Foglalkoztatás és fejlődés – Bicskén tartották a helyi foglalkoztatási projekt záró rendezvényét

Fejér megye és annak északi része az ország egyik legkedvezőbb terepe munkaerőpiaci szempontból. A terület önmagában, a főváros közelsége miatt pedig különösen jó gazdasági környezetet biztosít az álláskeresőknek, bizonyos szakmák és foglalkozásokban inkább a munkaerőhiány a jellemző. 2017 májusában a Fejér Megyei Kormányhivatal főpályázóként nyerte el a támogatást, s megalakult a Bicske Járási Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Fórum önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási intézmények és vállalkozások bevonásával. Előadások, egyeztetések követték egymást, foglalkoztatási együttműködéseket alkalmaztak, hátrányos helyzetű álláskeresők, inaktívak munkaerő­pia­ci helyzetének javítását szorgalmazták. Helyzetelemzések segítségével térképezték fel, hogyan lehetne összeilleszteni az álláskeresők igényeit a munkaerő-kereslettel. Az elkészült járási foglalkoztatási stratégia és munkaprogram a térség gazdaságának fellendítését is szolgálta.

A zárórendezvény nem véletlenül a kultúrkúriában történt, indokolta meg a helyszín kiválasztását Hatos Ágnes, a bicskei önkormányzat pályázati referense, építész. A kisváros egyik legszebb, kicsiny utcájában két fejlesztés is lezárult az idén, illetve tavaly ősszel: pályázati támogatásból és önerőből bővítették és felújították a városi bölcsődét, s ugyanígy az egykori gyermekvédőliga székházát, utóbbinak új funkciót adva. Bálint Istvánné alpolgármester köszönetet mondott a sikeres foglalkoztatási program véghezviteléért, a többi között Nagyné Mikulásik Katalin, a járási hivatal foglalkoztatási osztályvezetője Helyi tapasztalatok, jó gyakorlatok járásunkban címmel tartott elő­adást, alátámasztva a lezáruló program eredményeit.

Sajátos munkaerőpiaci helyzet jellemzi a Bicskei járást, ezt többen megerősítették, bár a jelenség más, kedvező foglalkoztatású területen is tetten érhető, mondták el a szakemberek. Miközben már 2016 nyarára erősen lecsökkent a regisztrált álláskeresők száma a korábbi évekhez képest, a statisztikák társadalmi-gazdasági különbségeket fednek el. Vannak kifejezetten hátrányos helyzetű álláskeresők – nekik van szükségük képzésekre, továbbképzésekre, bizonyos diszkriminációk kiküszöbölésére. Ugyanakkor a vállalkozások szakképzett munkaerőhiánya hátráltathatja a gazdaság fejlődését – nekik ennek feloldására van szükségük.

Izgalmas előadást tartott Ruff Tamás, a Magyar Városkutató Intézet igazgatója Új generációk címmel. A veteránoknak vagy építőknek nevezett generáció tagjai 1920–1945 között születtek, sokan velünk vannak még. A baby boom, majd az X, Y, Z generáció tagjai után az Alfa-nemzedék, a 2010 után születettek is itt vannak, s mindenkit ugyanazon hatások, gyakran kihívások érnek! Közben berobbant az internet, a komputerizáció, a digitális világ. A ma iskolába lépő nemzedék fele olyan munkakörökben fog dolgozni, ami még nincs is. A közeljövő munkaerőpiacának szükséges kulcsfontosságú képességei az alapvető készségeken kívül mások lesznek, mint korábban: kompetenciák (alkalmasság), jellembéli kvalitások, kreativitás, kritikai gondolkodás s persze a teljes jártasság a digitális világban. Ámbár az utóbbi kivételével vélhetően minden tulajdonság korábban is a legjobbak sajátja volt. Csak más szóval illették őket.