Diákmunka: tiszta háttérrel biztosabb a dolgozni vágyók helyzete

Almát szedni a gyümölcsfaligetben, adatokat felvinni a számítógépre a multicégnél, szervezési munkálatokba be­segíteni a hivatalban vagy árut feltölteni a nagyáruházban, fagy­laltot árulni a parton – csak néhány olyan tevékenység, amely remek pénzkereseti lehetőség a diákoknak a nyári szünetben. A buliravalót éppúgy megkeresheti ilyenkor a diák, mint a következő tanév költségeit. De csak akkor, ha megfelelő körültekintéssel vág bele a munkába, amelyben jó, ha van felnőtt segítsége is. Ahhoz, hogy ne érje meglepetés a diákot például egy esetleges ellenőrzés esetén, vagy biztos legyen benne, hogy kifizetik, a legjobb, ha hivatalosan, szerződéssel vág bele a nyári munkába.

Tizenöt évesen már dolgozhatnak a szünetben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a diákokkal kapcsolatos foglalkoztatásról külön tájékoztatóval készült az idei évre. E szerint a „gyerekek” 15 éves koruktól vállalhatnak munkát az iskolai szünetek idején, 16 éves kortól pedig már egyébként is. Ám 18 év alatt mindenképpen szükséges a szülő beleegyezése. Ha valaki iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, akkor adózás szempontjából jó hír, hogy a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl nem vonnak le más járulékot a diákmunkás béréből. Ezekkel a feltételekkel dolgozhat nyáron a tanuló akkor is, ha már épp befejezte a tanulmányait, hiszen október végéig továbbra is tanulói jogviszonyban áll – mint ahogy a diákigazolványa is érvényes az adott év október 31-ig.

Munkavállalóként több járulékot vonnak le

Ám ha a diák – akárcsak a felnőttek – munkavállalóként köt szerződést egy céggel, akkor bizony már nemcsak az szja-t fogják levonni a béréből, hanem a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot is. Előfordul, hogy megbízási szerződést kínálnak a tanulónak – ebben az esetben vagy tételesen, számlával számolja el a munkavégzés során felvetődő költségeit a munkáltatónak, vagy pedig automatikusan 10 százalékos költséghányad levonásával a maradék 90 százalékból vonják le az szja-t. De ez még mindig nem minden: ezen túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot akkor vonják le az ifjú fizetéséből, ha a havi bére eléri a minimálbér 30 százalékát, vagyis idén a 41 400 forintot.

Mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka vagy valamilyen alkalmi munka esetén egyszerűbbek a dolgok: a diákot ebben az esetben nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. Ellenben csak meghatározott, rövid ideig végezhetők ilyen jogviszonyban a nyári munkák. A tanulók nyáron végezhetnek úgymond „háztartási munkákat” is – ilyen a korrepetálás vagy a gyermekfelügyelet is. Adót és járulékot ezek után nem kell fizetni.

De bárhol, bármilyen jogviszonyban is kap fizetést a diák a nyáron, mindenképpen figyeljenek a szülők és a diákok arra, hogy a tanuló munkabéréről kapjon igazolást – azért, hogy ha esetleg szükséges, a későbbiekben igazolni tudja, honnan származik a keresete.

Sok jelentkező

Az elmúlt évek tapasztalata szerint az egyszerű áruházi árufeltöltői munkakör is meglehetősen jól fizet „diákviszonylatban”, vagyis többet lehet keresni a minimálbérnél. De a könnyű fizikai munkák vagy éppen a hivatali teendők ellátása is minimálbér körüli bruttó összeget jelentenek a diákoknak. Több önkormányzat is lehetővé teszi a nyári munkát a diákok számára – Sukorón például meg is hirdették a lehetőséget. Mészárosné Hegyi Gyöngyi polgármester elmondta: különböző munkaköröket tudnak felajánlani az óvodai kisegítői munkától a kertgondozáson keresztül a szemétszedésen át a rendezvényeken való segítői feladatokig. Sokan jelentkeztek, tudtuk meg, s noha egy hónapra vehetnek fel diákmunkást, vannak, akik többet is szívesen vállalnának, akár két hónapot is. Nyolcórás munkakörben a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak a diákok a jól végzett munka után Sukorón.