Kevesebb a gyümölcs, többe kerül Fejér megyében

A statisztikai hivatal tájékoztatója szerint júliusban összességében 3,8 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Több más mellett egyes élelmiszerek is többe kerülnek a tavalyinál. A zöldségfélék nem vagy csak kismértékben, a friss hazai és déligyümölcsök azonban – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenés helyett – 3, 3 százalékkal drágultak.

Kisebb a választék is, s szinte minden gyümölcsért többet kell fizetni, mint tavaly ilyenkor. A hosszú hétvégét megelőző szerdán nagyságtól, minőségtől függően 500–900 forintért kínálták az őszibarackot, 600–700 forintért az almát, valamivel kevesebbért a körtét és 250 forint körül a szilvát. A vásárlók állítják: magasak az árak. A gazdasági szakember úgy véli, 10 év után most „mozognak” uniós szinten, a gyümölcstermelők pedig számokkal igazolják, nemcsak az árak, a termelési költségek is jelentősen emelkedtek. S miután az idén sorrendben a harmadik – néhány területen pedig már az ötödik – fagyos tavasz tette tönkre a termést, olyan nagyok az ültetvénytulajdonosok veszteségei, hogy sokan közülük már a túlélésért küzdenek. Az idei időjárást különösen megsínylették a gyümölcsösök. A vissza-visszatérő éjszakai fagyok teljes virágzásban „kapták el” a csonthéjasokat, így cseresznyéből, barackból nagyon kevés termett, vagy termést sem hoztak a fák. Mindezt pedig tetézik a szélviharok s az, hogy a tavaszi hideghatás miatt az átlagosnál erősebb a szüret előtti gyümölcshullás is.

A Fejér megyében 80 hektár gyümölcsöst művelő Borbás Edit családi gazdaságát sem kímélte a fagyos tavasz. A sárgabarackos 90-100 százalékos fagykárt szenvedett. Mértékére jellemző, hogy volt olyan jelentős nagyságú terület, ahonnan összesen 27 szem barackot sikerült „leszüretelni”. Az őszibarack nagy részét ebben a gazdaságban kismértékben károsította a fagy, de például az abai részen, ahol teljes virágzásban érte a fákat a hideg, a védekezés ellenére is jelentős a termésveszteség. 100 százalékos fagykárt szenvedett a szilváskert, s még a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyinál is kisebb termésre számít Borbás Edit almából és körtéből.

Mint mondja, a hozamkiesés azért is érinti súlyosan a gazdaságot – s vele együtt a hazai gyümölcstermesztők nagy részét –, mert az utóbbi években jelentősen emelkedtek a termelési költségek. Példaként említi, hogy míg 1995-ben 3 millió forint alatt volt 100 hektárnyi gyümölcsös termelési költsége, most a 80 hektárra – amelynek egy részében biotermesztést is folytatnak – az év végéig elérheti a 15 millió forintot is. Nehezíti a termelők helyzetét a munkaerő árának növekedése, valamint a minőségi munkát végezni tudó és akaró idénymunkások hiánya. A gazdálkodó az utóbbi problémára jó megoldásnak tartaná, ha legalább a falusi diákokat – akár technikai órák keretében művelt gyakorlókertek segítségével – már az iskolában megismertetnék a mezőgazdasági munka alapjaival, valamint ha kertészeti szakiskolákat alapítanának, a felnőtteknek pedig több, a kertészeti és gyümölcstermelői alapokat nyújtó tanfolyamot indítanának.

Az egyik legkedveltebb hazai gyümölcsből, az almából a kedvezőtlen időjárás miatt még a tavalyinál is gyengébb termésre számítanak a szakemberek. Apáti Ferenc, a FruitVeb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – alelnöke a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: a negatív időjárás miatt almából és körtéből az utóbbi két évtized legrosszabb szüretére számíthatnak a gazdák. A mostani becslések szerint várhatóan 300-350 ezer tonna lesz a termés, ami 15-25 százalékkal múlja alul a tavalyi ugyancsak gyenge hozamot. Almánál sok tekintetben szokatlan és rendkívüli piaci helyzet alakult ki.

Mégpedig azért, mert ritka, hogy két rossz évjárat kövesse egymást, s mert mostanra – a tavalyi kevés termés miatt – szinte teljesen elfogytak a tárolt készletek, üresen várják az új almaszállítmányokat a hűtőtárolók. S hogy várható-e a későbbiekben az alma árának csökkenése? Nagy árzuhanás nem valószínű, de a szakember szerint ez a majdani piaci helyzettől, többek között a komoly importőrnek számító Lengyelország almatermésétől is függ. Megbízható árprognózist ezért csak szeptember második felében lehet készíteni. (Ha elkészül, természetesen megismertetjük olvasóinkkal.)