Krimi

20 órája

Elraboltak egy kislányt Ózdon, 16 millió forintot követeltek érte a szüleitől

Fényes nappal, az iskolából hazamenet rabolták el a kislányt.

MW

illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: Roman Chazov

Fényes nappal, az iskolából hazafelé menet rabolták el a 8 éves Horogh Tímeát, az  ózdi vas és acélgyár igazgatójának kislányát, 1995. május 29-én délután.
Miután a gyermek nem érkezett haza, a szülők értesítették a rendőrséget – olvasható a BRFK közösségi oldalán, ahol a 30 évvel ezelőtti bravúros nyomozás részleteit osztották meg a rendőrök.

A rendőrség eltűnésben nyomozott mindaddig, amíg nem jelentkezett egy férfi, aki telefonon közölte az édesapával, hogy náluk van a lánya, és csak 16 millió forintért hajlandóak visszaadni. 

Nagy erővel kezdődött meg a nyomozás; nemcsak a város, hanem az egész megye, sőt az ország rendőrei kutattak a kislány után.  A kitartó munkának köszönhetően a nyomozók 48 óra alatt kiderítették, hogy a gyermekrablók pontosan hol tartják fogva a kislányt. Ezután a különleges alakulat munkatársai rajtaütöttek a berekfürdői hétvégi házon, és sértetlenül kihozták a gyermeket. A három emberrablót elfogták.
A három férfi részletes beismerő vallomást tett. Elmondásuk szerint pénzszűkébe kerültek, ezért döntöttek a gyermek elrablása mellett. Az egyik  gyermekrablónak ugyanolyan korú kislánya volt, mint az elrabolt Horogh Tímea. 

Horogh Lajos akkori körülmények között módos embernek számított. Ezért rabolták el az ő kislányát a férfiak. A nyomozást egy legendás rendőr, Ignácz István vezette. 

Egy szép májusi napon,  pontosan 1995. május 29-én délután négykor érkezett a bejelentés a főügyeletre,  hogy a vezérigazgató 8 éves kislányát elrabolták és váltságdíjat követelnek. Már akkor rendelkezésre állt profi túsztárgyaló. Az elkövetők szépen felkészültek, és mindent megterveztek.Már napokkal korábban figyelték a kislány mozgását, és azt gondolták,  hogy iskolából hazajövet fogják elrabolni. Kifigyelték, hogy nem jöttek a gyerekért, aki ezért gyalog sétált hazafelé. Kocsival követték, megálltak mellette, próbálták rávenni, hogy szálljon be az autóba. Mivel erre a gyermek nem volt hajlandó, befogták a száját, és erőszakkal az autóba tették. Elhajtottak, azonban félúton lerobbantak. Ekkor kezdtek el pánikolni és telefonálgatni 

- adtak közre egy részletet a rendőr visszaemlékezéséből.

Tímea, egy korabeli újság fotóján
Forrás: Facebook

A gyerekrablók először a társukat hívták, aki az egész emberrablást kitalálta, ő egy másik autóval odament hozzájuk és úgy mentek tovább. A céljuk az volt, hogy Berekfürdőre egy előre kibérelt házba vigyék a kislányt, ahol addig terveztek maradni, amíg meg nem szerzik a pénzt. Az első telefonhívás a berekfürdői házból  érkezett a szülőkhöz. Ekkor már bizonyossá vált, hogy a kislány megvan és életben van, hiszen pénzt követeltek érte.
A rendörök a bázisukat a családnál alakították ki, folyamatosan csörögtek a telefonok. 

A szülők érthetően nagyon nehezen viselték a dolgot, az édesanya gyakorlatilag egyfolytában zokogott, az édesapa jobban tartotta magát. A nyomozás több szálon futott, aztán az az autó (egy Wartburg) hozott eredményt, amit szemtanúk láttak. Ebben vitték a gyermeket. Nem csak nyílt eljárásban nyomoztunk, aminek segítségével sikerült behatárolnunk, hogy hol lehet a gyermek és az elrablói. Egyszer beszéltünk is a kis Timivel. A kislány  egyébként nem kommunikált az elrablóival, nem fogadott el tőlük semmit. Nem evett és nem ivott. Egy bizonyos idő után már nem tudtak mit kezdeni a szüleit követelő síró gyerekkel. Folyamatosan őrizték, egy percre sem hagyták magára. Addigra már pontosan tudtuk, hol vannak, és a bevetési csoport körbe is vette a nyaralót. A kommandósok pedig lerohanták őket, a kislányt sérülésmentesen kihozták, az elkövetőket pedig elfogták.  

Az egyik gyanúsított T. Zoltán március 4-én szabadult a börtönből, a piacon találkozott a többi elkövetővel és elmondta nekik, hogy tud egy pénzszerzési lehetőséget, amiből ötmillió forint  lehetne fejenként. Ekkor még nem közölt semmi konkrétat, de két hét múlva már előállt a tervvel, hogy el kéne rabolni a Horogh lányát. Innentől megkezdődött a felkészülés.

Ha jól emlékszem, vagy három alkalommal próbálkoztunk az iskolánál, de mindig jött valaki a kislányért. Végül hétfőn fél 4-kor kimentünk az iskolához. Ekkor Horogh Lajos nem jött a kislányáért. Az iskola előtt vártuk a gyereket, aki először az osztálytársaival, majd gyalog, egyedül sétált hazafelé. Megszólítottuk, önként nem akart velünk jönni, ezért az öcsém a hátsó ülésre tuszkolta.  A kislány sírt, és kérdezte, hova visszük. Haza akart menni.  
Nyomozó kérdésére: a cselekmény végrehajtását megelőzően esett szó arról,  hogy mi lesz ha a szülők nem fizetik ki a váltságdíjat? Válasz: erre az esetre abban állapodtunk meg, hogy bántódás nélkül elbocsátjuk a kislányt, sőt abban az esetben is, ha riasztják a rendőrséget. Nem a gyerek ellen akartunk bármit is, csak a pénzt akartuk megszerezni

 - emlékezett vissza az egyik gyanúsított a történtekre.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!