Néma tavasz, avagy tehetünk-e a klímaváltozás ellen?

Szinte eltűntek a rovarok, a madarak és egyéb megszokott, az ökoszisztémához tartozó számtalan élőlény. A madár- etetőink még havas teleken is üresek. Hozzánk évtizedekig rendszeresen jártak barátok, kollégák nagy számban, hogy szeptember körüli időszakban egy-egy kellemes közös hétvégét eltöltsünk. Mi magunk sem voltunk csendesen, de ha mégis elhalkultunk, felerősödött a madarak éneke, felfigyeltünk a mindenütt nyüzsgő rovarok tömegére. Láttuk, éreztük, hogy ebben a barátságos élettérben sokan élünk együtt békésen. 
Amikor a 60-as években elkezdtem a mezőgazdasági növényvédelmi, mezőgazdasági környezetvédelmi szakterületeimet művelni, már közismert volt Rachel Carson tengerbiológus, ökológus, író világsikert aratott műve, a Néma tavasz. Ez a megdöbbenést okozó, figyelemfelkeltést célzó műve elsősorban ránk, nagyrészt növényvédő szerekkel dolgozó, növényvédő szakemberekre volt nagy hatással. Szinte forradalmasította a növényvédelmi szakmát. Minden tevékenységünk abból indult ki, hogy az óvatos vegyszerhasználat legyen az alapfilozófiánk. A jól képzett értelmes szakemberek közreműködésével akkor nem is lett néma tavasz. 
Tudatosan csökkentek a vegyszeradagok, erősen mérséklődött a vegyszerelsodródás, speciális készítmények kerültek forgalomba, amelyek csak a megcélzott növényre, illetve a megcélzott kártevőre hatottak, a gépesítés szuper színvonalat ért el, használatba kerültek a biológiai megoldások, például a szúnyogirtásban is. Kár, hogy Rachel Carson ezt nem érhette meg. 
Most, miért tapasztaljuk a néma tavaszt? 
A jelen problémát a klímaváltozás okozza, totálisabb, globálisabb, átütő hatású eszközünk nincs ellene. Ha viszont e meglévő lehetőségeket feltárjuk, évről évre következetesen alkalmazzuk azokat, sokat mérsékelhetünk a kedvezőtlen változásokon. 
Azt tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás fokozatosan, a más ismert jelenségek felerősödésével jelentkezik. Az érintett szakemberek ehhez tudnak alkalmazkodni, még ösztönzi is őket a fokozódó kihívás. Nagyon helytelennek tartom, amikor hitelesnek tartott szakértők úgy foglalnak állást, hogy klímaváltozás mindig is volt, majd elmúlik. Szinte tétlenségre ösztönzi a tettre kész, tenni tudó embereket. 
Örülnék, ha a fenti gondolataim visszhangra találnának, vita alakulna ki a megoldás keresés érdekében. 

Szerző: Kupai József