Varázslat

2017.09.29. 09:30

Mágikus tárgyak kiállítása a Fekete Sas Patikamúzeumban

Székesfehérvár – Érme, lánc, vasvilla, lakat, tükör – csupa hétköznapi tárgy sorakozik a Fekete Sas Patikamúzeum kiállításán, ahol kiderül, a néphagyományban mindegyiket varázslásra (is) használták.

Gábor Gina

Varró Ágnes különleges fazekasmunkát mutat: a tej megrontása ellen kereszt alakú díszítést kapott a tejesköcsög. A csákvári fazekas fehér földfestékkel rajzolta a keresztet az edényre

Fotó: Nagy Norbert

- Az ember ősidők óta próbálta varázslattal befolyásolni az eseményeket. A mágiához fordult, ha olyan akadályokat állított elé az élet, amire racionális megoldást nem talált – mondja a tárlat rendezője, Varró Ágnes néprajzkutató, aki a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményéből válogatott olyan tárgyakat, amelyek a néphit szerint – ha az élet úgy kívánta -, mágikus erejűek lehettek. Hozzáteszi: ismerünk hasonlóságon és érintésen alapuló mágiát. A hasonló hasonlót hoz létre a pásztorok őszi vesszőhordásakor. A gazdaasszony kihúz egy vesszőt a pásztorok hozta kötegből, és megveregeti őket. Mire a pásztorok nagyokat szökellnek, mondván: ekkorát ugorjon a borjú is, ilyen egészséges legyen... Érintésen alapuló mágia eszköze volt a pénzérme, amivel kelést mulasztottak el: keresztet rajzoltak rá, és eldobták. Aki megtalálta, az érme mellett a kelést is „megkapta”.

Varró Ágnes különleges fazekasmunkát mutat: a tej megrontása ellen kereszt alakú díszítést kapott a tejesköcsög. A csákvári fazekas fehér földfestékkel rajzolta a keresztet az edényre
Fotós: Nagy Norbert

Varró Ágnes a legjellemzőbb mágikus tárgyakat gyűjtötte össze tárlatra. Az egyik sarokban bölcső hivatott jelezni, miként védték a gyerekeket a szemmel verés ellen, ami a rontás általános módja volt. A bölcsőre piros szalagot kötöttek, hogy a szúrós vagy fáradt tekintetű ember figyelme először erre tévedjen, és így óvhassák a babát. De a keresztelőig ezzel a céllal szentelt gyertya égett a fekhelye mellett. Az anya a kötényével takarta be, az apa – ha hazatért – a kalapját tette a babára. A szemmel vert gyerek arcát pedig szenes vízzel mosták le – de persze, a hatást ráolvasás is erősítette: „Szem látott, / szív megvert, Jézus vigasztaljon”.

A parasztszoba tükrét azonnal letakarták, ha halott volt a háznál, mert a hiedelem szerint a tükör megőrzi a benne visszaverődő tükörképet, és a halott visszajár. De a gyereknek a foga kinövéséig nem szabadott tükörbe néznie, hogy a démonok ne árthassanak neki. A kiállításon azt is megtudjuk, hogy a rostát azért forgatták, hogy kiderüljön, a gyanúsítottak közül ki a tolvaj. A gatyamadzag a szerelmi jóslások kelléke volt. A lakat viszont – akárcsak most – az összetartozást erősítette. És így tovább... Érdemes elidőzni a tárlaton, és megtudni, mire használták a láncot, no meg járvány idején mi célt szolgált a vasvilla.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában