Megkövesedett maradvány mond mesét millió évek százairól a Skálában

Bizony már jó régen esett meg, egészen pontosan az ötödik napon, mármint azon a héten, amikor az égi entitás úgy döntött, hogy egy teljes hetet a világ teremtésére áldoz. Akkor azt mondta az Úr: – Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől! 

Így lettek hát a nagy víziállatok, illetve a vizekben nyüzsgő különféle úszó élőlények. Hogy ez pontosan mikor történt, azt ma már nem tudjuk, de annyi szent, hogy egy teljes nappal az ember teremtése előtt. A sorrend esetünkben azért érdekes, mert sokaknak észrevétlenül, ám néhány figyelmesebb ember számára tanulmányi kirándulásként megjelenik, sőt a lábai előtt hever az a kor, melynek idejében a vízi élőlények már benépesítették a tengereket, de még messze volt az idő, mire a Napba bámult egy ember. Egy ilyen figyelmesen bámuló vásárló hívta fel az egyik közösségi oldal hírfolyampörgetőinek könnyen csábítható figyelmét arra, hogy a Skála áruház padlójából egy fosszília néz farkasszemet a járókelőkkel a lassan fél évszázada megnyitott épületben. 

Mint kiderült, ammonitesz maradványok láthatók a padlóban. Az előrenéző, szifótölcséres fejlábú egy már kihalt tengeri állat, a ma is látható tintahalak közeli rokona. Váza első ránézésre a csigákéhoz hasonlít, de a legtöbb csigával ellentétben nem három dimenziósan, vertikális tengely körül, hanem síkban csavarodott, dorzális irányban. Ezen állatok először a késő szilur vagy a kora devon időszakban jelentek meg, mintegy 400 millió évvel ezelőtt és a kréta kor végén, vagyis 65 millió éve haltak ki, éppen akkor, amikor a dinoszauruszok is búcsúztak a földi lét kihívásaitól.

Hogy hogyan kerül olyan burkolóanyag egy 1978-ban átadott épületbe, melyben egy ammonitesz megkövesedett maradványa mond mesét millió évek százairól, arra a Tardos-Stein Kőbánya Kft. vezetője adott választ. Szileszki Lajosnak már déd-, sőt ükapja is bizonyíthatóan kőbányász volt, így nemcsak elsajátította az ehhez szükséges tudást, de szinte már genetikailag is erre teremtetett. A szakma fogásait sosem adták ki a Gerecsében dolgozó bányászok, így aztán szinte mindig apáról fiúra szállt a múltban ez a mesterség. Tardoson a leletek szerint a bányász múlt a Krisztus előtti, római időkig mutat, de azt már egészen hiteles feljegyzések bizonyítják, hogy volt kőbányászat az Árpád-korban.

Szileszki Lajos elárulta, hogy bár gyakran akad a kezük ügyébe olyan kőlap, amiben látható ilyen maradvány, de az igazán szépek és értékesek már ritkábban jönnek elő. Mint azt a cégvezetőtől megtudtuk, a Magyar Természettudományi Múzeumhoz is került Tardosról egy súlyos tömb, melyben sok kisebb mellett egy kimosott, vagyis nem kőbe süllyedő, hanem szinte szabadon álló, megkövesedett ammonitesz tanúskodik a régi időkről. De felbukkan ez az anyag másutt is, hiszen Tordasról szállítottak követ már Mátyás idején is a palotaépítésekhez, és tardosi kő díszíti a Szent István Bazilikát, a Szépművészeti Múzeumot, a Parlamentet, valamint Budapest fürdőit is.

Szileszki Lajos, megválaszolva a hogyan kerülhetett a Skálába kérdést, úgy fogalmazott: – A mi vörös kövünk a Kárpát-medence területén sok kastélyt, várat, templomot tesz szebbé Pécstől Krakkóig, Bécstől Kolozsvárig számtalan helyen, de elég csak egy évszázaddal ezelőtt épült ház vörös kővel burkolt lábazata, vagy egy elegáns faragott kandalló, díszes párkány mellett elhaladni, és biztosan lehet tudni, hogy az innen, Tardosról való. Az 1978-ban átadott Skála áruházban tehát nem meglepő a megjelenése ennek a kiváló anyagnak, sőt, a budapesti Corvin Áruház padozatát is ilyen lapokkal burkolták abban az időben. 

Ahogy évszázadokkal ezelőtt, úgy ma is sokan rendelik síremlékek készítését ebből a vörös kőből, szerte az egész Kárpát-medencében, így szinte mindenütt megtalálhatók azok az árnyalatok és színek, amiket csak egy tardosi kő adhat és sok esetben láthatóvá válnak a mattra vagy éppen márványfényességűre csiszolt lapokon a mészkőhegyeket alkotó tengeri élőlények maradványai. 

Sokak számára ez érdekes vagy izgalmas, esetleg csak szép, ám Szileszki Lajos szerint ezzel nincs mindenki így. A kőbányászcsalád sarja elmondta, hogy volt olyan vevőjük, aki reklamált, hogy miért csúfítja el az a kézi rajznak tűnő csigavonal az általa vásárolt márvány hatású, fényes lapot. Remélhetőleg ezekből van kevesebb, és a többi nagy becsben tartja, ha egy ilyen kerül a birtokába, vagy akár a házába.