2010.06.14. 05:29
Mégis kelendő a bölcsész és a jogi diploma!
Budapest - Meglepően gyors munkába állás, a kapcsolati tőke használata és stabil munkaviszony - a többi között ezek az ismérvek jellemzik a magyar frissdiplomások elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
Többségük a diplomázás után 3,6 hónap után elhelyezkedett. Meglepő, de a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban kelnek el . Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál. Rosszabb a helyzet a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.
A pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak kismértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól. Az orvosi, de a jogi, pedagógusképzés és informatika területeinek végzettjeire ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.
Többségük a diplomázás után 3,6 hónap után elhelyezkedett. Meglepő, de a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban kelnek el . Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál. Rosszabb a helyzet a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.
A pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak kismértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól. Az orvosi, de a jogi, pedagógusképzés és informatika területeinek végzettjeire ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.
A pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak kismértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól. Az orvosi, de a jogi, pedagógusképzés és informatika területeinek végzettjeire ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.
A pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak kismértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól. Az orvosi, de a jogi, pedagógusképzés és informatika területeinek végzettjeire ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.
A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A felsőoktatási tézmények szerepe viszont csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrierirodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez. A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban.