A MFME újdonsült elnöke szerint bárki könnyen kiszűrheti a hamis mézet

A családi méhészet munkájába középiskolás kora óta bekapcsolódó méhész szülei és nagyszülei 1989-ben együtt vágtak bele a megpróbáltatásokkal teli, de rengeteg szépséggel járó szakmába. A családi örökséget továbbvivő férfi immáron az ország egyik legnagyobb méhész egyesületének a mindennapjait irányítja, miközben a saját méhészetében 350 méhcsaláddal dolgozik.

Miért jelöltette magát elnöknek?

– Az elődöm, Nagy Gyula 20 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Az utolsó három évében a segítségére voltam, mondhatjuk, kijelölt az utódjának. A közgyűlés előtt többen bíztattak az indulásra, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem volt túljelentkezés a posztra .

Mekkora közösségért felel a MFME elnökeként?

– Jelenleg 576 taggal rendelkezünk, ez kilenc megyéből jön össze, ugyanis több megyén kívüli méhész is a mi egyesületünkbe lépett be. Nagyjából 35 ezer méhcsalád van regisztrálva hozzánk. Eléggé vegyes a kép: sokan egyedül dolgoznak, és a többség nem főállásban, hanem munka mellett végzi a tevékenységét. Valamennyire csökken a méhészek száma, a méhcsaládoké viszont nem.

Mi a méhészek legégetőbb problémája?

– Az átgondolatlan vegyszerezés. Ugyan zalai példa, de nemrég egy akácost nappal permeteztek, estére pedig az összes méh elpusztult. Mindenképpen együttműködésre kell törekednünk a mezőgazdaságban dolgozókkal, szükség lenne a normális párbeszédre. Az éremnek azonban két oldala van: szeretnénk, ha szólnának a permetezéseik előtt, ugyanakkor a méhészeknek is jelezniük kéne, mikor és hova pakolják ki a méheket, valamint figyelni, hogy ne okozzanak kárt a gazdák tulajdonában.

Az egy főre eső hazai mézfogyasztás évi egy kilogramm, ami az EU-s átlag felét sem éri el. Miért lenne fontos, hogy több mézet fogyasszunk?

– Az elsődleges szempont az egészségünk fenntartása és javítása. A méz ráadásul sokkal természetesebb, mint a cukor. Ezen kívül számos jótékony hatása ismert, persze mint mindent, ezt is mértékkel érdemes fogyasztani. Ha felugorna a fogyasztásunk 1,8–2 kilogrammra, a magyar méz nem szorulna exportra.

Mire figyeljünk oda a méz beszerzésekor?

– A legfontosabb, hogy termelőtől vásároljunk. Ez a vevőknek is jobb lenne, hiszen a méz olcsóbb a termelőnél, mint a boltokban. Az áruházi méz hőkezelésen esik át, míg a mienk gyakorlatilag nyers méz (nem pasztörizáljuk), ami egészségesebb.

Hogyan tudjuk elkerülni azt, hogy olcsó, nem megfelelő minőségű kínai mézet vigyünk haza?

– A kínai gyakorlatilag nem méz, a nagy részét nem a méhek hordják össze. Rizsszirupot és más oda nem illő dolgot is belekevernek, majd kémiai szerekkel kezelik. A sűrűsége is árulkodó lehet: ha a vegyes virágméz két hónap után is folyékony marad, akkor hamis a méz, az igazi ugyanis be­kristályosodik. Akad még egy módszer, vagyis ha bármilyen mézfajtát az ujjunkra csepegtünk, és nagyon szétfolyik, nem ragad, akkor az sem eredeti.

Létezik-e olyan platform, ahol közvetlenül az őstermelőktől vásárolhatunk?

– Még nem élesítették, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy közös termelői oldalt, ahol más termelők mellett a méhészek is kínálják majd a portékájukat. Egyébként sok méhészet – ahogy mi is – rendelkezik saját webshoppal, vagyis a vásárlók az otthonukból, kényelmesen is beszerezhetik a mézet.

Hogyan látja a szakma jövőjét?

– Európában az elmúlt tíz évben negyven százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára. A tavalyi vegyesméz árát az EU-n kívüli konkurencia annyira lenyomta, hogy sokan bent hagyták a kaptárakban, mert nem érte meg leadni, a fő bevételi forrásunknak számító akácra pedig az időjárás miatt évek óta egyre nehezebben alapozhatunk. Ha ez a tendencia folytatódik, sok méhész fogja feladni a hivatását. Az Agrárminisztérium az év elején emelt a támogatásokon, ez jó irány, de további segítségre lenne szükségünk.