Elhúzódó perek, tervezhetetlen tárgyalások?

Alaptétel: a bíróságok jogalkalmazók, a  törvényeket végre kell hajtaniuk.  Ez persze nem jelenti azt, hogy  ne  legyen szakmai véleményük bizonyos változtatásokról, amelynek hangot is adnak.  Meggyőződésük szerint  nyilván van politikai álláspontjuk  is,  ezt azonban megtartják maguknak.  Nem politizálnak, és munkájukat nem befolyásolhatja, kivel szimpatizálnak.  Ez így van jól!  Ezért aztán felmérésekkel alátámasztott szakmai érveik voltak azzal az indítvánnyal szemben, hogy ötös tanácsban (két bíró, három ülnök) tárgyalják   az úgynevezett kiemelt ügyeket. Az utolsó pillanatban az ötös tanácsot indítványozó  Lázár János kérte, hogy ezt vegyék ki a  törvénytervezetből.  Kivették, mert  nem lehetett   volna ésszerűen megcsinálni. Így hát maradnak a hármas (egy bíró, két ülnök) tanácsok. Tudni kell, hogy Fejér megyében az átlaghoz képest  sok a kiemelt ügy: 50 minősül ilyennek. A hatályos szabályok alapján tárgyalják azokat,  ám az már más kérdés, hogy  ki mennyire tartja a kiemelt ügyeket egyúttal politikai ügyeknek is. Erről is szót ejtettünk a Fejér Megyei Bíróság elnökével, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjával, Soós Gyulával.

- Sarkos véleményeket hallani, olvasni. Például azt, hogy koncepciós pereket alapoz meg, sőt, kényszervallatásra ad lehetőséget a büntetőeljárás módosítása. Pláne a kiemelt ügyekben. S hadd kérdezzem meg, hogy mi a véleménye a Szilvásy-ügyről?

- Ezeket a véleményeket én nem akarom minősíteni. Nyilván az a feltételezés is motiválja a nyilatkozókat, hogy kétharmados többség birtokában bármit meg lehet csinálni. A Szilvásy-ügyről sincs különösebb véleményem. Elkezdődött egy eljárás, be is fejeződik majd. Abban viszont biztos vagyok, hogy a bíróság a hatályos törvények, a szabályosan lefolytatott bizonyítási eljárás alapján dönt.

- Biztosan így lesz. És az is biztos, hogy a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma kemény hangú véleményt fogalmazott meg, több pontban is alkotmányellenesnek tartva a büntetőeljárási törvény módosítását. Ide sorolják például azt, hogy bizonyos ügyekben a legfőbb ügyész dönti el, mely bíróság az illetékes. Az ügyészség a bíróság fölé kerül?

- Ez egyfajta kontrollt feltételez, és azt jelzi, hogy nagy a bizalmatlanság a bíróságokkal szemben. Érthetetlen, mert eddig is dolgoztunk rendesen. Úgy látszik, nagyobb a bizalom az ügyészségben. Megjegyzem, eddig is megvolt a lehetőség a kijelölésre, 2010. december 31-én , a büntetőeljárási törvény módosításával a Legfelsőbb Bíróság bármelyik tanácsa kijelölheti azokat a bíróságokat, amelyek a kiemelt, nagyobb ügyeket letárgyalják. Éppen azért, mert néhány bíróság - például a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság - nagyon leterhelt. Csakhogy mostantól a legfőbb ügyész teheti ezt meg, és ez kényes kérdésekre is okot adhat. Az általános illetékesség szabálya törik meg ez által, és az önálló hatalmi ág sérül azzal, hogy nem a bíróság, hanem az ügyészség hozhat ilyen döntést.

- A gyakorlatban ez nemcsak a bíróság, hanem adott estben a bíró kijelölését is jelentheti, hiszen van olyan bíróság, ahol egy büntetőbíró dolgozik. Mi a szakmai indok?

- Nem tudom megmondani, talán az, hogy gyorsabban döntsenek bizonyos ügyekben. Mindenesetre a módosítás feszültséget okozhat a bíróság és az ügyészség között, és itt helyben is találgatásokra adhat okot. Az új szabályok szerint egyébként nem a bíró, a tanácselnök, hanem az ügyész kérdez majd először a tárgyaláson, aztán a védő, végül a bíró. Valamikor, a '90-es évek végén küzdöttünk ezért, most azonban valamelyest más hangsúlyt kap az egész. Ráadásul tervezhetetlenné teszi a tárgyalásokat, el lehet húzni a pereket. A kiemelt ügyeket tekintve egyébként talán a legleterheltebb bíróság vagyunk az országban, Borsodban például, ahol kétszer annyi bíró dolgozik, feleannyi ilyen ügy van.

- A kiemelt ügyekben 120 órára emelkedett az őrizet ideje, és az ügyvéd az első 48 órában jelen lehet, de kérdéseket nem tehet fel. Ez mire jó?

- Nem tudok rá válaszolni. Találgatásokat lehet hallani. Van, aki azt jósolja, hogy a kihallgató szoba egyik oldalán ott ül majd az ügyvéd, a másikon a gyanúsított, és nem kommunikálhatnak. Nyilván az a valószínű, hogy a gyanúsított nem akar megszólalni két napig. A védelemhez fűződő európai alapjogokkal és chartákkal ütközhet ez a törvényi rendelkezés. Többféle véleményt hallani innen is, onnan is, mi azonban csak szakmai kritikát fűzünk az egészhez. A jogszabályt azonban alkalmaznunk kell, ezért felállítunk olyan tanácsokat, amelyek a kiemelt ügyeket soron kívül tárgyalják. Azon már lehet vitatkozni, hogy lehet-e alkalmazni a bíróra az objektív felelősséget, ha nem rajta múlik, hogy az előírt 60 napnál később fejeződik be a kiemelt ügy. Például a szakértő nem nyújta be időben a véleményt. Mindegy, mert az objektív felelősség alapján, ha bármilyen okból elhúzódik az ügy, a bíró alkalmasnál jobb minősítést nem kaphat.

- A legnagyobb vitát talán a bírák nyugdíjazása váltotta ki. Fejér megyében ez mit jelent?

- Az Európai Bizottság is kifogásolta a bírák nyugdíjazásának alaptörvénybe iktatott szabályait. Mert diszkrimináció állhat fenn a mostani és a későbbi bírói kar között az eltérő nyugdíjkorhatár miatt. Ráadásul, mindössze hat hónapos az átmeneti időszak. A nyugdíjba vonuló gyakorlott bírák nem tudják átadni tudásukat a fiatalabbaknak. A megyében jövőre 6 bírónak kell nyugdíjba mennie, köztük több tanácselnöknek. Fejenként 100 folyamatban levő ügyet kell átszignálni, ugyanígy a helyükbe lépőknél is. Ez 1200 ügy, nem is beszélve a bírósági titkárok ügyeiről. Ráadásul azt sem tudjuk, megmarad-e a távozók státusza. Egy ideje minden bizonytalanná vált a bíróságokkal kapcsolatban, és ez számunkra a legrosszabb.

A bíróságok napja megyei kitüntettjei

Minden évben, július 15-én ünnepelik a bíróságok napját. Ilyenkor  kitüntetéseket adnak át Budapesten a kiváló munkát végző bíráknak, tisztviselőknek.  A Fejér megyei kitüntetettek: a Juhász Andor-díj ezüst fokozatát kapta Hegyi Antalné megyei bíró, a polgári fellebviteli tanács tagja.  A Juhász Andor-díj   bronz fokozatát vehette át Cser Gáborné  főosztályvezető, a gazdasági hivatal vezetője. Címzetes megyei bíró lett Veresné  Aporfi Márta bicskei városi bíró. Hárman kaptak tanácsosi címet: Bertalan Ferencné,  a fehérvári munkaügyi bíróság  irodavezetője, Zsigovitsné Erdélyi Andrea  és  Szívós Károlyné, ők ketten a megyei bíróság tisztviselői.