Nyelvvizsga: Nem minden a papír, fontos a valóban használható nyelvtudás

A nyelvvizsga kell a felvételihez, álláshoz

Ugyan sűrűn hallani, milyen fontos a jó nyelvismeret, mi, magyarok azonban még mindig nem állunk túl jól e téren. Ha nyelvtanulásról van szó, az ember általában iskolában, esetleg különórákban gondolkodik, amelyeken felkészül bizonyos típusú nyelvvizsgára. Ha pedig ezt sikerül megszereznie a remélt állás vagy iskolai bizonyítvány, felvételi érdekében, akkor utána – amennyiben nem használja az adott idegen nyelvet – az addig megszerzett tudás is csak kopik. Ez az egyik legfőbb baj – véli Hajdú Csaba, egy fehérvári nyelviskola vezetője.

Úgy látja: a nyelvtudás sokaknál egyenlő a nyelvvizsga megszerzésével, holott egyáltalán nem biztos, hogy az illetőnek a munkaerőpiac szempontjából megfelelő tudása van. Nyugat-Európában jellemzően sehol nem kérnek papírt egy álláshoz, hanem az élő nyelvtudást tesztelik. A nemzetközi vizsgák érvényessége pedig általában két év. Valami hasonló, naprakész rendszert kellene hazánkban is működtetni.

A munkaerőpiac igényeihez kellene igazodni

– Itthon vagy 24-féle nyelvvizsgarendszerünk van. Ehhez képest ellentmondás, hogy tudás tekintetében az unió mezőnyének végén kullogunk. Arra lenne szükség, hogy a tanulókat az országon belüli munkájukhoz, iskolájukhoz szükséges nyelvismerettel vértezzük föl – mondja Hajdú Csaba, aki szerint az oktatás sokszor továbbra is papírízű, és nagyrészt még mindig a vizsgák teljesítéséről szól. Pedig a munkáltatók egy részénél ma már nem feltétlenül a papírt kérik számon, hanem arra kíváncsiak, mennyit tud valójában az esélyes alkalmazott jelölt. S van, hogy kiderül: alig valamit, vagy semmit. Ezt a nyelviskola-vezető onnan tudja, hogy maguk is foglalkoznak előzetes tudásszint felméréssel, ha kérnek ilyet a munkáltatók. Ám az is igaz, hogy egyre kevésbé fektetnek ebbe időt és pénzt a cégek, mert a mai munkaerőhiányos környezetben inkább fölveszik a jelentkezőt, és ők gondoskodnak arról a későbbiek során, hogy az illető megszerezze a kellő tudást. Jó hír egyébként, hogy a vállalkozások, cégek egyre inkább hajlandóak befektetni alkalmazottaik nyelvi képzésébe.

Aki valódi, használható nyelvtudásra, az adott nyelv minél gyakorlatiasabb elsajátítására törekszik, annak ma, az okos eszközök korában már rengeteg lehetősége van. Hallgathat, nézhet például videókat, filmeket a zenei és videócsatornákon, részt vehet interaktív játékokban. A tanfolyamválasztásnál pedig azt kell előnyben részesíteni, ahol adottak a beszédfejlesztési elemek s az órákat lehetőleg a célnyelven tartják. Jó, ha az egyéni igényeket is figyelembe veszik, mert nem feltétlenül tud mindenki egyszerre haladni – javasolja Hajdú Csaba.

A kommunikációra nagy hangsúlyt helyeznek

Az egyik fehérvári, felnőttekkel, illetve 16 évesnél idősebb diákokkal foglalkozó nyelviskola oktatásszervezője, Papp Annamária elmondta: tapasztalataik szerint a felsőoktatásba való jelentkezéshez, a diplomához, vagy egy jobb állás reményében érkeznek hozzájuk tanulni a hallgatók. A cél általában valamelyik nyelvvizsga megszerzése. Az egyébként TELC akkreditált nyelvvizsga helyként is működő iskolájukban kezdettől fogva rugalmasan szervezik az órákat, tehát nem tanfolyamokat kínálnak a leendő tanítványoknak, ehelyett havi 24 illetve 36 órás képzést német és angol nyelven. Az oktatás nem csoportokban történik, hanem mindenki rugalmas órarendben a saját – előzetesen felmért – tudásszintjének megfelelően tanulhat. Ha a hallgató heti hat órát vesz, akkor abból négy óra nyelvtani óra, amikor az elméletet veszik át, ám e foglalkozásoknál is be vannak építve szóbeli feladatok. A másik két óra pedig kommunikációs óra, ahol a hallgatók beszédértését és beszédkészségét fejlesztik. A kommunikációra nagy hangsúlyt helyeznek, mert általában a megszólalással van a gond. Mivel rugalmasan oktatnak, azok a felnőttek is el tudnak járni az óráikra, akik délelőtt érnek rá inkább vagy több műszakban dolgoznak.

Írásban, szóban is felmérik a készségeket

Megkérdeztünk egy céget, az Arconic-Köfém Kft.-t is arról, náluk mi az elvárás nyelvtudás tekintetében? Sas Erika kommunikációs vezetőtől megtudtuk: globális szolgáltató központjukban 12 nyelven beszélnek a kollégák a nemzetközi szolgáltatási tevékenységből kifolyólag.

A hivatalos vállalati nyelv az angol, s mivel a munkafolyamataikba gyakorlatilag minden területen bekapcsolódnak az idegen ajkú kollégák, a munkakörök 95%-ánál elengedhetetlen a kommunikációs szintű angolnyelv-tudás. A termelő üzletágaknál is szükséges a nyelvtudás több munkakörben, ott az angol az elvárt nyelv. Ez alól kivételt képeznek a kereskedők vagy az ügyfélszolgálatos kollégák, akiknek nyilván több nyelven kell beszélniük.

A globális szolgáltatóközpontban a nyelvi készségeket mind írásban, mind szóban felmérik a kiválasztás során. Ez az elsődleges szűrő szinte kivétel nélkül, minden munkakör esetében. Amennyiben az angol mellett további nyelv ismerete is elvárt egy adott munkakörben, az szintén legalább kommunikációs szintet követel, hiszen a munkatársak napi kapcsolatban vannak a külföldön dolgozó kollégákkal.