Nem ismerték egymást, mégis együtt írták be magukat az örökkévalóságba (galéria)

- Legjobb tudomásunk szerint Magyarországon egyedülálló az a hadifogolynapló, amely 1976-ban került hozzánk, ám feldolgozása csak nem régen kezdődött meg. A naplónak szánt könyveket a háborúban a YMCA, azaz a Keresztény Ifjak Egyesülete gyártatta több ezer példányban és juttatta el a Vöröskereszt segítségével a német hadifogságban lévő amerikai, brit és kanadai katonáknak. A nálunk lévő naplót eredeti tulajdonosa, Howard E. Dey hagyta hátra, amikor 1945-ben a szovjetek közeledése miatt evakuálták a Saganban (ma Zagan, Lengyelország – a szerk.) lévő tábort. A bejegyzésekkel teli könyvet Gyenes László találta meg, aki vélhetően ugyanannak a priccsnek lett a „lakója” az immár szovjet táborban. A naplót ő használta tovább, majd hozta haza és néhány évvel a halála előtt a múzeumnak ajándékozta. A 70-es években azonban nem volt egyszerű egy amerikai katona után kutatni. A rendszerváltást követően aztán több ízben is felvetődött, hogy foglalkozzunk a naplóval, ám végül csak tavaly került erre sor. Akkor kezdett nálunk dolgozni Berkesi Balázs, aki a II. világháborús légierőket kutatja, s akivel együtt nekiálltunk feldolgozni ezt az értékes forrást – mondta el a „wartime log”, azaz a hadifogolynapló történetéről dr. Szoleczky Emese, történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményvezetője.

Először a jenkik, aztán magyarok

Nehezen hihető, de az amerikai tisztről szinte mindent megtudott a két történész, míg a székesfehérvári Gyenes László, karpaszományos honvédről alig derült ki valami. A naplóból úgy tűnik, Berlinben vonult be. 1944-től, miután Magyarország is hadszíntérré változott, a Harmadik Birodalomba, illetve a németek által megszállt területekre telepítették ki az újoncképző iskolákat, a katonai akadémiákat, sőt egész alakulatokat is. Vélhetően Gyenes is így jutott Németországba, és esett ott – számunkra ismeretlen körülmények között – fogságba az akkor 20 éves fiatalember. Az sem világos, hogyan került pontosan Saganba. A hadifogolytábort egyébként a németek építettek a háború alatt a szövetséges repülőhajózóknak (navigátorok, géppuskások, bombacélzók) és pilótáknak és a német légierő, a Luftwaffe tartotta fent. A tábort a szovjetek előretörése miatt 1945-ben kiürítették, az érkező szovjetek aztán szintén hadifogolytáborként használták tovább. Itt tartották fogva Gyenes Lászlót is, aki feltételezhetően Howard egykori priccse alatt, vagy annak közelében bukkant rá a megcsonkított naplóra, amelyből a legfontosabb oldalakat valószínűleg maga Howard tépte ki és vitte magával. 

Ásványnevek és vegyi összetételük

- Gyenes – ezt pontosan feljegyezte – rövid ideig volt csak a táborban, 1945. május 7. és augusztus 21. között. Ez idő alatt számos bejegyzéssel gyarapította a naplót. Olvasható benne többek között szakaszának teljes névsora lakcímekkel együtt, vagy unalmának elűzésére, netán szellemi épségének megőrzésére több oldalon keresztül ásványnevek és vegyi összetételük, kémiai képletekkel leírva (érdekességként jegyezzük meg, hogy amerikai „versenytársa” unaloműzőként a táborban elszívott cigaretták márkáit sorolta fel a naplóban). Akadnak aztán benne emlékkönyvszerű beírások is a társaktól, továbbá versek, dalszövegek, illetve rajzok. Utóbbiakból kitűnik, hogy Gyenes is remekül rajzolt – mondta Berkesi Balázs, történész, a múzeum gyűjteménykezelője, aki azt is hozzátette, sajnos László további sorsáról szinte semmit sem tudtak kideríteni. Az sem világos, hogyan szabadult ki onnan. A táborból szökött meg és jött vissza Magyarországra? Vagy hadifogolyként szállították tovább a Szovjetunióba és útközben oldott kereket? Egy biztos: sok magyarral ellentétben, jóval korábban hazajutott a hadifogságból. Névjegykártyája szerint, amit beletett a naplóba, amikor 1976-ban leadta azt a múzeumban, a Székesfehérvári Könnyűfémműben dolgozott vegyészként. Viszonylag fiatalon, 1978-ban hunyt el, sírja a székesfehérvári Hosszú temetőben található. 

A Disney karikaturistája

Ehhez képest az amerikai bombázótiszt életének szinte minden mozzanatára fény derült. Az információk egy része a naplóból származik, ám az amerikai adatbázisok és más források lehetővé tették, hogy Dey életének további részletei is ismertté váljanak. Howard Elemer Dey 1916. szeptember 6-án Torontóban, Kanadában született. A család később települt át az USA-ba, Kaliforniába, ahol Howard felnőtt. Az amerikai légierőhöz 1941-ben, az USA hadba lépését követően hívták be. Katonai pályafutása ettől a ponttól kezdve egészen a fogolytáborba kerüléséig pontosan nyomon követhető. 

Az általa Saganban vezetett naplóban részletesen leírja, hogyan lőtték le a gépüket 1943. október 14-én a németországi Schweinfurt elleni második légitámadás során és azt is, hogy a Wild Hare (vadnyúl) névre keresztelt B17-es bombázó hogyan hajtott végre kényszerleszállást Strasbourgtól 35 kilométerre északnyugatra. A repülőgép teljes személyzete a csodával határos módon, élve úszta meg a bevetést. Igaz, rövid időn belül mindenkit elfogtak, többségük a sagani hadifogolytáborba került. Dey kiváló rajzoló lévén – civilként a Disney-stúdió karikatúristája is volt – a kényszerleszállás utáni pillanatokat rajzon is megörökítette. A naplóban több karikatúra is látható, de a barakkjuk beosztása is belekerült. Mindezek mellett olvasható több, hazaküldeni szándékozott levél fogalmazványa is. Saját katonai arcképét is megrajzolta, s mivel találtak róla egy későbbi fotót is a kutatások során, ezért a történészek azt is megállapíthatták, hogy nagyon életszerű a portré. 

Jam session és Shakespeare

A Luftwaffe táborában nem volt annyira sanyarú az élet, hiszen a Vöröskereszt rendszeres és bőséges élelmiszer küldeményekkel látta el a fogvatartottakat, akik – ez ritkaságszámba ment - tisztasági csomagot is kaptak. Emellett a németektől is járt napi ellátmány. A szalmazsákok ugyan kényelmetlenek voltak, de létezett tábori színház és zenekar, akik rendszeresen felléptek és amerikai filmeket is vetítettek a foglyoknak. És ha már a filmeknél tartunk: a sagani tábor, a Stalag Luft III neve az 1963-ban készült A nagy szökés című filmnek köszönhetően vált ismertté, amely az 1943. március 24-i tömeges szökés történetét meséli el. Ekkor Dey már a tábor lakója volt. 

Howie – ahogy a többiek szólították - civilben banktisztviselőként dolgozott. A háború után elvált, majd újra nősült. Életének és katonai pályafutásának talán egyetlen fehér foltja maradt. Míg a lezuhant bombázó túlélő legénységének több tagjáról is ismert, hogy a háborút követően részt vettek a koreai, illetve a vietnami háborúban, Dey nevét sehol nem említik. Ehhez képest 1998-ban az Arlingtoni Nemzeti Temetőben - a közismert katonai sírkertben - temették el, a sírfelirat tanúsága szerint az amerikai légierő ezredeseként. 

Harang, juharlevél, oroszlán

Érdemes a naplóknak készült könyvekről is szót ejtenünk! Az ellenálló vászonkötésbe kötött naplókat, amiből kb. 25 ezer darab készült, a YMCA Genfben nyomtatta és juttatta el különböző útvonalakon keresztül az európai hadszíntéren fogságba esett angolszász katonáknak. Az amerikai katonáknak szánt könyvek borítójára az amerikai függetlenség szimbóluma, a Szabadság Harang került, a kanadaiaknak szánt példányokra a juharlevél, míg a britekére a brit oroszlán. Egy végtelenül gondosan megtervezett kiadványról van szó, ami mellé használati tanácsokat és ceruzát is mellékeltek, a hátsó borító belsejébe pedig ki „zsebet” is ragasztottak, amelyekbe – szintén előre bekészített nejlonokba – apró emlékeket, szükségpénzt is el lehetett tenni. A szervezet nem csak arra gondolt, hogy a háborút megjárt katonák emlékei lehetnek majd ezeknek a naplóknak a feljegyzései, rajzai és a beragasztott fotók, de a naplók a katonák szellemi frissességének és erkölcsi tartásának megerősítését is szolgálták. 

Berkesi Balázs szerint egy ilyen hadifogoly napló hazahozatala és birtoklása nem volt annyira veszélyes a háború utáni években, bár nyilvánvalóan, ha volt is valakinek, az nem dicsekedett vele. A Dey-Gyenes napló kapcsán azt is hozzátette, hogy míg a szovjet haditáborok és hadifoglyok sorsát sokan és sokat kutatták, addig a nyugatiaké némileg elfeledetté vált a rendszerváltást követően. Ám napjainkban ismét egyre jobban előtérbe kerül. A naplónak ebből a szempontból is van jelenetősége.