pozitív. Akik az első alkalommal itt dolgoztak, köszönték, hogy pályázott ilyesmire a családsegítő. A fő pályázó Vajda Rita volt, én úgy kapcsolódtam be, mint a mezőgazdasági ismeretek tanára.
A községben  huszonhárman kapnak bérpótló juttatást, nekik  illetve azoknak szóltak a  munkáról, akik rendszeres szociális, valamint átmeneti  segélyben részesültek.
- Az is cél, hogy akik eddig nem művelték otthon a kertjüket, jövőre kedvet kapjanak. Ha a hátsó  kertben nem gaz fog nőni,  hanem paprika, paradicsom, előrébb leszünk. 

 



Ahogy a Vajda családnál  is. Adrienn és édesanyja,  Gizi  néni örömmel mutatta meg a lassan kiüresedő  kamra polcairól  felhozott befőtteket, a paradicsomlét, és megkóstolhattuk a szörpöket is.
- A  kertünkben szinte minden megterem, ami a család konyhájára szükséges - mondta felváltva anya és lánya.  -Szedjük a krumplibogarat, nem permetezünk, előállítjuk, amire szükségünk van,  hogy ne kelljen vásárolni. A családban hatan vagyunk,  ennek megfelelően műveljük a kertet, de állatot nem tartunk, elég a gyümölcsös.

Mi lesz a falusi kosárkában?

- Az utcabizalmi-hálózat egy ideje már működik Pázmándon. Az utcabizalmiak, de a helyi lakók is vállalták, hogy vigyáznak az iskolakertre, a növényekre, a növekedő terményekre.

- A kert bejáratánál egyelőre néhány egynyári virág jelzi, hogy különleges helyen jár az idegen. Készül a tábla, amelyre fölkerül a tájékoztatás: Iskolakert.

- A pázmándiak a megyenapon megjelentek saját termékeikkel. A falusi kosár bort, lekvárt, szalámit, de még szappant is tartalmaz, készül róla egy weblap is.

Szerintem - Kovalcsik Katalin jegyzete

Nem értem, hol alakult ki a törésvonal, mikor veszítették el létjogosultságukat a konyhakertek. A tágabb családunkban él, dolgozik, fára mászik, kapál, szüretel, permetez egy  hatvan felé közeledő asszony, aki viszont azt nem érti, hogyan lehet fűvel bevetni, csak virággal  díszíteni egy ház tágas udvarát?  Az elhanyagolt  udvar ismeretlen előtte,   ahol nem kapirgál a tyúk, ott növekszik a hagyma,  a saláta. Hasznosítja a kert minden szegletét, mert így  látta az öreg szüléktől,  a nagymama vitte magával a piacra, ahol a fölöst eladták. Nem gazdagodtak  meg belőle, de mindig volt mit a tejbe aprítani. A tejet a szomszédtól vették, mert a jószág ellátása már nem fért bele a szőlőművelésbe, a gyümölcsszüretbe, a házikerti teendők sorába.  Ma meg arra próbáljuk megtanítani a falun élő emberek egy részét, hogyan kell kertet művelni?!  Az emberiségnek sok mindent meg kell  tanulnia, ha életben akar maradni e földön, de hogy az előbbieket is?!   

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!