Szijjártó Péter: Remélhetőleg sikerül eltörölni a versenyképesség-növelő támogatások uniós korlátozását

Ahogy a mai, versenyképességnövelő támogatói okirat fehérvári átadásán elhangzott, Fejér megyei vállalatok 11 milliárd forintnyi ilyen támogatást kapnak az államtól. Terveznek-e további hasonló programokat?

– Mi abban hiszünk, hogy az ilyen gazdasági kihívásokkal teli időszakban nem azt kell finanszírozni, hogy az emberek munkanélküliek legyenek, hanem azt, hogy legyen munkájuk. A magyar gazdaság ugyanis akkor lesz erős, ha a magyar emberek munkájára számíthatunk. Munkahelyet pedig beruházó vállalatok hoznak létre. Ezért a magyar gazdaságpolitika támogatásának fókuszában a beruházásokat végrehajtó vállalatok állnak. Lezártuk azt a pályázati kört, melyben 800 ezer euróig adtunk támogatást azoknak a vállalatoknak, amelyek hajlandóak voltak beruházást végrehajtani azért, hogy meg tudják tartani a náluk lévő munkahelyeket. Az Európai Bizottsággal tárgyalunk másfél hónapja arról, hogy ezt a 800 ezer eurós határt eltörölhessük, és kiírhassunk egy újabb pályázatot, immáron felső határ nélkül, a beruházásokat végrehajtó vállalkozások támogatására.

Emellett az elmúlt héten pénteken elindítottunk – 25 milliárd forintos keretösszeggel – egy olyan pályázatot, melyre azok a magyarországi vállalatok pályázhatnak, amelyek Ausztrián kívüli hat másik szomszédos országban szeretnének beruházásokat végrehajtani. Két héten belül pedig ismét kiírunk egy pályázatot, nemzeti exportvédelmi program néven, amelyről a kormány múlt szerdán döntött, szintén 25 milliárd forintos keretösszeggel. A Kárpát-medence területén kívül beruházásokat, befektetéseket végrehajtó vállalatokat támogatunk annak érdekében, hogy ne csak a magyar, hanem a globális piac szempontjából is növelni tudják versenyképességüket. A magyar ugyanis alapvetően exportorientált gazdaság, az export/GDP mutatónk például 85 százalék felett van. Ez mutatja, hogy az export rendkívül meghatározza a nemzetgazdasági teljesítményt, tehát erre nekünk külön figyelni kell s támogatni azokat a vállalatokat, amelyek az export piacon sikeresek.

A közösségi oldalán írta s most is említette: legutóbb azt az ígéretet kapta az Európai Bizottság alelnökétől, hogy ezen a héten döntést hozhatnak a versenyképesség-növelő támogatások felső határának eltörlése kapcsán. Mire számíthatnak a beruházók, ha sikerül eltörölni a felső határt?

– Arra biztattam a vállalatokat, hogy készítsék elő azokat a terveiket, amelyek nagyszabásúbbak, mint azok, amelyekhez 800 ezer eurónyi támogatást tudtunk biztosítani. Egy teljesen új világgazdasági verseny érkezik ugyanis, melyben a vállalatok sikere azon múlik, ki milyen és mekkora beruházást tud majd végrehajtani a felkészülési időszakban. Aki most tudja növelni a kapacitásait, fejleszteni a technológiáit, azok mind a képzeletbeli rajtrács elején állhatnak majd a verseny újraindulásakor.

A veszélyhelyzet idején az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzés a munkahelyek megtartása volt. A rövidített munkaidővel járó bértámogatás ennek egyik eleme volt. Terveznek-e hasonló munkahelyvédő intézkedéseket?

– Tervezzük a képzési-támogatási rendszer továbbfejlesztését annak érdekében, hogy a vállalatok saját képzési programjaikon belül tudják a munkavállalóikat képezni. A jelentősége ennek abban áll, hogy olyan új technológiák használatára kerül sor a következő hónapokban, szinte minden iparágban, melyeket az ott dolgozóknak tudniuk kell alkalmazni, használni – azért, hogy ott tudjanak maradni. Ezért nagyon fontos, hogy a már meglévő vagy újonnan felvett munkaerő képzésére a vállalatoknak részben kapacitás, részben pedig pénzügyi forrás álljon rendelkezésre. Ezért könnyebbé tesszük a képzés, valamint a tanműhely létesítés támogatásához való hozzájutás lehetőségét.

Fejér megyét érintően hogyan alakult a munkanélküliség a járványhelyzet csitulásával?

– Azt látjuk, hogy 4 ezer új álláskereső jelent meg a rendszerben, ez két forrásból áll össze: a nehéz helyzetbe került vállalatoktól távozott munkavállalókból, illetve a hazaköltözöttekből. Székesfehérvár polgármestere elmondta, hogy a megyeszékhelyen munkáért jelentkezők nagy része például most települt haza külföldről. Mi azon vagyunk, hogy nekik is legyen munkájuk itthon.

Néhány napja a parlament elfogadta a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényt. Ennek értelmében a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthat területeket, az érintett cégek által befizetett iparűzési adót pedig nem a helyi, hanem a megyei önkormányzat vetheti ki. Miért hoztak ilyen döntést? Fejér megyében hol akarnak létrehozni különleges gazdasági övezetet?

– A megyei önkormányzat állapíthatja meg az adó mértékét, de nem csak az adott település részesülhet belőle, ahol a beruházás létrejön, hanem a környéken lévő települések is. Magyarország rendkívül sikeres volt beruházás ösztönzés tekintetében is az elmúlt időszakban. Az utóbbi 5 esztendőben minden évben megdőlt a hazánkba érkező beruházások rekordja, aminek köszönhetően hatalmasak beruházásokat hajtottak és hajtanak is végre különböző nagyvállalatok Magyarországon. Ezeknek a hatása nyilvánvalóan túlnyúlik az adott település határán és hatással van a környező településekre is.

Vannak olyan beruházások, amelyek az országra, a teljes nemzetgazdaságra kihatással vannak. Ezek olyan nagy jelentőseggel bírnak, hogy nem kerülhetnek veszélybe helyi konfliktusok vagy éppen alkalmatlanság miatt. A Samsung SDI gödi beruházásával kapcsolatban például nem nehéz belátni, hogy a világ legnagyobb elektromos akummulátorgyárának a megépítése, nem csak a helyi, hanem a komplett nemzetgazdaságra hatással lévő ügy. Fejér megye esetében jelenleg nincs ilyen intézkedésre szükség, de ha úgy alakul természetesen nem hezitálunk döntést hozni a jövőben sem.