IBS: lelki tényezők a betegség hátterében

Az előadáson elsősorban az irritábilis bélszindróma (IBS) pszichoszomatikus hátteréről beszélt. A jellemző tünetekkel járó, manapság egyre gyakoribb betegség a világ népességének 23 százalékát érinti, ám csak 35 százalékuk fordul orvoshoz. Még kisebb azok száma, akik szakorvoshoz, azaz gasztroenterológushoz kerülnek. Azoké, akik pszichiáterhez is eljutnak a betegséggel, szinte elenyésző. Pedig egyre inkább elismert: az IBS hátterében nem szervi okok, hanem lelki tényezők állnak.

Ahogy azt Túry Ferenc elmondta, a gyomor-bélrendszer a pszichoszomatikus betegségek által egyik leggyakrabban érintett terület. Bizonyítható összefüggés áll fent a stressz és a lelki tényezők, valamint a reflux és a gyomor-, valamint a nyombélfekély között, de ide tartozik az irritábilis bélszindróma (IBS) is. Régóta tudjuk ezt, nem véletlenül terjedt el a köznyelvben a „gyomorideg” kifejezés.

Míg a szemész szerint a szem a lélek tükre, addig a gasztroenterológus szerint a gyomor az. A tüneteknek pedig minden esetben árulkodó jelentése van, főként, ha ebben nemcsak a pszichoterapeuta, de a szakorvos is hisz.

Az IBS hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás, az viszont igen, hogy az ettől a betegségtől szenvedők személyiségében depressziós, kényszeres és szorongásos vonások vannak. Egy részük perfekcionista, azaz tökéletességre törekszik, míg mások a hatékonyság hiányától szenvednek, attól, hogy nem tudják megfelelően érvényre juttatni az akaratukat otthon vagy a munkahelyen. Az IBS-betegek érzékenyebbek a stresszre, amit nem is tudnak megfelelően kezelni.

A pszichiáter szerint a komplex terápiás program gyógyuláshoz vezethet, vagyis a gyógyszeres kezelés mellett mindenképpen javasolt a pszichoterápiás és a rehabilitációs kezelés is.