2022.07.26. 09:33
Makrogazdasági szempontból is sikeres volt a magyar válságkezelés
Az MNB addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Mit mutatnak a számok?
Az elmúlt időszak kihívásainak kezelése és a globális infláció megugrása hazánkban is a figyelem középpontjába állította a gazdaságpolitikai kérdéseket – írja a Világgazdaságban megjelent cikkében a Magyar Nemzeti Bank két ügyvezető igazgatója Baksay Gergely és Kuti Zsolt.
A gazdaságpolitikával kapcsolatos párbeszéd élénkülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is örömmel figyeli, ugyanakkor a jegybank álláspontja szerint a közbeszédet megilleti a jog, hogy objektív tényeken alapuló mederben folytatódjon a folyamatok értékelése. Surányi György a 2022. július 8-án megjelent Friderikusz Podcastban fejtette ki véleményét az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, a válságkezelést és az MNB monetáris politikáját illetően. Ebben a cikkben az interjúban elhangzott kijelentésekre és félreértésekre kívánunk reagálni.
Eredménytelen megszorítások a Bokros–Surányi-csomagban
1. Surányi György kritizálja a Covid-járvány és a folyó energiaválság kezelését, miközben példaként említi saját gyakorlatából a Bokros–Surányi-csomagot. A Bokros–Surányi-csomag a támogatói szerint is megszorító jellegű volt, szemben a most folyó, támogató típusú válságkezeléssel, miközben eredményessége elmaradt a jelenlegi válságmenedzsmentétől. A költségvetés hiánya csak egyetlen évben, 1996-ban mérséklődött, de akkor is 4,4 százalék maradt, és 1997-ben már visszaemelkedett 5,6 százalékra.
2. Az 1995-ös csomag ráadásul nagy árat fizettetett a szerény eredményért. Az árfolyam tudatos gyengítése és az infláció szándékos emelése következtében megállt az inflációnak a rendszerváltás óta tartó stabilizációja, és ismét gyorsulni kezdett az áremelkedés üteme. Az infláció az 1994. évi 18,8 százalékról 1995-re 28,2 százalékra nőtt, a családok reáljövedelme zuhant, a fogyasztás 1995-ben 6,5 százalékkal, 1996-ban pedig további 2 százalékkal mérséklődött.
3. Surányi György kritizálja, hogy a forint árfolyama 15 év alatt 50 százalékot gyengült. Érdemes ezt szembeállítani azzal, hogy első jegybanki elnöksége alatt 95, a második alatt pedig 78 százalékkal értékelődött le a forint. Nemcsak a Bokros–Surányi-csomag élt az árfolyam-leértékelés eszközével, hanem éppen ez – a csúszóleértékelés – volt a Surányi György által irányított monetáris politika legfontosabb eszköze.
A sikeres válságkezelés eredményeként az elmúlt hatvan év leggyorsabb gazdasági kilábalása ment végbe
4. Az interjúban elhangzott állításokkal szemben a makrogazdasági mutatók alapján a hazai válságkezelés nemzetközi összevetésben is sikeres volt. Egyértelműen mutatja ezt, hogy gazdasági fejlettségünk 2019 és 2021 között az EU átlagának 72,8 százalékáról 75,9 százalékára emelkedett. Ennek alapja, hogy a magyar GDP 2021-ben 7,1 százalékkal bővült, ez az 1970-es évek vége óta a legmagasabb növekedési ráta. A gazdaság másfél év alatt ledolgozta a Covid-válság okozta visszaesést, szemben a 2008–2009-es pénzügyi válsággal, amikor ehhez 6,5 év kellett.
5. A sikeres válságkezelés legfontosabb, hosszú távon ható eredménye, hogy a gazdaság termelőkapacitásai sértetlenek maradtak, így a 90-es évek válságkezelésével szemben nem sérült hazánk hosszabb távú növekedési képessége. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma már 2021 nyarán visszatért a járvány előtti szintjére, ellentétben a korábbi válságokkal, amikor ehhez hosszú évekre volt szükség, miközben a Bokros–Surányi-csomag egyenesen a munkanélküliség emelkedését okozta. A piacgazdasági átmenetet követően ma dolgoznak a legtöbben Magyarországon, a munkanélküliség 2022 májusában mindössze 3,5 százalék volt.
Az árstabilitás felborulását a globális inflációs környezet és az egymást követő válságok okozták
6. Surányi György a járvány előtti hónapokat hangsúlyozva említi, hogy az infláció már a járvány előtt trendszerűen emelkedett és túlzott mértékű volt. Az igazság ezzel szemben az, hogy 2017–2020 között az átlagos infláció pontosan 3,0 százalék volt Magyarországon, ami megegyezik a jegybanki céllal. Ez az átlag meglehetősen stabil áremelkedési ütem mellett alakult ki. Ebben az időszakban 48 hónapból 44-szer, vagyis az esetek több mint 90 százalékában az infláció a jegybank által kijelölt 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávon belül alakult. A Magyar Nemzeti Bank tehát kiemelkedően sikeres volt az elsődleges céljának elérésében, miközben jól teljesített a többi jegybanki mandátum tekintetében is. Ráadásul a járvány után megváltozott globális inflációs környezet következtében emelkedő inflációra az MNB az európai uniós jegybankok közül elsőként reagált.
7. Az interjú a jelenlegi infláció okait is a járvány előtti időszakban keresi. Az infláció azonban több hullámban érkezett meg a világgazdaságba és Magyarországra is. A kellemetlen valóság az, hogy a járványt követően új időszámítás kezdődött a világgazdaságban: a gazdasági újraindulás következtében a kínálat nem tudott lépést tartani a hirtelen és erősen megugró kereslettel, így a kereslet-kínálati anomáliák megugró szállítási és nyersanyagköltségekhez vezettek világszerte. Ezt követte egy következő hullámban a globális energiaárak, majd pedig az élelmiszerárak világszintű emelkedése. Ezek a globális költségsokkok már az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően megkezdődtek, de a begyűrűzésük a fogyasztói árakba még jelenleg is tart. Ennek a következménye, hogy a világ számos országában, köztük az Európai Unióban és az Egyesült Államokban, több évtizedes csúcson van az infláció. Az Egyesült Államokban a június havi adat 9,0 százalék, ami 1981 óta a legmagasabb érték. Az Európai Unió átlaga 8,8 százalék, de egyes tagországokban meghaladja a 20 százalékot is.
8. Surányi György az aktuális infláció kapcsán megjegyzi azt is, hogy „nagyon szívesen megnézném azokat (mert azt soha nem hozzák nyilvánosságra) a modellszámításokat, amelyekben kimutatják ezt a bizonyos 80 százalékot”. Ezt az MNB 2021. decemberi Inflációs jelentése tartalmazza. A külső hatások – a fent írtak szerint is – elsősorban az energia- és élelmiszerek világpiaci áraiból fakadnak.
9. Az interjú állítása, hogy a jegybank szerint a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra. Ezt azonban a Magyar Nemzeti Bank sohasem állította, hanem rendszeresen és világosan kommunikált az inflációt befolyásoló tényezőkről, amelyek egyike a forint árfolyama. Ha régebbre visszatekintünk, akkor a 2014. decemberi Inflációs jelentés kiemelt témája részletesen bemutatja a forint-euró árfolyam inflációs hatását. A becslési módszertant a Magyar Nemzeti Bank tanulmányként publikálta is. Az árfolyam inflációs hatásának figyelése és az arról való kommunikáció természetesen azóta is folyamatos, és éppen az interjú publikálásának napján jelezte az MNB a közleményében, hogy „az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát, és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást”.
Fegyelmezett költségvetés, gyorsan reagáló monetáris politika
10. Megtévesztő tárgyszerű tévedés, hogy a járvány előtt a régiós országok költségvetési politikája sokkal fegyelmezettebb volt, mint a magyar. A valóság ezzel éppen ellentétes. A régió hét országa közül (Lengyelországtól Horvátországig és Romániáig) Magyarországon volt a második legalacsonyabb az átlagos költségvetési hiány 2010 és 2019 között (1. ábra). És csak Magyarország volt képes 2012 és 2019 között mindvégig a pozitív tartományban tartani az elsődleges (tehát kamatkiadások nélkül számított) költségvetési egyenlegét.
![](https://cdn.vg.hu/2022/07/5-zNtuonZz0lvAb-4fqiKvzNXTwR1Pp-NjijjcRmhI4/fit/646/472/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIzY2RmNzRjNjY2MzQzN2Q4ZTIwMTQ2Zjk3NWFiODRh.jpg)
11. Az interjú végén az hangzik el, hogy 2010 után emelkedtek az adók Magyarországon. Ezzel szemben az igazság az, hogy 2009-ben a tágabb régión belüli hét ország közül Magyarországon volt a legmagasabb az adócentralizáció (vagyis az összes adóbevétel a GDP arányában), míg 2021-re hazánkban a második legalacsonyabbra csökkent az elvonás mértéke (2. ábra). A mérséklődés meghaladta a GDP 5 százalékát, miközben a régióban jellemzően növekedett a GDP-arányos állami adóelvonás. A hazai mérséklődést elsősorban a munkát terhelő adók csökkentése okozta, amit a fogyasztási adók emelkedése csak kismértékben ellensúlyozott. Az adóreformoknak köszönhetően a hazai adóterhelés súlya tehát a munkát terhelő adókról a fogyasztási adók felé tolódott, és bevezetésre került a korábbinál jobban a munkára ösztönző egykulcsos jövedelemadó, miközben a gyermekesek adókedvezménye tovább javította a családok helyzetét.
![](https://cdn.vg.hu/2022/07/l_16dxxsNNYPWDydC16f4q8u0pKNDgAr7Onxyjs_CzQ/fit/682/489/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIzNjFkOGVhMWNkNDRlM2Q5YzViZDBlNDEzMjVlMjA0.jpg)
12. Végezetül az interjúban sokadik alkalommal elhangzott kritika, hogy az MNB elkésve és nem elkötelezetten lép fel az infláció ellen. Ezzel szemben tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank a megváltozott globális inflációs környezetre leghamarabb reagálva egy évvel ezelőtt az európai uniós jegybankok között elsőként kezdte meg kamatemelési ciklusát, amelynek eredményeként az alapkamatot eddig összesen – régiós és európai összevetésben is a legnagyobb mértékben – 915 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte. Emellett a monetáris szigorítási ciklus részeként a jegybank 2021 végéig fokozatosan lezárta és kivezette a válságkezelő programjait is. A járvány és a háború okozta tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. Ezért az elsődleges céljával összhangban az MNB a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Összességében megállapítható, hogy az interjú a régmúlt vegyes eredményeit megszépíti, a jelenbeli rendkívüli külső körülményekről pedig megfeledkezik, így torzítja a folyamatok értékelését. Sokkal pontosabb kép adódik, ha szembeállítjuk egymással a számszerű eredményeket.
Borítókép: Illusztrációfotó / Világgazdaság / Móricz-Sabján Simon