Mértékkel rágózni

Mi van akkor, ha egy kisgyermek rágózik? – tettük föl a kérdést elsőként Végh Ágnes fogszabályozó szakorvosnak, tapasztalva, hogy egyesek már elég korán, óvodásként használják a rágógumit.

- Semmi – válaszolta a fogorvos, arra utalva, hogy a fogaknak rosszat nem tehet. Már ha cukormentes változatot kap a gyerek és nincs egész nap a szájában a rágó. Arra nyilván oda kell figyelni, nehogy a kisgyerek le-vagy félrenyelje a rágógumit.

– Fontos azonban megemlíteni, hogy a rágógumizás nem helyettesíti a fogmosást! Arra jó, hogy helyreállítsa a száj ph-értékét étkezés után, illetve, hogy kellemes legyen az ember lehellete. Evést követően csökken a ph-érték, savas közeg alakul ki, ami nem jó a fogaknak. A rágózás ezen segíthet. A fogmosás is persze, de a legújabb protokoll szerint ez már nem közvetlenül étkezés után ajánlott, hanem 1-2 órával később. Azért, hogy az amúgy is savas közegben lévő, érzékeny fogakat ne sértsük meg a dörzsöléssel – tudtuk meg Végh Ágnestől.Hozzátette: az ész nélküli rágózás nem ajánlott, mert nagyobb gyerekeknél esetleg állkapocsízületi problémákat okozhat a folyamatos terhelés miatt. Ő legalábbis tapasztalt összefüggést a hozzá járó, már maradandó fogakkal rendelkező fiatalok rágózási szokásai és az ízületi probléma között. A doktor ezért azt javasolja: vagy ne mindennap, vagy csak napi pár órát használja a gyerek a rágógumit.

A fogápolást minél korábban érdemes elkezdeni. Miután a kisbaba szájában megjelent az első fog, néha gézzel át kell törölni, hogy ne maradjon rajta lepedék. Jöhetnek aztán a különböző, életkornak megfelelő fogkefék, amit először rágcsálhat a kicsi, majd jó, ha a szülő is átdörzsölgeti a fogakat. Fogkrémet 2 éves kortól ajánlott használni, akkor is íz-és illatmenteset, mert azt kevésbé lesz kedve szopogatni, lenyelni a lurkónak.

Végh Ágnes úgy tapasztalja: elég sok a rossz fog a fiataloknál, s elkél a szabályozás is. Fotó: Koppán Viktor

Na. de mi van akkor, ha a gyerek sem maga, sem szülővel nem akarja a fogmosást? Végh Ágnes szerint valahogy mindenképpen rá kell venni arra, hogy a szülő is megtisztogathassa a fogakat, hiszen az a biztos. Minél előbb érdemes bevezetni ezt a rutint, ha lehet, naponta kétszer, játékosan. Így megelőzhető a korai fogromlás, s később is jobb állapotúak lehetnek a fogak.

A fogorvos megemlítette még, hogy a szülőknek érdemes odafigyelni az úgynevezett hatos fogakra, a leghátsókra, amelyek már nem tejfogak, s 6 éves kor táján kezdenek kinőni. Ezekre nagyon kell vigyázni, mert sokszor kimaradnak fogmosáskor.

A rágózás lelki háttere

Borsi Andrea gyermekpszichológus rámutatott: a rágózás, mint szájjal végzett cselekvés örömforrás és egyben a megnyugtatás eszköze. Ha túlzásba viszik, a háttérben lelki okok húzódhatnak, ami szakember segítségét igényli. Manapság gyakori, hogy kisgyermekek is rágóznak, ami mögött a szorongások enyhítése, az önnyugtatás vágya, a fogak használata miatt az indulatok elfojtása állhat. Ha a fogakat a gyermek ápolja, a rágózás nem okoz változást a személyiségében, sőt, ha éppen szorongó vagy indulatos, akkor lelki egyensúlyt teremt. Ám törekedni kell a gyermek lelki életének ápolására, ne váljon a rágó e munka helyettesítőjévé!