Még a visszhang is erről beszél

Besnyőn ül a nézők, falubeliek között Lezsák Sándor parlamenti alelnök az iskolából kihozott széken, a zöld füvön. A szabadtéri színpadon a csengettyűsök fesztiváloznak a házigazda Szironta együttes meghívására. A szironta amúgy a mezei boglárka népies neve, erre keresztelték a kis zenekart alakulásukkor. Lezsák Sándor tavaly Székesfehérváron hallotta őket muzsikálni, s beleszeretett e nem túl régi műfajú zenélésbe, vagy mondhatjuk úgy, hogy megragadta szívét  a lelkes besnyői társaság. Az elmúlt hét végén kicsit sűrű lett mindenkinek a vasárnapja, mert a parlamentben Mindszenty József  emlékére tartottak konferenciát, amelyre meghívta az alelnök a Szironta együttest zenélni. S ugyanezen napon volt Besnyőn az országos csengettyűs-találkozó is! Megoldották. A szirontás fiatalok délelőtt zenéltek Budapesten, az alelnök is részt vett a konferencián, majd mindegyikük megérkezett Besnyőre. A fiatalok zenéltek, az alelnök hallgatta őket, lapunk pedig a hungarikumokról kérdezte a politikust, aki a parlament hungarikum-munkacsoportjának elnöke is. Szerinte a Szironta bízvást pályázhat a hungarikum minősítésre...

- Alelnök úr! Az utóbbi időben gyakran hangoztatott kifejezés a hungarikum, amely valamiféle magyar sajátosságot takar. Mi az oka, hogy az érdeklődésnek ennyire a homlokterébe került e fogalom?

_ Az UNESCO megalkotta a világörökségről szóló törvényt, amelyet 199 ország elfogadott. Magyarország is közéjük tartozik, sőt, az első négy-öt között lesz, amelyik saját törvényt alkot a magyar örökségről. Úgy gondoltuk, ez így természetes. A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca elkészítette a tervezetet, én magam ezer példányt küldettem szét, társadalmi vitára bocsátva a tartalmát. A parlamentben már három éve megalakult néhány tárca, az MTA, s a Művészeti Akadémia részvételével a hungarikum-munkacsoport...

- ... amelynek ön az elnöke. A hungarikum kifejezés olyan egyértelmű? Mi fér bele?

- Az én értelmezésem szerint olyan magyar érték, magyar jellegzetesség, amely öregbíti hírnevünket itthon és a világban. Lehet bármely kincs, tájérték, őshonos növény, állat, szellemi termék, eszköz, találmány, étel, ital, életmű, amely a mi értelmezésünkben kötődik a Kárpát-medencei hagyományokhoz, a hazához. A hungarikumok az ország kirakatába helyezhető dolgok, de messze nem csupán tárgyak! S a hungarikumok mögött annyi érzés, szokás, erőfeszítés, szépség és tradíció rejtőzik! Az ízeket és színeket nem lehet múzeumba zárni, az eleven hagyomány tartja életben azokat.

- Nem fél, hogy lejáratódik a kifejezés?

- Nem. Azt szeretném, ha minél nagyobb lenne a választék. A törvény a települési önkormányzatokra testálja, hogy gyűjtse össze, s nevezze meg a helyi értéktárát alkotó saját hungarikumait, amelyet minden évben nyilvánosságra hoz. A helyi érték minősítés megvonható, ha silánnyá, méltatlanná válik a korábbi elismerésre. A múltkor én is pórul jártam, nemzeti trikolórba öltöztetett külföldi fokhagymát vettem. Nos, a csalást büntetni fogjuk.

- Személyek pályázhatnak a helyi értéktárba kerülésre?

- Igen, az általuk alkotott vagy képviselt értékkel. Magyar specialitás a szikvíz, a szódavíz, mintegy tízezren foglalkoznak az előállításával, árusításával. Az ásványvizek veszélyeztetik ezeket, pedig tudunk olyan családról, amelyben három generáció óta szódások. S a fröccs csak szódával jó! A háziasszonyok szerint a palacsintatészta is csak szódával lesz olyan, mint megszoktuk. De a helyi érték birtokosa az az asszony, aki a faluban elismerten a legfinomabb kalácsot süti, s a böllér, akit télvíz idején kézről kézre adnak, vagy a mesemondó, a helyi népművész, akik kitartóan őrzik a tradíciókat. Életműként hungarikum a Kodály-zenetanítási módszer, vagy a Pető-mozgásszervi gyógyító módszer. S természeti jelenség, mint a tihanyi visszhang, vagy az alföldi délibáb. A helyi értéktár alapján a megyei önkormányzat összeállítja a megyei örökség listáját, ez a megyei értéktár. A helyi érték a település címerének viselésére jogosult, a megyei a megyei címerére. Ha az ország anyagi helyzete lehetővé teszi, támogatni szeretnénk, adókedvezménnyel, egyéb módon segítenénk a hungarikumok birtokosait.

- Magyar értékek nemcsak e kis haza határain belül lelhetők fel... Hogyan lehet hungarikummá minősíteni valamit Erdélyben vagy Kárpátalján?

- Természetesen beleértjük a határon túli területeket is. Az ottani önkormányzatok miért ne állíthatnák össze a saját helyi értéktárukat? Terveinkben szerepel a Kárpát-medencei értéktár összeállítása, amely nem sértheti senki nemzeti önérzetét. A nemzeti emigráció megőrzött értékeit is számba vesszük, gondoljunk csak a rodostói emlékházra! Ahol Rákóczi fejedelem, s Mikes Kelemen ette a száműzöttek keserű kenyerét. Ez is a mi kincsünk.

- Az alelnöknek mi jut eszébe elsőként, ha a hungarikum szót hallja?

- Szívesen válaszolnék, de nem teszem. A munkacsoport elnökeként különösen óvatosan nyilatkozom, nehogy részrehajlással vádoljanak. Nagy önfegyelem szükséges, hogy ne értékeljék úgy: odaálltunk valamely termék vagy személy mellé, mások rovására. A Lakitelki Népfőiskolán már tizenöt éve hungarikum-konferenciát tartottunk, s Medgyasszay László és Simicskó István képviselőtársaim 2008-ban önálló képviselői indítványt nyújtottak be hungarikum-ügyben. Azt elárulhatom, hogy szívügyem a tájházak védelme. Mindent megteszek fenntartásukért, pártolásukért.

- S megmondja, milyen kutyát tart?

- Két kuvasz, Talpas és Csillag őrzi a házat.

- Hányadik órában járunk a hungarikumok megőrzéséért?

- Van, amelyiknél a 24. órában, s van, amelyik hungarikum azt várja, hogy felfedezzék, megerősítsék. Hiszek benne, hogy az érték érték marad, s a kormányzat kötelessége ezeknek helyzetet teremteni. A hungarikum-törvény balzsam lehet e megviselt, rossz idegrendszerű Kárpát-medence lakóira. Az érték mögött ugyanis az értékteremtő ember áll, aki sikerélményt kap elismerése által.

- A lakiteleki sátor óta nem lett kevesebb a feladata...

- Valóban nem. Besnyőről hazaigyekszem, a kisvasutak megmentéséért készítünk elő munkacsoportot. Meg kell menteni, nyereségessé tenni a bugaci kispöfögőt és társait! A keskeny nyomtávú vasutak is hungarikumok!

Lezsák Sándor

Költő, tanár, politikus, a Lakitelki Népfőiskola alapítója.
Két verseskötete jelent meg, és ő írta Szörényi Levente Attila, az Isten kardja című rockoperájának dalszövegeit.
1987 szeptemberében  háza kertjében alakult meg  a Magyar Demokrata Fórum, amelynek 1988-tól 2004-ig elnökségi tagja, 1993 és 1994 között ügyvezető elnöke. 2006-tól a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. A 2010-es  választások után ismét megválasztották az Országgyűlés egyik alelnökévé.