Környezettudatosság a józan ész határain belül – erről mesél Németh Vera

Németh Vera azon izgalmas és mégis hétköznapi személyiségek egyike Fejér megyében, akinek életmódja, életvitele példaértékű mindazok számára, akiknek fontos a környezettudatosság, az arany középút a 21. század fogyasztói társadalma és az élhető élet között. Lavírozik ő is, mint mind­annyian, hiszen multicégnél dolgozik, mégis, a mindennapjait áthatja a környezettudatosság. Egy pár száz fős ökocsoport egyik vezetője, s közben párjával szabadbattyáni kis birtokát gondozza.

– Zalai gyerek vagyok – kezdi történetét Vera, aki egy 15 éves budapesti kitérőt is maga mögött tudhat életében: – Az ELTE-n tanultam geográfia szakon és még sok minden mást is, végzettségem szerint fényképész vagyok. Öt éve költöztem Szabadbattyánba a páromhoz, vannak állatok, és jó nagy kert, ahol növénytársítással, vegyszerek nélkül termelek ezt-azt és persze virágokból is sok van. Környezet- és természetvédelem a fő vonal, melyben autodidakta módon képzem magam, mellette az Öko-völgy Alapítvány külsős munkatársa vagyok, plusz egy multiban dolgozom, de ott is egy országos Zöld projektet viszek, hogy meglegyen az egyensúly – meséli s mosolyog. – Majd jött az ÖkoKör a településemen, amit egy budapesti képzés után indítottam. Ebből született egy közösségi csoport, ami később egyesült egy másikkal, s így lett a mostani csoport a Zöldellő Sárrét, amit Tóthné Balázs Katával, a sárszentmihályi ÖkoKör vezetőjével szeretnénk továbbfejleszteni egyesületté.

Nem radikálisan teszi a dolgát – mondja –, hanem sok kicsi lépésben, de az számottevő. Minden életterületen próbálja a fenntarthatóságot alkalmazni: háztartásban, vásárlásban, közlekedésben, a ház energetikai javításában, étkezésben, hulladékkezelésben egyaránt. Ezek alapján számítódik az egyén ökoló­giai lábnyoma is, hangsúlyozza. – Ott van például a takarítás: csak természetes, azaz nem kémiai úton előállított, a természetben is előforduló anyagokkal takarítok. Ecetet, szódabikarbónát, citromsavat és társait használom – sorolja Vera, kiemelve, hogy figyel a víz és az áram használatára is. „Szürkevizet” használ a WC esetében, tusol fürdés helyett, esővízzel öntöz, hogy csak néhányat említsünk a mindennapi tevékenységek közül. – A vásárlást célirányosan végzem, nem felindulásból, és csak a szükséges dolgokat veszem meg. Nem mellesleg viszek magammal textiltáskát, kosarat. Figyelek arra, hogy a vásárolt termék lehetőleg belföldi legyen – és azon belül is kistermelői –, de például az importkávéról nem tudok lemondani, így ennél maximum azt figyelhetjük, hogy fairtrade termékről van-e szó.

Szerencsére a településen van szelektív hulladékgyűjtő is, teszi hozzá, ahogy azt is: az üveget kivéve, de abból, ha sok gyűlik össze, elviszi gyűjtőpontra. – Viszont ennek a mennyiségét is próbálom redukálni úgy, hogy lehetőség szerint minimális vagy csomagolás nélküli termékeket vásárolok. De például palackozott italokat már egyáltalán nem veszünk, mert találtunk helyi szikvizest, ahol újratöltetjük a palackjainkat. Így a szelektív, amit kéthetente visznek el, kétharmadával csökkent! Ez is mutatja, hogy kis odafigyeléssel nagyon radikális lépéseket is tehetünk – mondja Vera, aki további bepillantást enged környezettudatos szokásaiba: – A ruháknál nem az aktuális divatot, trendet figyelem, hanem a tartósságukat, és hogy milyen módon, illetve miből készült. Bár szerencsére nem vagyok mániákus vásárolgató, így erről nem nagyon kellett leszoknom, csak már más szemmel vásárolok, más a nézőpont. Azt a kérdést fontos magunknak feltenni: tényleg szükségem van rá?

Rengeteg hasonló példát mondhatna még, de, mint hozzáteszi, a legfontosabb, hogy annyit tegyünk, amennyit a lehetőségeinkhez képest tudunk és bírunk. Nem kellenek drasztikus tettek, hanem apránként elindulni, és ezek majd a pozitív visszajelzés fejében ösztönöznek további lépésekre. Szabadbattyáni kertje pedig igazán jó terep a környezettudatosság megélésére: – A kertemben gyümölcsfák mellett van egy kis fűszer- és növénykertem, ahol vegyszermentesen, növénytársítással próbálkozom – kisebb-nagyobb sikerrel – a termesztéssel.

S közben a virtuális térben is segít összefogni azokat, akik szeretnének „zöldebben” gondolkodni. A Zöldellő Sárrét egy lassan 300 főt számláló csapat, és nekik szerveznek civilként eseményeket: ruhacserét, befőttesüveg-cserét, rászorulóknak gyűjtést, faültetést. – Persze a pandémia nem könnyíti meg a helyzetünket, de erre reflektálva decemberben ingyenes online workshopokat szerveztünk. Szóval nem tétlenkedünk, hanem tevékenykedünk, mert célunk a szemléletformálás, edukáció, közösségépítés.

Még nagyon sok tervük van, de – vallja be Wera – támogatás nélkül ez nagyon nehéz, mert munka és család mellett „szerelem-hobbiként” vinni ezt a szép, de nehéz feladatot, komoly erőfeszítést igényel. – Szeretnénk, ha az emberek rájönnének, hogy a pénzük szavazat, ezáltal saját jövőjük a kezükben van. Mert a környezetvédelem-fenntarthatóság nem ördögtől való, csak józan ész kell hozzá.