2022.12.27. 16:30
Jövőre sem maradunk a múltat megidéző retró naptár nélkül
Év végéhez közeledve barátkozunk a gondolattal, hogy hamarosan átlépjük az új esztendő küszöbét. A jövőbe tekintve azonnal felmerül bennünk a kérdés, vajon mi vár ránk?
Fotó: Szente Tünde / DH
Belelapozva az asztali naptárakba, vagy a határidőnaplókba, vannak biztos pontok, piros betűs ünnepnapok, évfordulók, hosszú és rövid hétvégék, nevezetes családi dátumok. Azok között meg, hogy mi történik velünk, az már a jövő zenéje... Akárhogy is alakulnak a dolgok, egyben biztosak lehetünk: Az idő nem áll meg! S mivel a régi idők emlékeit szívesen elevenítjük fel, ebből a felismerésből kiindulva Rozsnyai Zoltán, a Rolling Nyomda Ház vezetője évek óta megtervezi, elkészíti Dunaújváros retró naptárát:
– Az én ötletem alapján készül, 2018-ban pattant ki a fejemből, vált azóta név- és védjegyünkké. Öt éve volt főnökömtől, Miskolczi Miklóstól, a Dunaújvárosi Hírlap egykori főszerkesztőjétől kértem segítséget a sorozat első darabjának elkészítéséhez, együtt válogattuk ki a korabeli fotókat. A lapnál 1982-től 1987-ig egyedüli fotóriporterként dolgoztam. Helyszínekre mentem ki, a fényképeimet nekem kellett laborálni. Én fotóztam a Dunai Vasmű újabb létesítményeinek, a Skála Áruház, a Zöld SZTK átadását és sok-sok városi eseményt. Kollégáim voltak többek között Jakab Klári, Kiss S. Anna, D. Kiss Csaba, Csongor György, Stossek Mátyás, Pekarek János, Tribolt Lajos.
Az egyedi naptár új tartalmakkal történő megtöltésének nehézségeiről Zoltán elmondja: – Egyre nehezebb a retró naptárt előállítani, mert a képek védettek, nehéz olyan fotókat szerezni, amelyek publikálhatók. Sokan önfeledten töltögetik le a képeket az Internetről és nincsenek tisztában azzal, hogy azok további felhasználása engedélyhez kötött, sőt fizetős, éppen ezért családi, illetve szabad felhasználású archívumokból célszerű keresgélnem. Testvérem, Rozsnyai Sándor, Pro Cultura Intercisae-díjas festőművész alkotásaiból is előszeretettel válogattam korábban, az idei borítóra az ő Vasmű úti témájú, különleges színvilágú festménye került. Tősgyökeres sztálinvárosi vagyok, igaz, húsz éve Nagyvenyimen lakom, de az olyan, mintha a városban élnék, továbbra is dunaújvárosinak tartom magam. Négyen voltunk testvérek, három fiú, egy lány, három évvel ezelőtt veszítettük el Sándort, a legidősebb József bátyám, tavaly halt meg Covidban.
Ami pedig a nyomda egykori névválasztását illeti, elárulja, hogy a Rolling nyomdanév úgy jött, hogy kisgyerekkora óta Rolling Stones-rajongó. Ezt az is bizonyítja, hogy a nyomdában folyamatosan a hatvanas, hetvenes évek zenéi szólnak. Ottlétünkkor táncolni támadt kedvünk…
